Botkát megpuccsolni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem

Botkát megpuccsolni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyet ért, én nem ellenzem. Piszkosul kétértelmű a helyzet. Az MSZP mélyrepülése tény, és ebben pedig vaskosan benne van Botka miniszterelnök-jelöltként tanúsított viselkedése is. De éppen ilyen mértékben benne van a fenti helyzetben az is, hogy Botka ellenében fogalmazták meg magukat egyes MSZPs politikusok. Botka távozásával ez a helyzet változik. Nem lehet azt mondani, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje a magyar demokrácia történetében példátlan módon és mértékben lenne ellensége a sajtószabadságnak.

Egy olyan miniszterelnök-jelölt ugyanis aki a másik oldal elfogult újságai kapcsán azokat csak szócsőnek minősíti és nem tekinti a sajtó részének, felmerül az, hogy egy kormányváltás az akkori ellenzék teljes sajtóját tekintené nem sajtónak, és ezzel a sajtószabadság körén teljes mértékben kívül rekedő valaminek. Azt, hogy ki és mi a sajtó része ilyen módon önkényesen, a vonatkozó törvényt semmibe véve eldönteni egyetlen politikusnak sincs joga, ez olyan elévülhetetlen bűn, ami egy Botka vs Orbán kérdésben Orbán malmára hajthatja a vizet. Azóta sem sikerült ezen változtatnia és sok kérdésben Botka úr meglehetősen gyáván viselkedik.

A pártjának pedig joggal nem tetszik, hogy vele együtt győzelemre sem számítanak, de arra sem, ha a tükörbe néznek bármikor akkor ne jusson eszükbe ez a példátlan történet vagy jó pár más olyan ami problémás. Botka ráadásul bármennyire is egy szocialista bástya vezetője, egy egyszerű probléma miatt is elveszteni látszik a hitelét: A tramtrain projekt a kormánypártok trójai falova. Ha nem megy bele Botka, akkor a saját városa ellen is lép. Ha belemegy, akkor a sok szempontból rosszul megvalósított projektben összefonódott a kormánypártokkal. Sok partneri viszonyt az ellenzéken belül mindkét opció kizár. 

Eszünkbe jut az is, hogy van olyan MSZPs képviselő aki bár a legtöbb dologban a pártjával értett egyet, de volt amiben a kormánypártokkal és arra is szavazott, kikerült a pártból. Az üzenet elég világos: Pártfegyelem, frakciófegyelem előrébb való az egyéni meggyőződésnél. Ha valaki benned személyesen bízik, és ez alapján szavazna rád annak csalódnia kell. Ebbe a képbe pedig Botka nem illett bele. 

Botkát megpuccsolni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyet ért én nem, ellenzem. A mostani eset az előző hét eseményeinek egyenes következménye. Akkor az MSZP egy politikus a Gyurcsány vagy Orbán kérdés feltételét javasolta mindenkinek. És persze azt, hogy ha valaki nem Gyurcsányt választja akkor lépjen be a FIDESZ-be. Ha így haladnak a dolgok, akkor el lehet ezen gondolkodni. De Jure létezik az MSZP, parlamenti frakciója is van. De facto viszont az MSZP jelenleg egyre inkább döglöttnek tűnik.

És ez a haláltusa nem ma kezdődik. 2002-2006 közötti parlamenti időszakban sokan azt láttuk kicsit a farok csóválja a kutyát. Az van amit az SZDSZ akar. Majd jött 2006, amikor sokan még balra szavaztunk. Ó igen, igen... 

Jött egy pozitív üzenet, és nem lehet populizmussal vádolni. "Én nem állítom, hogy elállítom az esőt, De az ernyőt föléd nyitom." Nincs ennél fontosabb gondolat, akár keresztényi szemmel nézzük, akár a baloldal értékrendjével. És ekkor 2006-ban volt talán egy rövid ideig tartó aranykor. Hiszen immár nem 2.60-as kenyérrel kampányolt Horn, hogy utána például Bokros Csomag legyen belőle. Nem sikerült a politikai szintjére emelni az olajszőkítés kapcsán a korrupciót, hogy sokan az adócsalásból finanszírozott kárpótlási jeggyel töredékáron szerezzék meg a közvagyont.

Nem mondom azt, hogy nem volt korrupció. Volt. És a Hagyó ügy előzményei sem voltak ekkor már újak. De azt állítom, nem volt ez érdemben rosszabb, mint az előző 2 időszakban. A mai kormánypártok megvalósíthatatlan ígéreteivel szemben ott állt anno az MSZP és amit a dal mondott az megvalósítható volt, és hiteles. Majd eljött Balatonőszöd. A választás előtt is tudtuk sok információt visszatartottak, a politikus feladata eladni számunkra a programot és ebbe egy csomó hazugság belefér. A kisebb ferdítésekből pedig még sokkal több. A FIDESZen sem kérjük számon.

Csakhogy Balatonőszöd kapcsán az MSZP Miniszterelnöke csak a párt elé állt ki, és közölte őket is átverte és az MSZP szép ígéretéből az lett, hogy az őket átverő senkiházival szemben sem léptek fel értünk, választónkért. Nem nyitották ki az ernyőt. Gyurcsány megígérte, ha nem lesz előrelépés, csak szenvedés, ahhoz másmilyen madam kell ő lelép. De maradt. Mert ekkor is hazudott. Sok más részletet is ki lehet emelni, de azt láttuk sem Gyurcsány, sem az SZDSZ ellenében nem mert kiállni a választóiért az MSZP. 

"Én nem állítom, hogy elállítom az esőt, De az ernyőt föléd nyitom." Nem volt nagy ígéret. De nem sikerült betartani. 2010-ben az új kampánydal visszautalt a régire. Kicsit hamiskás volt. Magyarázták a bizonyítványt, de szó sem volt arról, hogy javítani akarnának rajta. 

"Én nem üvöltök, ha másnak van igaza" szólt a dal. És az MSZP valamennyire tartotta magát ehhez. Igaz, akkor sem üvöltött, ha a koalíciós partnernek, a kívülről hozott Miniszterelnöknek nem volt igaza, ha a példátlan vasútrombolás ment. A múltól szóló dalt nem lehetett ígéretnek venni, még akkor sem, ha az is jövőidőben íródott. Hogy azóta hányszor üvöltöttek úgy, hogy közben a másiknak volt igaza? Hogy az volt a norma, hogy akkor is üvölteni kell, mert így vagy elég ellenzéki, ha éppen a kormánnyal értettél egyet?

Mondhatnánk azt, hogy ez lényegtelen. Egy haláltusáját vívó párt utolsó vergődéseinek a része. Nem több, és nem is kevesebb. Tény az is, hogy a hazai baloldal meghatározó alakjai közül leginkább Moldova György író urat tisztelem, ő pedig egy ideje nem az MSZP nagy barátja. Viszont meg szeretném jegyezni, sok dologban neki kijár az elvtárs titulus is, ha igényt tart rá. Mert többek között elvei vannak, és ezek mentén az elvek mentén azokért áll ki akikért egy baloldali gondolkodónak szerintem is ki kellene állnia. És ő nem üvölt, ha másnak van igaza. Sőt, az esőt ő sem tudja elállítani. De a problémákról tisztességgel és őszinteséggel beszámolva sokak fölé nyitott már ernyőt.

De Moldova elvtársat az MSZP már nagyon régen elvesztette. És szépen lassan fogytak el azok az MSZP közeli arcok akikre fel lehetett nézni valamennyire. Botka úr minden hibája és minden neki kijáró durva kritika ellenére az egyik olyan arc volt az MSZPben akit sokan láttak volna szívesen vezető pozícióban, és mondjuk Kunhalmi Ágnessel szemben nem elítélt bűnöző és a szakterületén kevesebb dologgal csúszott meg. 

De 2010 óta is tovább süllyedt az MSZP. Sokan azt gondolták a mélypont 2014 lehet. 2014 amikor esélyük sem volt, de okkal gondolták úgy, nagyon meg kell állítani a NER terjedését.  Alkukényszer volt, de mégsem jutottak el oda, hogy az önállóság látszatát is elveszítsék. Horváth Csaba ajánlására, hogy akinek nem kell a gyurcsányizmus az lépjen be a FIDESZ-be viszont nem lehetett mást mondani, mint azt, hogy: "Ez annak az elismerése, hogy ennek a körnek sem ő, sem az MSZP nem fog és nem is akar értelmes alternatívát nyújtani. Ha ez igaz, és ő úgy látja, hogy erre nem az az ő válasza, az MSZP válasza, hogy mondunk jobbat, hanem az, hogy lépjünk be a FIDESZbe, akkor pontosan tudjuk miért tart ott az MSZP ahol."

Nem csak embereket nem tud már akár a versenytárssal szemben maga mellé állítani az MSZP, de igazán dönteni sem. Nem jött össze a kívülről hozott miniszterelnök-jelölt, nem jött össze a Botka projekt sem. Stabilitás, megbízhatóság nincs. De olyan érték sincs, amit hajlandóak lennének nyújtani, amivel alternatívát jelentenének a többiekkel szemben. 

Ebben az esetben az MSZP nem élő párt már. Hanem Gyurcsány szájában a döglött hal, amit veszettül ráz, hogy nagyobbnak tűnjön. Értéket nem teremt, jövője nincs, de legalább jó büdös. 

Nyugodjék békében... de ha lehet, jó messze tőlem, hogy ne kelljen szagolnom a bűzét!