... mert választani kell

Vasút? Politika?

2014/03/18. - írta: Válasszunk

Ajánlok minden kedves olvasónak egy kis játékot / házi feladatot. Képzeljék el, hogy önök messziről hazánkba érkező turisták. Sokat hallottak az ország megannyi látnivalójáról. Legyen a top 10 látnivaló listáján a következő pár hely: Budapest, Visegrád, Esztergom, Pécs, Balatonfüred, Eger, Tokaj, Szeged, Kecskemét, Kalocsa. Lehet persze variálni. A vendég persze repülővel érkezik. Itt nincs autója, ennyire idegen helyen nem szeret vezetni. A 14 nap szabadságából 1 nap az út oda, 1 nap az út vissza, van maximum 12 napja az országban. Mindegyik helyen van jó pár órára való látnivaló, Budapestre 2 nap is kicsit kevés. Tippeljük meg azt, hogy mennyi időt töltene el itt: Utazással, alvással, és mennyi idő jutna a látnivalók megtekintésére. Megvan a nyaralás ár / érték aránya? Remek.

Most tegyük mellé, hogy sem a luxus hajó, sem a szállodavonat nem közlekedési eszköz, hanem a körutazások kapcsán egy olyan szálláshely ami este még a tegnap megnézett látványosságnál volt, ma meg a következőnél. Az utazás unalmasabb és fárasztóbb részeit kapcsolja ki a dologból. Ha csak pár órát gurul, akkor sem lesz sokkal drágább mint a hagyományos szálloda + utazás, viszont a nyaralás ár / érték arányát a több programra jutó idő, több hasznos szabadidő majdnem a kétszeresére növeli. A fenti látnivalók mindegyike vasútvonalon fekszik. És a szállodavonatot a lassújel, stb. sem fogja annyira zavarni.

Tudják miért nem reális ez Magyarországon? Mert Budapestről mindent el lehet érni 3-4 óra alatt. Azaz a vendég alszik, ezzel el is ment 8 óra a 24ból. Az ébredéstől az útra kész állapotig van 1 órája. Elmegy az állomásra, de jobb előbb megérkezni ez még 1 óra. Eddig 10 ment el a 24ből. Az út oda 4 óra. Vissza is 4 óra. Már 18nál tartunk. Az út a szállodáig helyben még 1 óra, 19, evett, elkészült lefeküdni 20... A látnivaló városában a helyi közlekedésre, a látnivalókra, a programokra maradt 4 órája. Szállodavonaton maradt volna 14 órája.

Ugye tudjuk, hogy a fenti helyek kapcsán a látnivalók megnézésére, a helyi borok megkóstolására azért kell az idő? Ha nem 4 órával számolok, hanem csak két és fél órával, akkor is 7 óra jut programra, ebédre, mindenre, a guruló szálloda mellett lévő 14 óra helyett. 

Fontos az idegenforgalom. Csak ezt nem elsősorban a futballstadionnal lehetne eladni, hanem például az országot bemutató körutazással. Aminek jelenleg nincs realitása. Mert gyakorlatban igen nehéz megszervezni, sok időt vesz el az utazás, ezer nehézség van. És tudják mit: egy igazán távolról érkező embert nem fog érdekelni az sem, hogy ezek a helyek közel vannak egymáshoz. És tudják mit: Attól, hogy magyar cég szervez ilyen körutazást a vonat a környező országokba is kimehet. Van pályahasználati díj ami fizetendő. És igaz 1 szerelvénnyel indulva, azt 15 naponta indítva, szépen lassan ez évente max pár milliárdot hozhat. De ha kinövi magát, és lesz 30 szerelvény akkor sem ebből leszünk szuper gazdagok.

Csak éppen az elégedett ember egy-egy városba visszajön. Csak éppen az országimázs. Csak éppen megismeri és megszereti a magyar bort. Csak éppen megismeri és megszereti a magyar ételeket, a pálinkát, ezt pedig otthon megosztja mással is. Csak éppen el lehet adni a vendégnek mást is. Csak éppen... A sor folytatható erre is. De arra is, hogy sok ilyen lehetőség van. 

És nem az államnak kellene csinálni. Neki csak elég lenne megüzenni egy-egy szolgáltatónak, ha jönnek akkor a szükséges beruházást, kockázatvállalást, az itteni adózást, stb. brutális adókedvezménnyel honoráljuk. Ha sok adóról le is mondunk, még mindig jobban járunk, mintha meg sem valósítva az ötletet mindet elveszítjük. 

Millió és egy olyan terület van ahol egyetlen tollvonással lehetne gazdaságfejlesztésbe fogni. A munka melletti mikrovállalkozások is ilyenek. Legyen szó software fejlesztésről, weboldalakról, stb. ha adott bevételig minden adminisztráció és komoly adóterhek nélkül menne, és ezt a kormány hangosan kommunikálná (DeviantArtos kép eladás, Game streaming, oldalak reklámbevétele) akkor hobbiból a kicsik kockázat nélkül elindulhatnának. Aztán vagy lesz belőlük annyi, hogy adózzanak, vagy lesz pár embernek több pénze, vásárlóereje és az áfa bevételek nőnek.

Nem elsősorban a belföldi értékesítésről van szó. Hanem arról amikor ez külföldre is megy. Persze a belföldön jobban forgó pénzből is jobban élhetnénk, de a lényeg inkább a külföld. Mert ebben a vonatkozásban minden behozott dollár vagy Euro tiszta haszon...

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr265867877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

konrada 2014.03.19. 09:24:55

...mert nem érné meg. Pont azért, mert mindent el lehet érni pár óra alatt.
Erre meg rátelepültek az utazási irodák, és busszal a vonatnál gyorsabban (mert a nagy szállodáktól háztól-házig: látványosságog, borpincéig, fürdőig és vissza viszik). El lehet érni mindent úgy, hogy nem kell ki-be csomagolnia, illetve egy vonatfülkényi helyen a pályaudvaron aludnia. Ez már ki van találva, a világban máshol is így működik. (Ezt árusítják fakultatívnak a társasutakon is, de egyéni turistaként is be lehet csatlakozni a szállodákban, és a turisztikailag érintett belvárosokban egymásba érő turista-irodákban.)

Ben Franklin 2014.03.19. 09:43:39

Bér-ótó vagy Budapest. A külföldiek 2 helyet ismernek, Balaton+Bp.

pityókaborsommelier 2014.03.19. 10:11:47

Az államnak végeredményben egy dolga van: hagyja békén azt, aki dolgozni akar.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.03.19. 11:26:14

@konrada: Ha megnézed, a szállodaként működő vonatokra is van szépen példa. Pl. Japánban. Brutálisan drága.

És a busz ennél azért nem tud gyorsabb lenni, mert a busz a te szórakozásra szánt idődből vesz el. A bérautó sem működik ezért.

@Ben Franklin: Ismernek azok többet is. ;) A bérautó viszont nem fog új vendéget hozni.

@fagyospityóka: Az államnak tényleg az a dolga, hogy hagyja az embereket dolgozni, de ehhez tartozik a gazdaságfejlesztés. Ahhoz akár a máshol (pl. Japánban) bevált megoldások megtelepedésének, akár az innováció (és az ezzel megjelenő újdonságok) támogatása az adórendszeren keresztül.

Hasonlóan fontos sokféle méretű vállalkozás támogatása.

Ehhez nem kellene sok: törvényben kéne rögzíteni, hogy milyen esetben mennyi adókedvezmény jár biztosan annak aki valaki valóban új dolgot behoz az országba. A beruházás értékétől függően.

pityókaborsommelier 2014.03.19. 13:15:10

@Válasszunk: Az a gazdaságfejlesztés, ami mostanában dívik: írj pályázatot, és kapsz zsozsót, már otromba etatizmus. Ha már gazdaságfejleszt az állam, akkor olyasmikat csináljon, mint - maradva a példánál - legyen jó minőségű a vasuti pálya (azaz legyen megfelelő infrastruktúra), legyenek tiszták és koldus/tolvaj/valutaneppermentesek a pályaudvarok (környezet, és közbiztonság), és normálisan viselkedjen a személyzet neadjusten gagyogjon valamennyire idegen nyelven is (humán tőke). Ennél több már káros.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.03.19. 13:32:49

@fagyospityóka: Az új beruházások kapcsán a megfelelő adókedvezmény nem káros. Pláne nem, ha adórendszer részeként általános és nem kivételezésről szól.

Ráadásul az állam egyik feladata is az újraelosztás, így ennek a megvalósulása nem feltétlenül jelent aránytalanságot, extremitást. Az állami újraelosztás szerepe ugyanis abban áll, hogy a piac hiányosságait orvosolja.

A piac nem tud mit kezdeni az "én akkor is profitálok a növekedésből, ha nem hozok áldozatot a megteremtéséért" jellegű magatartással, aránytalansággal, ami a passzivitást akár jutalmazná. Ebben a helyzetben a piac eszköztelen, az állam viszont nem az. Itt az állami újraelosztás szerepe indokolt.

Az állam akkor kerülne központi szerepbe, ha a gazdasági szerepe túlsúlyba kerülne a piaccal szemben. Ez a túlsúly viszont az arányokon múlik.

pityókaborsommelier 2014.03.19. 14:08:50

Az adókedvezmény kérdésével nagy vonalakban egyetértek, bár egy adókedvezmény hasznosságát tompítja, hogy a legtöbb vállalkozás felfutáskor, az első 1-2 évben veszteséges. Hasznosbb lehet egy adóhitel az olyan adók tekintetében, amit veszteség esetén is fizetni kell (pl. ingatlanadó, TB). A újraelosztás nem külön feladat hanem más, főleg szociális feladatok megvalósításához szükséges erőforrás újraelosztás. Ezért én nem azt mondanám, hogy az állam feladata az újraelosztás hanem azt, hogy az állam feladata - sok egéb mellett - a megfelelő mértékű társadalmi szolidaritás elősegítése, és ehhez eszközként - egyebek mellett - a jövedelmek újraelosztását is használja.

Nehezen tudok ilyen helyzetet elképzelni: "én akkor is profitálok a növekedésből, ha nem hozok áldozatot a megteremtéséért". Ha valaki profitálni akar a növekedésből (gondolom a profitálás itt azt jelenti, hogy olyan jövedelmet szerez, amit a növekedés hiányában nem szerzet volna meg), akkor piacra kell vinnie valamit, amit mások megvesznek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy dolgozik, másrészt a tevékenységéval maga is cselekvő részese, okozója lesz a növekedésnek. Nincs olyan, hogy van rajtunk kívül egy növekedés vagy recesszió nevű jelenség. A növekedést vagy a recessziót mi magunk idézzük elő a döntéseinkkel, cselekedeteikkel. A "mi" itt az emberek összességét jelenti.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.03.19. 14:21:43

@fagyospityóka: Pedig nem nehéz ezt elképzelni. Mondjak kapásból 3 jellemző helyzetet? :)

1. Idegenforgalom kapcsán üzleti klaszter alakul, ezek infrastruktúrát fejlesztenek. Aki belép annak magasabb a költsége mint aki nem lép be. De a plusz vendég a növekedésért semmit nem tevő vállalkozó szállodáját, éttermét is megtalálja. De annak a boltja, takarító cége, stb. is profitál a helyi gazdasági növekedésből.

Nagyban az oktatás, az infrastuktúra fejlesztését adójukból fizetők és az ebben az időszakban passzívak között alakulhat ki különbség.

2. Jelezzük, a válságból kilábaláshoz fontos a lakosság vásárlóerejének helyreállítása. Sok nagyobb cég ebben részt is vesz, ennek költsége van. A dolog működik. Aki viszont kimarad a buliból, a megtakarított plusz pénzt később marketingre költi.

Ha erre mondjuk csak a TESCO áldoz és sikeres, akkor abból a CBA vagy az Auchan még profitálna. És ennek kapcsán az összefogás megszervezése is állami feladat.

3. Egy új termékkategória megismertetésének, elterjesztésének a költségei is nagyok. És magas a kockázat is. Lásd villanyautó, üzemanyagcella, stb. Aki nem fizeti a korai próbálkozások árát, az is könnyen megjelenhet a népszerű kategória sikertermékével. Az innováció az persze IT területen is ilyen. Azaz a dolog szektor és termék kategóriai szintjén is működik.

Ugye itt a szabadalmak, a szerzői jog megerősítése is játszik, de az is, hogy a K+F költségek egy részét azok katonai hasznosítása kapcsán az állam finanszírozza. Az USA hadiiparának ez az egyik fontos szerepe.

pityókaborsommelier 2014.03.19. 14:28:29

Én ezeket a normál üzleti kockázathoz sorolom. Ha nyitok egy reményteljes, de fel nem ismert helyen egy vendéglőt, és valamennyire sikeres leszek, akkor számíthatok arra, hogy valaki utánozni fog , ez a verseny, semmi különös nincs benne. Kiváló vállalkozóként már nyitáskor azon gondolkodom, mit lépek, ha megjelenik a második, hogyan maradok versenyképes. Ami a klasztert illeti, hallottál-e a tokiói Akihabara negyedről?

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.03.19. 14:33:10

@fagyospityóka: Hallottam. Ellenben ezt normál üzleti kockázathoz sorolni butaság. Ugyanis nem arról van szó, hogy te vendéglőt nyitottál egy fel nem ismert helyen.

Hanem arról van szó, hogy aki fizetett azért, hogy azon a helyen infrastruktúra legyen, az még ez alapján fizeti a hiteleket, esélye sincs árversenyben azzal szemben aki ebből kimaradt és félretett.

Azaz amikor a környék vállalkozói a környék fejlesztésére költenének abból CSAK az élősködő profitálna a valós fejlesztő kisemmizhetővé, felvásárolhatóvá prédává válna. Ez nem normál üzleti kockázat, hanem rablógazdálkodás.

Az államnak pedig pont azért van szabályozásban, újraelosztásban, adópolitikában szerepe és felelőssége, hogy ez ne történhessen meg, a valós fejlesztésekből, azok akik tettek érte profitáljanak.

pityókaborsommelier 2014.03.19. 14:51:31

Az infrastruktúrát (út, közművek) általában állami feladatnak tartom. Egyébként egy magánpénzből épített infrastruktúrához nem fog kivülálló hozzáférni, csak ha fizet. Ha nem fizet, akkor kénytelen kialakítani a sajátját. Persze az emlitett klaszter költségén kialakított hírnévből ingyen fog profitálni, ezt nem könnyű kivédeni, de erre is vannak megfelelő jogi eszközöt (pl a védjegy), és ha az állam az állam jól végzi az alapfeladatát, akkor a védjegybitorlót nem egy tíz évig tartó jogi hercehurca után fogják felmenteni, hanem már a második hónapban végrehajtják rajta a kártérítést.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2014.03.19. 16:15:51

Amit mondasz az nem igaz.

Pl. Balatonudvari és Vászoly körüli útra, stb. a helyi szőlőtulajdonosok dobták össze a pénzt. De az is azon az úton jár aki sosem tett bele egy fillért sem.

Ez csak egy példa. De kicsi, 2 falunyi szinten. De a közművek kapcsán sem állami volt a beruházás.

Így amit mondasz az rengeteg esetben nem úgy van. Nagyon nem úgy van.

Az EU által a klaszterekről kiadott információs anyagban amúgy klaszter által finanszírozott repülőtér projektről, vasúti infrastruktúráról, stb. is van szó.

És pont az csökkenti az állam szerepét a gazdaságban, hogy választhatsz: Adózól és az állam fejleszt a nevedben, de nem feltétlenül helyben... Vagy részt veszel az ilyen beruházásokban. Az erre fordított pénzt pedig összességében adókedvezményként, vagy állami utófinanszírozásként visszakapod.

Ugyanis így a fejlesztésre jutó költségek jelentős részét a klaszterek és nem az állami vízfej végzi, így az állam gazdasági szerepe csökken.