Puzsér Róbert eddig javarészt médiaszereplő volt. Most főpolgármester-jelölt. Úgy döntött, nem adja alább, neki a főváros egésze kell. A dugók vs. sétálható város problémája kisebb városokban is megjelenik, vagy kerületi szinten, de neki az országos politika szempontjából is kiemelkedő főpolgármesteri cím kell. Míg más az ilyesmibe kisebb feladatok kapcsán beletanul, ő a kivétel. Vezetői gyakorlat és sok más nélkül lenne főpolgármester, mert különleges, mint aki beleszületett. Félreértés ne essék, csak a rosszat elmondani valakiről, s nem tenni hozzá, hogyan lehetne jó, hiba lenne. 

Az utóbbi időben Puzsérnál kicsit beragadt a Genderkurzus emlegetése. De tudjátok kivel beszél az ügyben többnyire? FAM-mal, aki az egyiptológiáról nyergelt át a Buddhista vallással kapcsolatos antropológiai kérdésekre. No és persze az Apu azért iszik, mert te sírsz c. előadások során lévő közszereplés light-ra. Szinte közismert a Puzsér Róbert és Vágó István közötti konfliktus, és nem titok az sem, hogy sok dologban nem hiszek a DK kvízmesterének ebben a vitában. Csakhogy az, hogy sok dologban Vágó Istvánnak nincs mindenben igaza, nem jelenti azt, hogy Puzsér Róbertnek mindenben igaza lenne. 

Ahogy Vágó István körül a kvízek felépítették a mindent tudás mítoszát, pedig az igazság az, hogy nem is kellett minden kérdésben jól megszólalni, s nehezen tudtuk eldönteni, hogy részrehajlása miatt akadályoz egy játékost, vagy téved, ez volt a munkája, s ha nem is tudott minden kérdést, a valószínű témakörökből felkészülhetett. S a magabiztos kép, hogy ő mennyire igazolta az arculatot pár helyen erősen kétséges. De István a rajongók által alkotott pozitív képpel azonosul. Nem önmagáról épített mítoszt. 

Puzsér Róbert is felépített magáról egy képet. Azt mutatva, hogy ő mennyi mindenről vitatkozik, milyen felkészülten. De amint valaki jelentkezett, hogy van ám X kérdésben még pár tucat fontosabb érv, a mindenkivel szívesen vitatkozik irány hirtelen lenémult. Az n+1 ilyen eset után, s amikor FAM szakmaiságát vitató antropológusnál is felmerül sok dolog, amikor azok az emberek akik először ajánlották nekem Puzsért is elkezdenek árnyaltabban fogalmazni, akkor elkezdenek kétségeim lenni a felkészültsége kapcsán.

Az ennyi műsor, ennyi képernyőfüggés mellett nincs is ideje felkészülni című érv egy darabig állt. Mostanra lekerült a műsorról, de nem lett felkészültebb. És egyre inkább azt mondják hangos, frappáns, ha igaza van megjegyzed, ha nincs igaza, kétértelmű elfelejted. Egyszóval modern jós és orákulum ő, aki másképpen akar mindent tudó lenni, mint Vágó István.

Vágó rendszeres földbedöngölése pedig egy olyan intellektuális önkielégítés, ami egyre inkább kényszeresnek és kényszeredettnek tűnik. Lám Vágó Pista sem felkészült. Csak éppen az öreg Pista bácsi, bármennyire is lehet politikai naivitással vádolni, valószínűleg azért lexikális tudásban is verte Puzsér Róbertet, s az ebből a lexikális tudásból elkészített térképre is jobban el tudta a témákat. S nem volt egy-egy téma beragadva. Nem volt rászorulva, hogy a műsoraiban ne legyen felkészültebb vendég. 

Mikor felmerült, hogy FAM szakmaitlan egy antropológus szerint, mentegettem, hogy hát nem is azért van egy állandó műsorban ivócimboraként, mert antropológus. S hallottam, hogy nem úgy kellene ez esetben bemutatni. Csak amikor egyre többen mondták azt, hogy FAM egyik vagy másik műsorban nem beszélgetőpartnerként viselkedik, hanem a monológot dialógusnak álcázó biodíszletként, akkor egy idő után kénytelen voltam egyetérteni. S amikor sokan mondják azt, hogy Róbert kerüli a vitát azokkal akik ennél a szerepnél többre hivatottak, sokszor látom, hogy a vendéglistája vagy az egyetértő vendég, vagy a gyenge vendég, vagy a biodíszlet irányba mutat. 

Érdekes mérce elvárni azt, hogy Vágó István direkt szívatásból álló kérdésekre feleljen meg Puzsér Róbert előtt, de sok kérdésben nem vitatkozni azokkal, akik új szempontok, érvek tucatjait hozzák, Még inkább érdekes az, ha sokan veszik észre, hogy hát a vitapartner nem állítja kihívás elé. S persze hallom tőle a kritikát, a kormánypárt is elkezdett pont úgy genderezni, mint ő. Mennyivel előrébb volt a többieknél.

A fő gond az, hogy a kormánypárt megtalálta a migránsoknál is jobb ellenséget. A genderkurzus ugyanis pont olyan jó ellenség, mint az Újpiréz Császárság. Ahogy a nem létező pirézek ellen is megjelennek ellenérzések, úgy más kitalált ellenséggel szemben is lehet harcolni. A kitalált ellenségnek ugyanis van pár jó tulajdonsága: nem üt vissza és még Brüsszelbe is ritkán megy panaszkodni.

De ugye nincs genderpárt és nincs olyan politikus vagy civilszervezet aki gender ideológia mellett tenné le a vokság. A gender studies felvetéseire persze hallgat sok baloldali párti, liberális, de ők sem neveznék magukat gender kurzusnak. S persze ezt a jelzőt, mivel nem érzik magukat politikai kurzusnak, a gender studies kutató, hallgatói sem veszik magukra. S a képzelt ellenség nem tud olyan embert küldeni a műsorba, aki földbe döngölné érveivel Puzsér Róbertet.

Hogy mitől jutottunk el oda, hogy Robi kapcsán egyre kevésbé a frappáns megfogalmazásai a fontosak, egyre inkább hangsúlyos a rendszeres felkészületlenség? Mert egy időben túl sok műsor, túl sok előadás került elő. Ideje sem lehetett mindre felkészülni. Ha pedig így is kidolgozza a belét és a kritika arról szól, hogy 24 órából 72 menjen a kutatásra, akkor azt könnyű nemtelen támadásnak érezni. De a kevesebb szereplés és több minőség mellett érvelő embert ugyanezzel az elvárással szembesíteni már helyes döntés.

Persze a Genderkurzus, mint nagybetűs összeesküvő irány szemében Puzsér még a Pirézeknél is védtelenebb célpontot keresett. Mert ugye itt nem merül fel a rasszizmus vádja, s többnyire a szexizmusé sem. Ki a fene védene meg egy Genderkurzust? Hiszen aki kicsit is érintett, ha felszólna érintettként rögtön beismerné, hogy a Puzsér által odaképzelt szörnyeteg létezik, ő pedig ennek a része. Ha pedig valaki felvetné, hogy a Puzsér által Genderkurzusnak nevezett jelenség mögött valójában mely létező ideológiák vannak, beleértve akár a feminizmus harmadik hullámát, az rögtön két oldalról lenne támadható.

Könnyű azt mondani, hogy egy-egy politikai ideológiának alapja a gender elmélet, de mondjuk a Black Lives Matter nem foglalkozik gender elmélettel, és mégis ennek politikai tömbnek a része. Ha viszont azt mondjuk, hogy a hidegháború és annak kapcsán a nyugati propaganda fontos célja volt baloldali alternatívát nyújtani a szocializmussal szemben, ezzel fékezve a szovjet befolyás terjedését. Azt viszont, hogy a munkásosztály helyett a nemzsidó írható az ideológiában az elnyomott helyére, a második világháborúhoz vezető "találmány", így a társadalmat elnyomott és elnyomó csoportokra osztó politika is működött. 

Hogy ezzel az ideológiával össze tudott nőni a feminizmus nem meglepő. Mint az sem, hogy fiatalon sok ember balra húz, így ez az egyetemi közegben jobban tudott terjedni. S a politikai aktivizmus belekeveredése a társadalomtudományba, a tudomány semlegességének látványos feladása, ezzel viszont a tudományos elit hitelének megkérdőjelezése egy olyan trend, ami oka és nem következménye a gender studies elterjedésének. Annak viszont, hogy hogyan jutott el e tech cégekig, a mostani cenzúráig külön története van, amiről majd egy következő post mesél el többet.

Csak most kell felfogni, hogy a Genderkurzus emlegetése éppen olyan, mint a szabadkőműves világ-összeesküvésről, vagy más hasonlóról beszélni. Egy összeesküvés-elmélet. A valós probléma sokkal inkább a politikai aktivizmus és a tudományos munka összemosása, egyfajta posztmodern áltudomány megjelenése. Ez természetesen hangsúlyosan jelen van a gender studies környezetében, de a társadalomtudományok összességét érintő probléma, ami többek között a gender studies tudományként való elismeréséhez is vezetett. 

Ebben a vitában a gender studies ellen lehet és érzésem szerint kell is érvelni. Lehet érvelni arról, hogy egy prekoncepció határozza meg a gender studies-t, és a prekoncepcióból eredő vizsgálat tudománytalan. Márpedig azt, hogy a társadalmi nemekről, ezek megkülönböztetéséről van-e szó egy kérdésben nehéz eldönteni. De azt is be lehet látni, hogy mondjuk egy történészből nem lesz sem statisztikus, sem közgazdász, de még jogász sem attól, hogy a témához hozzá tudja csapni a társadalmi nemek kérdését és önmagát gendertudósnak nevezi.

De pszichológus, kriminológus, sporttudós sem lesz. A prekoncepció alapú mindenttudás egy olyan területen, ahol a politikai aktivizmus és a "tudomány" összemosódna egy elég sötét jelenség, kiváltképp akkor, ha ezt mások jogainak korlátozásához, semmibe vételéhez használják legitimációnak.

De a valós problémáról nehéz akkor beszélni, ha rögtön jön mellé egy hangosabb konteo és nem létező kurzusokat, rezsimeket, összeesküvéseket vizionál. És milyen büszke arra, hogy a 888, ha egy kicsit lejjebb süllyed a saját megszokott színvonalánál, ahonnan még éppen láthatja (alulnézetből) a bányászbéka fenekét, akkor átveszi ezt a retorikát. 

Azt megszoktuk, hogy Puzsérnél beakad a lemez, hogy ordít, hogy olykor ez érv helyett is van. De az feltűnő, hogy a téma okai kapcsán épp úgy nincs mondanivalója, mint a kapcsolódó kulturális minta kialakulásáról, beleértve Kaliforniát és a film- és propagandaipar kapcsolódó alkotásait. Mert ennek a trendnek a gyökerei onnan is erednek, hogy az USAban is összemosódott a kultúra- és a propaganda a hidegháború idején. A beakadó lemez mentén való ordítozás kapcsán be kell látni, hogy éppen olyan celebkellék, mint a vasalt heréjű botrányhős tahó parkolása. 

Ha ezzel szemben határozod meg magad, akár csak megemlítve, hogy konteós ordítás helyett, te már érvelsz, akkor teszed Puzsért és a műsorát kulturális referenciává. Ha kimondod, hogy sok hülyeség mellett időnként okosat is mond frappánsan, azért érdemes rá figyelni és ő mennyi mindenről beszél... Hogy ő legalább mer sok dologról vitatkozni, akkor referencia lesz. 

Lehetne mit vizsgálni Gender kérdésben, és ezek egy része Puzsér és FAM szakterületeibe vágna. 

A fiatalabb korosztályban természetes baloldali és reformer érzelmeket kellett becsatornázni, hogy ne a munkásosztályról, a kommunista propagandáról szóljon, hanem újabb csoportok kerüljenek a középpontba és az USA előrelépést mutasson fel a kommunista alternatívával szemben. A technikai és tudományos eredmények védelme szempontjából fontos volt a kutatók, tudósok, mérnökök sokaságát politikailag aktivizálni. Ennek eszközei között a filmek, a képregények, a sorozatok és megannyi más is ott volt.

A korábban felülről is kontrollált folyamat a hidegháború végével önjáróvá és a politikát részben ellenőrzővé vált. Csakhogy ezekről a témákról való vitában kívülről is jönne szakmai reakció és nem csak a nézők kis része puffogna a felkészületlenség miatt, hanem hamar jönnének pontos és precíz ellenérvek.

Puzsér többnyire a leghangosabb, kisebbségben lévő, csoportok legvisszatetszőbb dolgaival vitatkozik. Az a kép, hogy ő teljesítené meg a műveltséget, a kultúrát, az érdemi vitát legalább annyira hamis, mint Vágó István kvízprofesszor bálványozása. Ugyanis Puzsér még a számára leginkább meghatározó témákban is kerüli azokat az érveket, amik kapcsán valódi vita bontakozhatna ki.

A valódi vitában ugyanis felmerülne, hogy az egyre több fellépés mellett egyre kevesebb ideje van felkészülni, és sok esetben nem az okos, tájékozott, mindenről vitázó ember lenne, hanem a tájékozatlan kényszeres megszólaló. És be kell látnunk, hogy így nem Vágó István felett van Puzsér, hanem jóval alatta. 

Mert Vágó István lehet, hogy benyalja a DK blöffjét, hogy a gender studies vagy éppen bizonyos baloldali politikai csoportok blöffjét, hogy sok esetben mögötte is ott volt egy illúzió. Csakhogy Vágó István legfőbb előnye az volt a versenyzővel szemben, hogy benne nem volt vizsgadrukk. Vagy éppen az, hogy neki nem pontos választ kellett feltétlenül adni, hanem bármi kapcsolódót elmesélve elég volt a lyukas tudás is, és csak azt kellett elmondania amit biztosan tud. A kevés és ritka tévedésre is volt sok magyarázat, akár a részrehajlás is.

De Vágó István egyszerre tűnt műveltebbnek a többi versenyzőnék, az utódainál, a többi hasonló műsorvezetőnél. Puzsér Róbert sokszor nagyon alacsonyan tartja azt a mércét, amihez őt lehet hasonlítani, aminél / akinél intelligensebbnek tűnhet. Tudja jól, hogy a bukott politikus, sok hőzöngő szélsőséges ellen előre lefutott a meccs, és ebbe beleáll.

És persze van készenlétben embere, akinél mindig jobb lehet. FAM gondoskodik a kontraszt megteremtéséről, csak egyre inkább kérdés, hogy ez szerep, vagy ő az az ember, akinél Robi a legrosszabb napján is okosabb, műveltebb és civilizáltabb lehet. 

Persze lehet millió és egy ok, amiért Puzsérra szavazhat valaki, de az, hogy mennyi mindenben tájékozottnak látszik, mennyire belemegy a normális vitába, ne legyen az.