Magyarországon majdnem mindenki kormányváltást akar, de ebben nincs semmi meglepő. Mindenki örülne annak, ha egyszer jönne egy olyan kihívó aki jobb a jelenlegi kormánynál akire szavazva ezt a kormányt le lehet váltani. Csak éppen a kormánypárti szavazó máshogy képzeli el ezt a jobb kihívót, mint az ellenzéki szavazó. Tovább megyek: Egészen valószínűtlen helyen is lehet találni olyat aki kormányváltást akar.

Gondold végig, ott ül a parlamentben egy kormánypárti politikus. A szemébe mondta a választóknak ők is piszok szarul csinálják, de még mindig jobban, mint az ellenzék. És kap egy ajánlatot. Holnap lesz olyan aki jól csinálja. Nem elszámoltatni, bosszút állni akar, mert ma ilyen volt a politika. A jobb kormányzat alatt a mai kormánypárti politikusok is többet profitálnának a növekedésből, mint ma a lopásból. Amelyik tisztességes és a nagyobb rossz elkerülése érdekében hozott kompromisszumot és úgy lett a kormánypártok pár gaztettének az arca az tisztességből akarná a váltást. Aki tisztességtelen, az anyagi érdekből.

Ha megkérdeznéd őket titokban, hogy örülnének-e annak, ha holnapra ez eljönne, hát a többség örülne. A gond ott kezdődik, hogy viszont nem mindenki egyforma magasra rakja a mércét. Sőt, egyesek egy "antifideszt" keresnek, mások pedig egy FIDESZ 2.0-t. Márpedig ez szinte lehetetlenné teszi az összefogást, hiszen az egyik oldal elvárná, hogy akár a FIDESZ-nél rosszabbra is szavazzunk, pusztán azért, hogy kormányváltás legyen. A másik oldal számára evidencia az, hogy a FIDESZ-nél rosszabb alternatívákkal nem lesz összefogás. Ezek a pártok akkor teszik a legjobbat a kormányváltásnak, ha a vállalhatatlan politikusaik, ötleteik fel sem merülnek.

Nem hiszem, nem feltételezném, hogy Magyarországon jól működne a demokrácia. Erre jó okom van, amihez 1994-ig kell visszamenni. Ekkor egy konszenzusos megoldáson alapult a választási rendszer. Fontos szempont: A polgármesteri és az országgyűlési képviselő mandátum összeférhetetlen volt. Ebből eredt, hogy számos párt mérlegelt, ahol jól működő városvezetést hoztak össze, ott nem érte meg ezt egy kevésbé hatékony képviselői mandátumra váltani, szóval sok erős embert nem indíthattak el. 

Az MSZP máshogy mérlegelt: Ha meglesz a 2/3, akkor utólag átírhatóak a szabályok. Így olyat is el lehet indítani akinek helyben van dolga, és siker esetén majd utólag átírni a szabályokat. Ha nincs siker, akkor majd jön az, hogy "akkor is kormánypárti önkormányzat kell, mert jobban együtt tud lobbizni" és a győztes mindent visz irány, mint B terv. Lehetne mondani a C, és D terveket, de ekkor indult el a demokratikus játékszabályok felrúgása visszamenőleges hatályú törvényekkel.

Természetesen a választási rendszer átalakítása kapcsán nem volt konszenzusra törekvés az ellenzékkel, a Köztársasági Elnök pedig aláírta szó nélkül. Az Alkotmánybíróság kormánypárti tagjai pedig átnyomták az álláspontjukat. A médiafölény a mainál is nagyobb volt, hiszen a független sajtó hagyományosan kicsit arra húz. A korábbi megegyezéshez képest ahol az ellenzék adta a köztársasági elnököt immár az is kormánypárti volt. Erőből.

Természetesen ez nem jogosítja fel a FIDESZt ugyanerre. De azt jelzi, ha a FIDESZ ugyanezt csinálja, akkor nem lesz rosszabb azoknál akik valaha MSZPs kormányhoz kötődtek, és az ilyen politikusok újabb pártjainál. Hiszen ez a kör ugyanilyen disznóságokból profitált.

A politikai szempontok mentén adott diszkriminatív előnyök között az eredeti 2004-es Lex CEU jut eszembe, ami egy egyetemnek külön, egyenlőbb feltételeket adott... És ennek némi ideológiai oka is van. Elárulok pár dolgot: Ezt elég sok egyetemmel nem egyeztették. Sem magyar egyetemekkel akik ettől versenyhátrányba kerültek, sem pedig olyan külföldi egyetemekkel akik esetleg szintén jöttek volna.

Könyörgöm: Ha ez után a diszkriminatív szabályozást szimplán megszüntetik a CEU akkor is ellehetetlenül. A diszkriminatív előnyök megszüntetése viszont nem diszkrimináció. És ez az a része a történetnek, ami nem jutott el a tiltakozó tudósokig. Ők egyenlő feltételekből, és utána hirtelen semmiből jött diszkriminációból indulnak ki. Ha pedig ennyiben ténybeli tévedésre alapozzák a véleményüket, akkor az könnyen lehet téves. Kénytelen vagyok ebben a kérdésben a kormánypártok álláspontját osztani. Ugyanakkor az, hogy a baloldal így belenyúlt az oktatásba, tudományba, és ez sokaknak ártott nem jogosítja fel a FIDESZt arra, hogy ma ártson. De kimondja azt, hogy aki 2004-ben baloldali volt, aki akkor hagyta ezt a diszkriminációt és nem egyenlítette ki a feltételeket az sem jobb. 

És igen: Az egészségügyre, az oktatásra akkor sem igazán költöttek. A tandíj megfelelő finanszírozás nélkül szintén korlát volt. De az egészségügy részben fizetőssé tétele (vizitdíj, kórházi napidíj) sokak egészséhez való jogát is veszélyeztette. 

De a történetnek nincs itt vége. A CEU domináns szerepével egy olyan közösség került a tudományos élet megkerülhetetlen közepébe ami az akadémiai szabadság fölé rendelte a politikai korrektséget. És ezt nem tudom függetleníteni attól a jelenségtől, hogy az egyetemi életben hirtelen fontosabb lett CEUval való együttműködés, és a politikai korrektség, mint sok kutató szabadsága. Az akadémiai szabadságot sokan itt láthatták elesni, a tudományos életben is megjelenő öncenzúra forrását is itt látták.

A napokban sokat beszélgettem erről. Eleinte azt gondoltam egy-egy embert érintett, részben talán öncenzúra, félreértés. De hamar került elő olyan kutató aki ennél meredekebb történetet mesélt el. Azt mondta: Amikor vele szemben ment ez a játék több kollégája jelezte azt, hogy azért nem mellé állnak, hanem a másik oldal mellé, mert ha mellé állnának nekik és végük lenne. Az ilyen felállás nem is kicsit emlékeztet a diktatúrák hatalomgyakorlási módszereire.

A világ egy részén trend a biztonsági zónák felállítása, a PC jegyében korlátozott akadémiai szabadság. A CEU esetében nem meglepő, hogy valamennyire ezt az irányt elvárja, képviseli. De az sem meglepő, ha a másik oldal nem akar kockáztatni, ebből könnyen lesz öncenzúra, amiből az "akkor már nem állok a másik mellé félelemből" helyzet kapcsán az akadémiai szabadság effektív korlátozása is. 

És közben kiderült, hogy a választási rendszerünk alkotmányellenes, de a megreformálásával nem sietett a baloldal, mert az egyenlőség nem neki kedvezett. Ebből lett egy az alkotmányosságba jobban beleférő, de a másik oldalra húzó rendszer a FIDESZ alatt. A régi rendszer alkotmánysértő volta nem hatalmazza fel a FIDESZt arra, hogy ugyanolyan rossz legyen. De egy kevésbé rossz, alkotmányosság szempontjából valamivel korrektebb rendszer miatt nem is kell elkergetni őket. Főleg, hogy nem visszamenőleg módosították a játékszabályokat.

Ma is van korrupció. De nem úgy veszünk vele Alstom metrót, hogy a fékrendszerével, stb. alapvető gondok vannak, és nem lesz belőle rekord nagy ügy. És megvesztegetés helyett összeférhetetlenség az új módi. És az állítólagos strómanok nem hiszem, hogy jobban odaadnák Orbánnak a vagyont, mint Simicska.

És lehet azt mondani, hogy a Lex CEU aláírása nem jó Áder-től. A baj az, hogy sok választó viszont helyesli. Többen is, mint a 80.000 tüntető. Szóval azt mondani, hogy miattuk nem szabad aláírni nevetséges. Marad az alkotmányosság kérdése, ami kapcsán Áder indokolt is. Vagy persze felmerül az, hogyha nem értene egyet a törvénnyel. Én jobbnak tartanám egy ellenpont finanszírozását, így arányosnak, de nem feltétlenül szükségesnek látom a jogkorlátozást. Persze el kell fogadnom, hogy az ellenpont terve kormányzati körökben is megjelent, de nem jutottak vele semmire.

A fentiekből jól látszik: Megannyi borzalmas dolgot a baloldalhoz lehet kötni és el lehet mondani a FIDESZ megcsinálja majdnem ugyanazt, csak kicsit kevésbé durván, ő meglévő sérelmet egyensúlyoz ki. És a fékek és ellensúlyok rendszere amit siratunk, a médiaegyensúly sosem létezett.

A fentiekből jól látszik: megannyi pontnál mondtam ki, a tény, hogy a baloldali, magát demokratikusnak nevező, ellenzék mennyi gaztettet követ el nem jogosítja fel a FIDESZt arra, hogy ugyanezt elkövesse, de mindegyiket elköveti, csak mindegyik téren egy árnyalatnyival kevésbé rossz amit tesznek. Csakhogy a FIDESZ gaztetteinek van egy érdekes vonulata: Ezek mögött ott van az szándék, hogy a lehető legnagyobb legyen az érzelmi hatásuk. Ha a baloldal anyázik akkor a jobboldali választóval szemben is megteszi ezt, sőt sok esetben a középen állóval, a bizonytalannal és mással szemben is.

Jóval kevesebb szavazatot veszít el azzal a FIDESZ, hogy nem magyarázza el a döntést, és ez a híveket is irritálja, mint azzal nyer, hogy a baloldali anyázás miatt a baloldal ellen gyűlik sok protest szavazat. A FIDESZ ebből profitál. Ha egy botrányból győztesen tudsz így kijönni teremtsd meg! A FIDESZes szavazatszerzésnek ez egy fontos megoldása.

Csakhogy az jutott eszembe, hogy amikor az MSZP-SZDSZ környékén nem voltak normális ötletek a problémák megoldására, akkor inkább kiszivárgott az Őszödi beszéd, és így lehettek ők a szegény meghurcolt áldozatok. Gyurcsány Ferenc ötlettelensége, jellemtelensége mellett abból él, hogy azt mondja: Ő ezt ki merte mondani, igazságbeszéd volt. Ennyire pedig a FIDESZ sem gusztustalan.

A FIDESZ borzasztóan mélyen van. És ezért meg kellene állítani sok rombolást amiért ők felelnek. De pont ezért, nem úgy kellene megállítani, hogy még rosszabbnak engedünk teret. Pont ezért kell, hogy a minimum az legyen, hogy egy kicsit jobbat kapjunk.

De lépjünk egy kicsit tovább. Nem elég, hogy egy kicsit jobb a FIDESZnél pár dologban akit megválasztunk. Nem lehet több más dologban sokkal rosszabb. Ilyen az, hogy a törvény egyenlő védelmét nem számolhatja fel. Ha azt felszámolja, azzal a tisztességes eljáráshoz való jogot is szándékosan és durván rombolja le. Ha ez bármely büntetőügyben megjelenik akkor az káros. Ugyanígy embereket születésüktől fogva bűnösnek tekintő  ideológiát sem követhet, ilyen alapon diszkriminatív törvény, más jogszabály, egyezmény mögött nem állhat. És képesnek kell lennie arra, hogy az apparátusra támaszkodva vezesse az országot.

Ezek általános szempontok. A "ne én járjak nagyon rosszul" pedig egyéni szempont. Ennyi kellene a kormányváltáshoz.