... mert választani kell

A klímaváltozás és az iparosodás egybeesése nem véletlen...

2018/10/16. - írta: Válasszunk

A címben szereplő megszólalás az egyik alapvető magyarázat arra, hogy miért kell az emberi tevékenység számlájára írni a klímaváltozást és miért úgy védekezünk ellene, ahogy. És jönnek a "tudományos mémek" amik annyit mondanak, a klímaváltozás valós. S előjön nem egy olyan ábra a klíma változásáról, ami viszont hamis, hiszen olyan időszakoknál mutatja magasabbnak a jelen átlaghőmérsékletét, amikor szignifikánsan melegebb volt. Az eddigi állításhoz nem kell klímakutatónak lenni, elegendő az alapvető tények ellenőrzése. Csakhogy ez esetben is azt lehet mondani, hogy csak pár évvel csúszott el a görbe, és legfeljebb apró túlzás van benne. Az iparosodás és a klímaváltozás korrelációja viszont olyan tény, amit nagyon nehéz lenne véletlennek tekinteni.

Azzal az állítással, hogy az egybeesést nagyon nehéz, vagy esetleg lehetetlen lenne véletlennek tekinteni alapvetően egyet is értek. Csak van vele egy kis gondom: Az emberi történelem során a felmelegedési időszakok döntően együtt jártak a növekedéssel, a technikai és tudományos fejlődéssel, mert kevésbé kellett télire spájzolni, hamarabb megvolt az élelem. A magasabb hőmérséklet viszont mindig növelte többek között az erdőtüzek kockázatát, ami széndioxid kibocsájtással járt. De az óceán széndioxid kibocsájtására is hatással volt és van is a hőmérséklet.

Innen pedig könnyen érthető, hogy a gazdasági fejlődés, a légköri széndioxid koncentrációjának a növekedése mindig is összefüggésben volt. És tudományos tény, hogy a széndioxid sok más üvegházhatású gázhoz képest gyenge, és az emberi kibocsájtás mennyisége is elenyészőnek tűnik sok más kibocsájtási forráshoz képest. A naptevékenység és a hőmérséklet korrelációja sem tagadható. Mint az sem, hogy a naptevékenység a kozmikus sugárzás egyes típusaira, a felhőképződésre, a felhők által visszavert napenergia mennyiségére is hatással van.

És azt is tudom, hogy a mérések gyakorisága, pontossága más, így a rövidtávú kilengések és a hosszabb távú trend sokszor összeadódhat, így pedig könnyű túlzásba esni. 

De a kérdés a légkört fűtő valamennyi hőenergia, és az onnan valamilyen formában kivont hőenergia különbsége. És valószínű, hogy a légkör melegedése nem jelenti azt, hogy a Föld ennyivel gyorsabban is tudja leadni a fölösleges hőenergiát. Ha nem hőszigetelünk, hanem az egész világot fűtjük, és egyre több energiát használunk el úgy, hogy abból hulladékhő keletkezik, akkor az biztosan hat valamilyen szinten legalább a szűk környezet klímájára és tapasztaljuk, hogy a városi környezetben melegebb van. 

Hat hőmérsékletre, párolgásra, szélre, olyan rendszerekre amik a klímára nagyobb léptékben is befolyással vannak. És egyre több az ilyen város, egyre erősebb ezeknek a hatása. Ezt a hatást és a hulladékhővel a légkörbe jutó plusz hőenergia hatását viszont nem lehet a napra fogni. Ha a hatások mértékén vitatkozunk is, ezek iránya viszont ismert. És azt is meg lehet érteni, hogyha el akarjuk kerülni, hogy a számunkra ideális szint fölé menjen a hőmérséklet minden olyan tevékenységre oda kell figyelnünk ami a hőmérsékletet növeli. 

Ha az emberi eredetű CO2 kibocsájtás hatását apró tényezőnek is tekintjük sok más tényező mellett, ez egy általunk befolyásolható tényező, ami segíthet egy bolygót lakható állapotban tartani, vagy lakhatóvá formálni. Ami mellett fel kell mérnünk hogyan tudunk még a klímára hatni. Például akár a felhőképződést (és a napenergia egy részének visszaverését) segítő anyagok használatával. Ugyanis az emberi civilizáció fenntarthatóságához a klíma szabályozásában való aktív szerepvállalás szükséges. 

Az emberi hulladékhő-kibocsájtás, és a felmelegedést valamilyen mértékben gyorsítani képes gázok kibocsájtása pedig összefügg az energia-hatékonysággal. Az energia-hatékonyság kérdése azért fontos, mert pl. az erőművek, az energiahordozók bányászata, finomítása, stb. környezetszennyezéssel és olyan ipari balesetekkel, katasztrófákkal jár, amik hatása szintén jelentős. Ha több aluminium kell a szélerőművekhez, akkor több vörösiszap is keletkezik, többet kell tárolni, több lehetőség van ilyen katasztrófákra. 

Míg a nukleáris sugárzáson keresztül ölő anyagok kapcsán a sugárzó anyag legalább energiát veszít, többnyire bomlik, fogy és ugyanaz az atom nem tud korlátlan számban gyilkolni, más iparágakban használt arzén miután ölt, fennmarad és kész újra ölni. És ezek az anyagok stabilak, közel végtelen a felezési idejük. Míg az atomhulladék esetében a legveszélyesebb anyagok magas sugárzásához alacsony felezési idő társul, és így elfogynak, addig sok más veszélyes hulladéknál nincs ilyen szempont.

A nyersanyagok és bizonyos tüzelőanyagok véges mennyisége is tény. 

A klímaváltozás következményire akkor is fel kell készülni, ha a klímaváltozást a nap okozza, és akkor is, ha az ember. Ha az ember bármit tehet ennek fékezése vagy gyorsítása érdekében az felelősségünk. Az energiahatékonyság javítása, és a ránk is veszélyes környezetszennyezés visszafogása akkor is elemi érdekünk, ha nem az emberi tevékenység felel igazán a klímaváltozásért. 

Az, hogy a tudományos konszenzust politikai aktivizmus formálja, és nem minden most tudományosnak tekintett állítás igaz, elsősorban a humántudományok terén. De tény az, hogy a klímakutatás területén is megjelent ilyen aktivizmus és ez formálja a tudományos konszenzust. Viszont a klímaváltozás tényét, az ebből eredő veszélyeket senki sem tagadja. Az emberi befolyásnak is legfeljebb a mértékén (elhanyagolható, érzékelhető, jelentős, meghatározó) vitatjuk, a tényét nem, és azt sem, hogy ezt kisebb hatás esetén is érdemes lehetne megfordítani. 

Az energiahatékonyság növelése viszont egyértelműen a takarékosságról, fejlődésről, az energiaiparral járó egyéb károk mérsékléséről is szól. A "klímaváltozásipar" és az "olajipar" között az a fontos különbség ebben a kérdésben, hogy a klímaváltozás körüli hisztériából hasznot húzó kör munkája miatt holnap egy jobb világra építünk, ha az olaj mögött álló irányt szabadon engedjük, abból rosszabb világ lesz. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr6814304013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.