... mert választani kell

Hiszti az Eurovízió körül

2018/05/15. - írta: Válasszunk

Tudják mi a lóverseny lényege? Az, hogy a lovak versenyeznek. Létezik lovasverseny is. Az emberek jelentős része felháborodik, ha az autóversenyen az autók versenyeznek, és a versenyzőnek sem csak "nyomnia kell, ahogy a csövön kifér", hanem taktikára, stratégiára, önfegyelemre, a jármű megértésére, alkalmazkodókészségre is szükség van. Ha a versenyt egyszerűsítjük, kevesebb tényező dönthet, akkor mindig ugyanaz lesz a legjobb, így unalmasabb lesz sok verseny és a VB. Léteznek versenyek, ahol a tehetségek, az énekesek versenyeznek, és létezik az, ahol maguk a dalok, az előadótól függetlenül. Az Eurovízió féle verseny az utóbbiról szól.

Ha valaki azt mondja, hogy az izraeli versenyző nem tetszik neki, esetleg az előadó saját szépségét értékelő mondatot tartja hiteltelennek, akkor felmerül a kérdés: Ugyanez akkor is így lenne, ha más énekelné? Mondjuk egy igazán szép énekesnő? Nem? Akkor a szöveg nem a dal hibája. A dal viszont, sok más popdallal szemben, nem egy üres, semmitmondó alkotás. Nem is valami elcsépelt témáról beszél, hanem az éppen a világban folyó trendreket, a #metoo-t, a TimeIsUp-ot és a többit dolgozza fel.

Ha valaki azt mondja, a feminista hiszti ellen senki sem mert volna szavazni, akkor tegyük fel a kérdést: A fentiek mentén kellett volna? És vajon a témára más megközelítést adó bátor dalt leszavaztak volna? Tovább megyek, a bután egyszerű koreográfia egyik követketménye, hogy feltehetjük a kérdést: Ezt most komolyan gondolja, vagy éppen gúnyt próbál űzni a femináci tyúkokból?

Az utóbbi gyanú esetében is kötelező a szavazás? Vajon ismerve Izrael pénzügyi helyzetét, az elérhető profi stylisteket, azt gondoljuk az ország képviseletében béna stylistre tellet? Nem jut eszükbe inkább az, hogy Izrael nagyon más, mint akár az USA, akár az EU. 

Míg nagyon könnyen mondja el sok kritikus, hogy a társadalmunkat a tétnélküliség határozza meg, hogy hiányzik sok olyan katasztrófa amihez mérni tudod a vélt sérelmeket, a mikroagressziót, azért ez nem a globális helyzet. Igaz, itthon is felnőtt két generáció aki közül nem kerültek ki "a kommunizmus áldozatai", de nem messze tőlünk a délszláv válság már inspirációt jelenett olyan alkotásokhoz, mint a This War of Mine. Izrael esetében a hadkötelezettség, a valós fenyegetettség még állandó. 

Az izraeli lakosság jelentős része vallásos, akadnak szép számmal ultraortodoxok is, így számos ilyen kérdéshez, és ezek előzményeihez nem egészen úgy áll hozzá az ottani társadalom, mint a nyugati popkultúra. És a fenti kérdésel a megjelenés kapcsán persze kiegészülnek egy apró kérdéssel: Vajon egy feminista használná magára a creature szót, vagy egy feministákat kiparodizáló alkotásba fér ez jobban bele? 

Az igazság az, hogy van egy harmadik lehetőség. A tehetségkutatóról érkező hölgy száma nem feltétlenül direkt állásfoglalás a kérdésben. Lehet az vitaindító, vagy éppen az aktuális témát ügyesen feldolgozó és ezért közérdeklődésre számottartó kereskedelmi termék. De leginkább egy olyan egyszerűbb dal, amit bármely tehetségkutató, bármelyik "B", "C" vagy akár "Zs" listás sztárja is elénekelhet, és mindegyik értelmezés lehet a sajátja. 

És pont azért zseniális a szám, mert rámutat arra, hogy amikor elvárás, hogyy valami megjelenjen, ezt díjazzák is, akkor is lehet a sorok között beszélni. Egy olyan készség ez, amit a régiónk országaiban megannyi előadó évtizedeken át kénytelen volt gyakorolni. A kérdés inkább az, hogy örülnk-e annak, hogy ez a fajta kommunikáció kényszerűségből visszatért. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9013937920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása