... mert választani kell

Ha olyat tudtál meg amit nem akarsz, azt nehéz visszacsinálni

2017/11/07. - írta: Válasszunk

Belefutottam egy meglehetősen érdekes #metoo storyba. Egy légiutaskísérő vallomása volt, ami első pillantásra nem tartalmazott semmi meglepőt. Vannak utasok, részegek, bunkók. Második olvasatra viszont feltűnt benne egy részlet. Nem mindig állhat le szólni, vitatkozni. Jelentős részben ő felel a gépen az utasok biztonságáért. Ha leáll vitatkozni, arra figyel, közben más elkerülheti a figyelmét. Ha leáll vitatkozni, a többség nem látta mi történt, csak azt látja, hogy ő az utassal veszekszik. És még a légiközlekedéssel foglalkozó csoportokban is van olyan, hogy a molesztáló mellett állnak ki és nem a crew mellett.

Hogy vannak utasok akik azt hiszik nekik mindent szabad. A biztonsági szabályok épp úgy nem vonatkoznak rájuk, mint az alapvető emberi normák. Amikor egy-egy ember miatt sokadszor teszi fel a pilóta a kérdést, tudja-e vállalni a kabinszemélyzet a helyzet kezelését, vagy le kell tenni az utast, és ismertebb emberről van szó, laptulajdonosról, színészről, politikusról akkor az illetőt megelőzi a hírneve. S nem a legkellemesebb akkor a szolgálat, ha nem tudhatja, hogy az efféle fontos ember mikor él vissza ezzel a kiszolgáltatott helyzettel.

A kibontakozó beszélgetés során pedig volt egy hivatkozás a HVG egy cikkére.Az emberben pár részlet elülteti a gyanút. Ismert ember, tesz a szabályokra, hajlamos a helyzetével visszaélni, és a helyzetével visszaélő tisztes családapákról szól sok #metoo story. Viszont a HVG baloldali, progresszív és persze feminista. Rendben. Ha megkérdezzük a botrányban érintett rendezőket, producereket akár Magyarországon, akár az USAban akkor sok volt ott is a baloldali, sokan álltak ki a feminizmus, a PC mellett. 

Kétkedek. Nem hiszem. De megvan a gyanú. S a kétkedésem hamar választ kap. Sokszor az a férfi lesz a leghangosabb feminista aki azt akarja elmondani nem ő a felelős a tetteiért, hanem a hormonok, az egész férfi nem, egyféle eredendő, biológiailag kódolt bűn. Ezért érint a botrány kevés republikánust, de a hazai színházi életből sem feltétlenül a jelenlegi jobboldali kurzus fő kedvenceit, annál inkább azokat akik művészetükkel, nyilvános véleményükkel támogatják a baloldalt, a feminizmust. Amikor felteszik a kérdést, hogy ezt a trendet látva miért érzem úgy, hogy az ugyanilyen kötődés tisztázná az itteni szabályszegőt, nincs jó válaszom.

Ez riaszt. Rákérdezek, hogy az utalás, hogy miért nem jó elmenni mellette róla szól-e. Választ kapok. Nevét nem vállalja persze az érintett hölgy. És a válasza sem elég konkrét. Meg tudom, hogy amikor ez szájról-szájra jár, barátok, barátnők, kollégák között, hogy melyik fontos emberrel kell vigyázni, egy idő után a név és a figyelmeztetés marad meg. Majd amikor már nem tudni miért van a figyelmeztetés valaki visszakérdez, miért? S megszületik egy új történet, olykor a fantázia szülötte, amit tényként adnak tovább.

Hogy ilyenkor rosszabb a szabályokat semmibe vevő ember mellett elmenni, akiről nem tudják mikor nyúl a lábuk közé vagy máshova, mert úgy érzi megteheti, mint az ittas legénybúcsúzók mellett akikről tudja, hogy bár az is lehet zaklatás, de csak kedvesen érintik meg a karját, esetleg a derekát de tartani tőlük nem kell. Megértem. Azt is, hogy névtelen akar maradni, de azt is értem, hogy sokak szerint erről fontos írni. 

Kell az ellenpont. Szauer urat megilleti az ártatlanság vélelme, a jó hírnévhez való jog. Sőt az egész Szauer családot, Szauer urakat és hölgyeket egyaránt megilleti ez a jog. De a HVG cikke engedély nélkül nevezi meg az utaskísérőt. A történet egyoldalú, ignorálja a tanúkat. Egyoldalú, ami a sajtóetikába nehezen fér bele. Mint az is, ha egy lap elfelejti megírni, hogy a lap egyik vezetőjének a családjával történtek a dolgok, és a tanúk nem egészen úgy emlékeznek a dolgokra ahogy ő leírta.

Triko Nick Janos fényképe.

Vagy éppen:

Triko Nick Janos fényképe.

Vagy:

Triko Nick Janos fényképe.

Elnézést a kommentek szerzőitől, hogy a nevüket nem takarom le, de tudomásom szerint vállalták, hogy nyilvánosság előtt hozzászólásban tanúskodnak, és ez akkor és ott a kommentekkel együtt nyilvános volt. Ezen túl fontos, hogy nem máshonnan kellett megtudnom a nevet és azt alap nélkül közölve leközölni, hanem a névvel együtt terjedő képet felhasználni. Bárki így tudja megkeresni a kép forrását, így tudja megkérdezni hol voltak a kommentek, stb.

A légiutaskísérő nevét a HVG ilyen megfontolások nélkül írta le. Szerintem jogszerűtlenül. A másik jogtalan megszégyenítése, lejáratása céljából. Érzésem szerint abban a tudatban, hogy ő külföldi, nem tud védekezni akkor sem, ha emiatt zaklatják. Így belerúgni egy nőbe érzésem szerint az erkölcstelenség egy magas foka. Nem közölni a másik oldal állításait, szintén. S nem tudjuk, melyik újságíró írta a cikket, de van benne félreérthető mondat. 

"Amikor az illető előtti ülésen helyet foglaló hölgy családtagja visszautasította a minősíthetetlen hangnemet, a stewardess azonnal hívta a vezető légiutas-kísérőt, aki elvette a beszállókártyáját, és eltűnt vele a pilótafülkébe."  — ebből nem derül ki, hogy egy hölgynek a családtagja szólt, és sietett a hölgy védelmére, vagy a vitába beleavatkozó hölgy volt a családtag. 

Azt a hamis látszatot keltheti ez, hogy az előbbi a helyzet és a nő védelmére siető valaki is kapott. Csakhogy az eredeti storyból pontosan tudjuk, hogy nem így van. Ez a szint olyan szinten alja a becstelenségnek, és olyan szinten van amit elképzelni sem tudtam.

Az ember vak, süket. Az az ember aki a baloldali értékek terjesztésére tette fel az életét nem köpheti ezt az egészet szemen. Nem lehet az, hogy úgy beszél a feminizmus, az Isztambuli Egyezmény fontosságáról, hogy ő maga egy zaklató. A hatalmával visszaél? Rendben. De biztosan nem zaklató, biztosan nem szexuális ragadozó. Anélkül nem írhatom meg a storyt, hogy ez bele ne kerülne.

Ez nem a Népszabadság. ahol egy halott nevében hamisítanak levelet, ez a HVG. Amivel lehet nem egyetérteni, lehet szélsőségesnek tartani, de a print lap piac meghatározó baloldali értékrendű lapja, ami még jobbos kötődésű ügyvédi irodában is előfordul, mert múltja, hitele van. Ott nem fordul elő ilyesmi.

Próbálom keresni az ellenpontot. Van aki az ország legjobb színházainak egyikét említi meg, hogy az is egy leg volt, az is erre kötődött. Elmondom milyennek látja az érintett lányt a barátnője. Jön a válasz: A pszhichopata hajlamok öröklődnek, ahol megvan ott könnyebb hatalmi pozíciót elérni, és az eddigi visszaélések utalhatnak ilyesmire. Igen, maga a történet is. A hazugságok módja, a másokon átgázolás, a szabályok semmibe vétele sokak szerint pszichopatára utal.

Ha egy pszichopata visszaél a hatalmával, akkor mivel nincs lelkiismerete nem fog semmilyen határt tisztelni, ne akarjam ennek az ellentét írni! Ha az ott lévő újságírók mindegyike számára természetes, hogy a szerkesztőség nevében, az ő nevükben megy a becstelenség, akkor ettől az embertől félhetnek. Ne akarjam azt mondani, hogy tőlük nem kell félni, ők nem ragadozók! Ne akarjam kihagyni a valószínű következtetést!

De akarom. Mert az nem lehet, hogy...

Alig telik el két óra, és hánynom kell. Anonimitást, könnyen törölhető üzeneteket kínáltam valakinek. Könnyen törölhetőt, mert azt gondoltam visszaélésről lesz szó, és nem akarja, hogy visszaüssön. Ha névtelen is, de idézve, hivatkozva felismerhető. Ne érje hátrány. Hiszen itt a súlyos visszaélésről könnyen lehet szó. Másról azt gondoltam úgysem lesz, hiszen az nem lehet, hogy...

Egy történetet, bár ott még tartozott név hozzá, és tartozott hozzá pár adat is, nehéz ellenőrizni. Egy történetet ami gusztustalan részleteket tartalmazott az érintett és megvádolt lapkiadóról. Kreatív büntetéstől kezdve, szexuális korrupción át pár dologról volt benne szó. Plasztikus, élményszerű és gyomorforgató. 

De nem hiszem el. Nem hihetem el. Nincs kettős mérce, Szauer úrnak is jár az ártatlanság vélelme, ez emberi jog. Őt is megilleti a jó hírnév, amit a tényeken, a következtetéseken túl nem szabad megsérteni. De hisz következtetés volt az is ami a gyanút elültette? De nem lehet. Ahogy felszólaltam Marton László megvádolása nélkül nem lehetek az aki őt először megvádolja. 

Nem ellenőriztem, hogy ki írta. Ha tényleg volt alkalmazott is, arra sok oka lehet, hogy akár hamisan vádoljon. És Szauer urat is megilleti a tisztességes eljárás. Nem akarom vádolni, nem írhatom le a részleteket.

Hánynom kell. Hogy a részletektől vagy az idegességtől amit a fenti döntéskényszer okoz? Vagy a félelemtől, hogy ha nem temetem el az egészet a fenti biztos részletekkel együtt, akkor "biztos beperel Szauer?" Vagy a gusztustalan részletektől? Vagy attól az embertől akiben, mint lapkiadóban az is bízott aki nem értett egyet vele, és ilyen csúnyán elárult minket? Nem tudom. 

Senki sem tudja. 

Nem hiszem. Nem hihetem. Mert az ártatlanság vélelme, a tisztességes eljáráshoz való jog emberi jog. És Szauer urat megvádolni, vagy a vádakban hinni ezt kérdőjelezné meg. Ilyen választ nem akartam hallani, csak olyat ami az ilyen irányba mutató következtetések alól tisztázná. 

„Akkor írd meg azt, hogy szerinted miért nem történt meg, legalább beszélünk róla. Írd meg, hogy most biztosan nem történt meg, de ahol valaki így él vissza a hatalmával, bárhol akár HVGnél, akár színházban, vagy iskolában ott vigyázzanak a kiszolgáltatottak, mert bármikor megtörténhet.” – Ennyiben maradtunk. Nem csak azt írom, hogy nem történt meg, de a részleteket sem közlöm. Nem akarom, hogy miattam tapadjon a gyomorforgató részletek képe egy olyan emberhez aki felépített valamit, hosszú éveken át tisztességgel vezetett egy lapot, ami számít.

A cikk, az azzal kapcsolatban a Szauer család tollából is Facebookon megjelent részletek, a kabin személyzet helyzete valós. A hatalommal visszaélőkre vonatkozó statisztika, az ismert, sokszor szakértők által hangoztatott álláspont igaz. A többi ellenőrizetlen vád viszont nem. Az ellenkező bizonyításáig mondjuk azt a fantázia, a bosszúálló elme szüleménye.

Vagy éppen azé a politikailag motivált akaraté aminek gazdája tudva, hogy mit akarok kizárni, éppen azzal vádol, mert nem tetszik neki a HVG. Vagy higgyünk bármit, csak ne olyat, ami sértené az ártatlanság vélelmét, Szauer Péter és a HVG jó hírnevét. 

Péter! Hinnem kell, hogy ártatlan vagy. Kívánom, hogy az legyél. Nem csak miattad, de azok miatt is akik körülötted vannak. De Péter, te átkozott becstelen szarházi, ha szabályt szegsz, nem hallod meg az első pár utasítást ne használd visszaélésre kiadóként, elnök-vezérigazgatóként a hatalmadat. Mert, ha ezért hazudsz, akkor a lapodból azt sem hihetem el amit kérdez. Elvetted talán az utolsó olyan baloldali lapot tőlem, amiről azt hittem vannak még értékei. 

Tájékozott ember vagy. A lapodban nem egyszer volt szó súlyos turbulenciáról, életveszélyessé váló helyzetekről a repkedő csomagok miatt. Tudod azt, ha valaki illetéktelenül teszi fel a csomagot, más csomagja kiszorul az is amit már nem lehet alulra tenni. Ez ölhet. Leszartad. A lányod is leszarta. Őt a te tekintélyed, a neked feltétlenül járó, de az adott helyzetben durván eljátszott tisztelet érdekelte. 

Amikor azt mondtam, azért sem hiszek a kutakodásom során talált vádakban, mert miért élne szexuális zaklatással az, aki ma a pénzével, befolyásával a szex terén is bármit megkaphat, tudod mit kérdeztek vissza? Azt, hogy a csomagodnak a helyet a pénzeddel, nem lehet ugyanúgy megvenni? Kénytelen voltam bólintani, hogy de. És jött a válasz: Az ilyeneknek az a fontos, hogy a szabályokat megszegjék, megszeghessék. Hogy utána a hatalmukkal visszaélve, azt érezzék ők a többiek felett állnak. Ezért trükköznek a csomaggal, ezért írnak az ügyben valótlan gyalázkodó cikket, és statisztikailag az átlagnál sokkal többször ezért szexuális ragadozók. 

Nem hiszem, hogy az lennél. De azt nem hiszem, hanem tudom is, hogy ennél sokkal kevesebb erre mutató jel, sokkal gyengébb vád esetén te is, és a lapod is elvárja, hogy az elkövető, ha nem tisztázza magát (ami nem kellően konkrét vádak esetén lehetetlen) távozzon a közéletből. És mással kapcsolatban sokkal kevesebb alapon is tényként írnátok le ezeket a vádakat, hogy az elvárást alátámasszátok. Illene ezt az elvárást, hát magaddal és az ügyben érintett társaiddal kapcsolatban is megfontolnod. 

Igazságtalan, hogy egy kétes történet, egy névtelen vád amit el sem hiszünk tönkretehet egy embert, egy élet munkáját. Ebben a kérdésben még akár áldozat is lehetsz. Ezért fontosak a jogaid, még a vádak és a gépen történtek ismeretében is. De a többi megvádolt emberről azt tudtuk mondani, igen ott vannak a vádak, de a szakmai oldal ettől külön áll. Amikor a lapod ebben a kérdésben inkorrekt volt, akkor ezt a különbségtételt is leromboltad. Te és a lapod egyaránt a baloldal fontos arca vagytok. Ha okot adsz a kétsége, a rossz következtetésekre, ha közszereplőként a véleményt, a következtetést fokozottan tűrni kell, akkor ez a story nem fér bele, a lapodra és a teljes baloldalra ható következmények nélkül.

Mindenesetre tudd, ha a neved, a lapod neve előkerül, jó darabig az az emlékembe égett történet kerül elő, amit nem akarok sem elhinni, sem leközölni. 

Hinnem abban, hogy sok kérdésben ártatlan vagy, hogy neked is jár a tisztességes eljárás, az ártatlanság vélelme kötelező. De hinnem neked, vagy olyan lapnak ez után amihez közöd van, komolyan venni téged, a lapodat, az ügybe belekeveredett családtagjaidat már nem kötelező. A véleménynyilvánítás szabadsága, a szólásszabadság engem is megillet. De ha le kellene írnom a véleményemet rólad, akkor ki kellene moderálnom magam. Maradjunk ennyiben. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8513197478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása