... mert választani kell

Mi a közös Demeter Mártában és a Párbeszédben?

2019/02/11. - írta: Válasszunk

Nincs hibátlan ember, nincs hibátlan cég, és nincs hibátlan politikai párt sem. Mindenki fog hibázni. Az okos ember tartalékol arra az esetre, ha a hibái miatt felelősséget kell vállalnia. Ha bele is szalad egy sebességmérésbe, és jön a 30.000 forintos bírság, akkor csak belép a netbankba, megkeresi a várható birságokra féltett célbetétet, abból felszabadítja az összeget utal. Tévedett, ami természetes, komoly baj nem történt, és vállalta a felelősséget, ez az élet része. Jó eséllyel az adott ember meg is tanulja, hogy ott sebességkorlátozás van, hasonló helyzetben jobban figyel, már csak a 30.000 forint miatt is.

Közmondás szerint az okos ember a maga hibájából tanul. Ugye a bölcs máséból is, a hülye a magáéból sem. A nemzetbiztonság kapcsán kritikus adatokat háromféle embertől kell védeni. A kémtől, a rosszindulat miatt potenciális árulótól és a hülyétől. Demeter Márta képviselőasszony számára több lehetőség volt arra, hogy ebből a kérdésből jól jöjjön ki. Az első az, ha a nevet meglátva megnézi a személyi adatokat. Észreveszi, hogy nem stimmel a feltételezéssel. Ez esetben elvégezte az ellenőrzést ami a feladata, senki jogait nem sértette meg. 

A második lehetősége az volt, hogy ha már nem kérdezte meg, akkor a képviselőtársaival egyeztet, akik felismerhetik, hogy névazonosság is létezhet. Így megkérdezik nem nyilvános csatornán, vagy visszamennek, ellenőrzik, stb. 

A harmadik lehetőség az lett volna, hogy amikor a hiba kiderül, a hibázó képviselőnő elmondja, hogy hibázott, mert az adott név felismerése érzelmileg hatott hozzá. Aki személyi adatait engedély nélkül hozta nyilvánosságra, annak a tiszteletdíjából szeretne némi sérelemdíjat átutatlni, mert vállalná a fair következményeket. Megérti, hogy ilyen hiba az ártatlan választóval szemben jelentős részben méltatlan a bizalomhoz amit kapott, de egy olyan hiba, aminek szerencsére nem lettek súlyosabb következményei, amiből tanult.

Ha elmondja, hogyan lesz ez után még körültekintőbb, és az meggyőző az tök jó lenne. De aki nem tanult a hibájáól és pillanatnyi érzelmek és politikai érdekek mentén holnap is megsértheti más személyiségi jogait, akár gyerekét is, ezzel nemzetbiztonsági érdeket sérthet, mert nem akarja a felelősséget vállalni a tettiért, inkább a narcisztikus személyiséget felmutatva a legnagyobb bűnét is erénynek hazudja, arról nehéz azt feltételezni, hogy holnap ne lenne még inkább felelőtlen.

És vannak olyan fontos ügyek, ahol ez a demonstrált felelőtlenség, pártszimpátiától függetlenül, nem szabad, hogy beleférjen. 

Ha egy céget, egyesületet nem lehet elérni, annak következményei lesznek. De nettó demagógia azt mondani, hogy a Momentum és a Párbeszéd kapcsán is elegendő kell, hogy legyen ennyi egy halálos ítélethez. A bírság után a cégek is sokmindent meg tudnak úszni. De az ÁSZ valahogy nem talált ilyen problémát az MSZPnél. Az általam nem kedvelt DKnál sem. A Jobbikot másért bírságolta meg, és annak ott oka volt. 

A gond az, hogy a költözéskor elmaradt nem csak az időben való bejelentés, de a postai utánküldés is. És az utánköldés lehetőségével a választó is tisztában van. A régi helyen érdeklődve, elkérve a postai értesítőket elég sokmindent át lehetett volna venni. A két érintett párt abban is hibázott, hogy nem vette át azokat a leveleket sem, amiket érdekében állt átvenni, és amik várható érkezéséről tudott. 

Az ÁSZ segíteni szokott. Az ellenzéknek is. És most sem sok ellenzéki párt kapott ilyen alapon elmarasztalást, más pártok is valószínűleg kaptak felhívást hiánypótlásra és megoldották. Csak a kezdeti hibákra újabb rétegként rakódott rá a nem bejelentett költözés, az utánküldés elmaradása, hogy nem ment el egy aktivista rendszeresen az értékesítőkért. 

Ezek a pártok fiatalok, fiatalosak. Ha ők átláthatóságot, felelősségvállalást akarnak mutatni, akkor kötlségvetés, elszámolás végig lehetne nyilvános, akár időbélyegzővel ellátott, hitelesen aláírt elektronikus okiratok is ott lehetnének mindenhol. És az ÁSZnek küldött első adatban ott lehetett volna erre a link, hogy minden azonnal elérhető legyen. És ezek backupja mehetett volna az ÁSZnek mellékletként, hogy minden ellenőrizhető legyen, ha az elszámolás, ellenőrzés módjával van észrevételük, az is egyszerűbb legyen, de a hiánypótlás is.

Lehet arra tartalék, hogy bármilyen hibánál helyt tudjon állni a párt, vállalni tudja a felelősséget, és akkor ebből nem lenne ügy. 

A pártok viszont ködösítenek. Az, hogy a számlákat és sok mást elküldtek az ÁSZ számára, szerintük mindent, az nem jelenti azt, hogy valóban minden elment volna az ÁSZhoz. Az ÁSZ-t jó eséllyel a számlák kevésbé érdeklik, mint az, hogy belül hogyan ellenőrzik a közpénzekkel való gazdálkodást. Mit, hogyan dokumentálnak, hol vannak a szerződések, teljesítési igazolások, belső ellenőrzési rendszerekben keletkező iratok, eme rendszerek működése milyen. 

Aki nem kapta meg az ÁSZ kérdéseit, és ezek után maga is rosszul kérdezett, az a potenciálisan végtelen számú valid ÁSZ kérdésből nem tudott mindenre megfelelni.

Így a kezdeti elszámolás nem volt megnyugtató. Amikor az ÁSZ a kérdésekkel, hiánypótlással, stb. segített volna kiderült, hogy a párt nem csak nem jelentette be a költözést, de utánküldésről sem gondolkodott, a leveleit sem ellenőrizte. Az idő ketyegett tovább. Az ÁSZnél a vizsgálat egyes szakasazaira adott idő jut, így valószínű, hogy mire az érintett pártok eszméltek, a vizsgálat sok szakasza, amiben segíteni szoktak lezárult.

Ez után úgy küldtek el valamit, hogy az valószínűleg nem az amit az ÁSZ kért, nem csak az alap beszámoló, de a hiánypótlás is késett, az utóbbi már akár ahhoz képest is, hogy az ÁSZnak a vizsgálat adott szakaszát le kellett zárnia, így azt nehéz is lett volna figyelembe venni, nagyon nehéz lett volna az alapján ellenőrizni, ha pont az ellenőrzéshez sok szempontból szükséges részletek hiányoztak.

Lehet a szükséges és kötelező ellenőrzésre politikai hisztivel, támadva reagálni, vagy el lehet vinni a balhét, akár gyújtést szervezve a finanszírozásra, és tanulni belőle. Az utóbbi úton fel lehetne mutatni azt, hogy X pártban felelős politikusok vannak. Az a párt aki akkor is támad, amikor nincs igaza, de akkor sem képes felellősséget vállalni, ha törvényt sért, nem lesz a jogállamiságot megerősíteni hivatott politikai erő.

Ha egy párt és politikusai akkor sem vállalják a hibáikért a felelősséget, amikor az semmibe sem kerülne és összezárna az nagyon nagy probléma. Ha egy pártot, és azokat a szakembereket akikre a kormányzati munkában számítanak nézzük, nem reális azt elvárni, hogy ne lenne néhány olyan, aki megvehető, korrupt, bűnös. Ha egy párt a hibák miatti felelősség vállalása helyett összezár és magukat felmentik, támadást kiáltanak, akkor egyre több társuk érezheti úgy, hogy a bűnök a hibák elfogadottak és mindig csak kicsit nagyobb ügyben kell összezárni.

Ez a viselkedés vezetett el oda, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciók bűneivel szemben példátlan támogatást kapott a FIDESZ. De a NER bűnei is jelentős részben abból erednek, hogyha a kisebb bűnöknél nem felelősséget vállaltak, hanem összezártak, mert megvédték a pártot, a barátaikat. Csak így egyre többen érezték úgy, hogy ez belefér a pártba, egyre többen követtek el bűnöket, és egy idő után ezek a bűnök akkorák lettek, amiket már azért sem ismertek el, mert ezekbe egy normális politikai közegben egy kormánypárt belebukna. 

Ez a helyzet a bűnösnél hatalmi arroganciához, pökhendiséghez vezet, és ismerve, hogy egyik oldal sem volt a jogállamiság bajnoka a kockázatok nagyok. Ha azt mondom, hogy a két oldal között azon az alapon választok, hogy a magyar és magyar között születési alapon, program szinten akar-e további diszkriminatív különbséget tenni, korlátozva vagy megsértve alapvető emberi jogokat, mert a kritikával szemben összezáró, tanulságot levonni, javítani nem kész pártnál egy ilyen politika elszállása beláthatatlan következményekre vezet, akkor azt hiszem meg is fogalmaztam milyen perspektívával szemben tud Orbán nagyjából bármeddig kisebbik rossz maradni. 

A józan önkritika és a felelősség vállalása akár Demeter Márta, akár a Párbeszéd, akár a Momentum esetében lehetőség volt arra, hogy ezúttal olcsón, kis ügyben építsenek fel bizalmat, mutassanak fel jó példát, de az a politikai közeg, amiben ez fel sem merülhet tovább kísért. Most a tisztességgel bizalmat építve komolyan lehetett volna nyerni, a bizalom könnyen megmaradt volna, lehetett volna rá építeni, a kockázat kapcsán a legrosszabb esetben is feledhető lett volna a történet. De sokan még akkor sem voltak képesek gerincesként viselkedni, ha ez az érdekükben állt volna. 

Rájuk kellene bíznunk a NER bűneit felszámoló új rendszerváltást? 

Abban a közegben, ahol a fenti viselkedés elfogadott, aki később jön, arra hat az elődei és a saját előző kormányzása által megteremtett mérce. A NERt ehhez a romló tendenciához mérhetjük. A mindennapi aljasságot a mindennapihoz, a kirívó bűnöket a kirívó bűnökhöz. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr4914618408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.