Kisebbik rossz, a legkisebb rossz, csupa olyan jelző amivel kapcsolatban kétféle reakció képzelhető el: A zsigeri undor a politikai irányában, távolmaradás a választástól, ha már úgyis a kisebbik rossz nyer. Elfogadva, hogy marad ez a posvány. A másik azt mondani: Felelősségünk, hogy ne legyen rosszabb, erre szavazok. Változást viszont egyik sem hoz. Pedig amikor kisebbik rosszról, legkisebb rosszról beszélünk, akkor rossz dolgokról beszélünk, sokszor borzalmas dolgokról, és ez azt is jelenti igényünk lenne a változásra. Ha holnap valaki létrehozna egy politikai formációt "Kisebbik Rossz" néven, és sok téren csak egy hajszálnyival kevésbé lennének rosszak, mint a jelenlegi kormány, sokan szavaznánk rájuk...

A gond az, hogy pár dolgot nem akarunk. Más esetben viszont lenne olyan reális elvárásunk, ami kellene ahhoz, hogy valaki a kisebbik rossz lehessen. Ahhoz, hogy jó legyen még több kell. Nem titok, hogy az elvárások az MSZP 2006-os és 2010-es kampánydalában megfogalmazott baloldali üzenetek jelentős részével még kompatibilisek voltak. De az sem, hogy ezeknek az üzeneteknek az MSZP és a belőle kinőtt törpék hátat fordítottak és így sok választó számára a FIDESZ lett a kisebb rossz. Olyanok számára akik korábban szavazatukkal vagy távolmaradásukkal az MSZP-t támogatták.

Politikailag motivált oroszrulet mindannyiunk bőrére

“Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”

Vannak olyan területek ahova kellenek a jó szakemberek. És mondjuk informatika, energetika és sok más területen ezeknek az embereknek a komolyabb bérigénye indokolt. De a közlekedésbiztonság sem. Aki átmeneti politikai előnyökért népszavazással betonozna be egy olyan rendszert, ami kizárja a megfelelő szakemberek felvételét és ezzel sokakat közvetlen életveszélynek tenne ki, mert így próbál hatalomhoz jutni, az bármikor máskor is képes lenne a hatalom megszerzése, megtartása érdekében mások életét feláldozni. 

Ez egy utolsó utáni vörös vonal amit, ha valaki átlép, akkor az a politikában soha többet nem lehet szalonképes. Ebbe a csapdába sétált bele minden olyan szervezet aki a Vágó Gábor féle népszavazási kezdeményezéshez aláírást gyűjtve próbál politikai tőkét kovácsolni magának, vagy aki ilyen szervezetekkel való együttműködésből, ennek a megoldásnak a támogatásából akar tőkét kovácsolni. 

Legyen esély a 2/3-ra

Sajnos nem az a cél, hogy most legyen esély a 2/3-ra. Hanem az, hogy a választási rendszer olyan legyen ahol van esélye valamelyik politikai erőnek. Amikor a FIDESZre azt mondjuk a kisebbik rossz, akkor a NER számos 2/3-dal bebetonozott intézkedése kapcsán is azt mondjuk: Az az intézkedés rossz. Valamilyen szintű konszenzus kellhet pártok között, de egyik oldalnak nem árt, ha reális lehetőség elérni az ilyen intézkedések lebontásához szükséges felhatalmazást.

Aki rövid távon elérhető többlet parlamenti helyekért, több pénzért azt kockáztatja, hogy az ország kormányozhatatlan legyen, hogy a NER sok intézménye végleg a nyakunkon maradjon. Ugye sejtjük, hogy amikor 8 ellenzéki erő összefogott a választási rendszer átírása érdekében, de ezzel a NER sok intézkedését konzerválnánk, akkor ők máris abban a helyzetben vannak akik nem javítanának a helyzeten, hanem a hatalom érdekében konzerválnának sok problémát, a kormányozhatatlanná váló ország pedig a helyzet látványos romlását jelentené.

Amire évek óta nincs mentség

Családon belüli erőszak hosszú ideje téma. Cél lenne sokak szerint ennek a halálos áldozatai miatt az Isztambuli Egyezmény ratifikálása. De van egy komolyabb gondom vele. Alapvetően két forgatókönyv képzelhető el. Az egyik az, hogy ebben az egyezményben van bármi hatékony megoldás, ami valóban csökkenti az erőszakot. Ez viszont működne diszkrimináció, a törvény egyenlő védelmének, az emberi jogoknak a megtagadása, törvénybe iktatott előítéletek nélkül is. Ez esetben a hasonló törvénybe iktatott előítéletek, az emberi jogokat sértő diszkrimináció mérhetetlen bűn.

Ha pedig az intézkedések az emberi jogok megsértése nélkül nem működnének, mert nem a valódi problémát kezelik, hanem a nácizmushoz, bolsevizmushoz hasonlóan a bűnbakok emberi jogainak megtiprásában keresik a megoldást, akkor komoly a probléma.

Az egyezmény bármely híve dönthetne úgy, hogy az emberi jogok szándékos megsértését kiveszi belőle, és egy diszkrimináció és előítéletek nélküli változat megszülethet, majd ezt lehet további hatékony intézkedésekkel bővíteni. Akinek ez az út nem elfogadható, csak az emberi jogok megsértése, az mindenképpen veszélyes politikai szélsőséget jelent, amivel szemben a mutyival, autokrata irányba mozduló kormányzással vádolható FIDESZ mindig a kisebb rossz lehet.

A FIDESZ általában is szigorít a büntetőpolitikán ez a családon belüli erőszak kezelését is érinti. De erre még vissza fogunk térni.

Gyűlölködés vagy pozitív megoldások

Sokszor érkezik az a vád, hogy az Isztambuli Egyezményt elutasító emberek nem nyújtanak alternatív és sok szempontból jobb javaslatokat. Nyilván az, hogy a diszkrimináció nélkül abból minden más megvalósítható az emberi jogokra figyelemmel nem megoldás sokak szerint. Csak az emberi jogok megtiprása. De nézzünk meg egy másik javaslatot ami részben a hajléktalanságot, a modern rabszolgaságot és sok mást segítene felszámolni. A példa nem kizárólagos, nem csak ezt lehetne / kellene mérlegelni, hanem millió és egy pozitív választ kellene adni. 

A családon belüli erőszak után CSOK… A kedvezményekért tett ígéret elsősorban azért lett veszélyes, mert megnehezíti egy rossz kapcsolatból való kilépést. A rossz kapcsolatból könnyen lesz bántalmazó kapcsolat és abból családon belüli erőszak. A széteső családok kapcsán hajléktalanná váló emberek döntő többsége, a bíróságon is tapasztalt nemi diszkrimináció miatt férfi. Ez a perspektíva a rossz kapcsolatból való kilépést borzasztó alternatívává teszi. A másik opciók között ott van az alkoholba, drogba, otthonról távol játékszenvedélybe menekülés. És az így elmélyülő konfliktusok vége a családon belüli erőszak. Ha pedig nem a többszöri diszkrimináció miatt eltorzult ügyészségi, hanem az orvosi statisztikákat nézzük ez mindkét nemet sújtja.

De az eldurvuló helyzetben az áldozatok szenvedése mellett az egészségügyi rendszer, a bűnüldözés, a büntetés-végrehajtás költségei is jelentősek. Az áldozatok szenvedése gazdasági szempontból is rossz. De van egy probléma: Ezt a perspektívát kizárni nehéz, és így a családalapítás jóval kevésbé lesz vonzó alternatíva, anélkül pedig kevesebb gyerek születik. A hajléktalanság, a családon belüli erőszak és számos más probléma összefügg. Ha az állam segítséget nyújtana az újrakezdésben. A megromló kapcsolatból való kilépés segítése segít megelőzni a családon belüli erőszakot, de a bántalmazó kapcsolatból kilépési lehetőséget nyújt, bármilyen nemű is az áldozat.

A sport is megelőzés, csökkenti később az egészségügyi rendszer költségeit. Sok ilyen dolog van amit érdemes mérlegelni. Kellenek a pozitív megoldások.