... mert választani kell

Giga beruházás

2014/03/01. - írta: Válasszunk

Tudják mi a közös a stadionban, az autópályában és sok közpénzből fejlesztett softwareben? A politikus "magas hazai hozzáadott értékről beszél" ugyan, de ő is tudja, hogy e mögött azért ott van egy másik igazság. Az EU támogatja ezeket a projekteket, de a közösből mégis ki kell egészíteni. A hazai költségvetésnek nincs erre pénze. A támogatás könnyen elveszhetne. Ezért is nehéz ebből járművet venni. Vagy lélegeztetőgépet. De van egy kiskapu. Ha sok hatalmas beruházás költségével játszunk. Elérjük azt, hogy a hazai pénzből 50%-t tegyünk bele a beruházásra, és 50+X%-ot vegyünk ki adó címén. Nagy és drága beruházásoknál.

Tedd hozzá, hogy mivel nem külföldi beszerzés, ezért a melós itt is költi el a pénzét, az ő vásárlásaiból is lesz ÁFA bevétel, és így tovább. Tehát mire a pénzt, beleértve a sokadik haver hasznát is átengedtük a gazdaságon, az államnak több pénze lehet, mint amennyije volt. Majd ebből a többletből lehet a külföldről beszerzett dolgok (mozdony, orvosi felszerelés) kapcsán az EUs támogatás mellé szükséges önrészt kigazdálkodni. Ha ezt átláthatóvá tesszük, akkor a német adófizető rosszallása borítékolható lenne. A magas adókat, a csak erre jó beruházásokat pedig mindenki látja. A pénzszivattyú ilyen működése legalább annyit drágít az állami beruházásokon, mint a kusza alvállalkozói rendszer és a korrupció együttvéve. 

Tipikus pénzszivattyú lehet a tetszőlegesen árazható, könnyen adóztatható régészeti munka. Erre bármely beruházás körül "szükség lehet", tetszőlegesen széles körben. A legnagyobb részét kézzel végzik, nem automatizálható. De a kommunikáció, a software fejlesztés, a tervezés, az engedélyeztetés, adminisztráció kapcsán is remek lehetőség van az adóztatásra. És az egy kulcsos adóztatás trükkje az az, hogy immár a minimálbéres munkák, amikhez nem túl jól fizetett munkaerő kell is alkalmasak ilyen módon a hasonló pénzszivattyú működtetésére. Az alulfizetett régész gyakornok is hozzájárul a trükkhöz. És tegyük nyugodtan hozzá a járulékokat, a társasági adót, az ÁFÁt, stb. És mivel ezt a pénzt felélik, abból is lesz még egy kis adóbevétel.

Míg a világban az összköltség csökkentése az elsődleges cél, addig itt a cél az, hogy a beruházásból a lehető legtöbb adóbevétel kerüljön vissza a költségvetésbe, abból a lehető legtöbb plusz beruházás önrészét tudjuk fedezni. Mindkét cél elvben az EUs támogatások lehető leghatékonyabb kihasználásáról szól. Csak éppen más-más gazdasági helyzetre optimalizál. Aki azt mondja, hogy azért kellett annyi büfé-ruhatár szakos egyetemi hallgató, mert ők üzemeltetik majd ezt a pénzszivattyút, annak igaza van. És annak is aki megjegyzi: A felsőoktatás átalakításánál célnak kell lennie, hogy ne ezt támogassuk, és orvost, jó szakembert pedig ne adjunk ingyen a külföldnek. 

Ezek az irányok viszont az eddigi kormányok közös érdemei, a politikai váltógazdaság miatti periodikus rombolás, és a személycserék rendszerére épülő kontraszelekció viszont a közös bűnük. Mindenesetre ezek után joggal merül fel bennünk a kérdés, hogy a drága presztízsberuházások leállítása és az olcsóbb megoldások keresése érték lenne, vagy bűn. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr35838242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.