Ismerjük a Kispesti terrorcsalád történetét. Az Index is írt róla, de a témával az egyik érintett szomszéd is foglalkozik a blogja oldalain. Ő jogvégzett ember, de sajnos számos jogi lehetőség neki sem jutott az eszébe. Persze igaz az is, hogy a vásár után minden kofa okos, a helyzetet akkor belülről nem olyan könnyű felmérni, mint utólag kívülről. És persze az is igaz, hogy a terrorcsalád történetének vannak olyan hihetetlen elemei, amikre ma is nehéz ésszerű magyarázatot találni. Hiszen a történetben látszólag van egy olyan ellentmondás amivel baromira nehéz mit kezdeni. 

A Kispesti Grund blog egyik bemutatkozó képe beszédes sok szempontból. 

Könnyű lenne ebből a politikai bal és jobb oldalra asszociálni. Még akár csatlakozva az "A kiló nem százat jelent" blog legújabb postjához Karácsony Gergelyről. A baloldali vezetés és a jobboldali irányítás alatt tevékenykedő BM szervek közül fel lehet mérni, ki ártott, ki használt. Szóval kínálja magát a lehetőség az egyszerű demagógiára. Mert ilyen szomszéd érkezése látszólag bármikor, bárkivel megtörténhet. 

Ha azok a szervek sem tesznek semmit, akiknek ez a kötelessége lenne, akkor az ember joggal kiált korrupciót. És igen, akár a gyerekeket veszélyben hagyó, valótlan tényeket okiratba foglaló hivatalnok felelősségéről is lehet beszélni. Arról, hogy a korszerű baloldal itt annyira feminista volt, hogy inkább hagyta elítélt bűnözőknél a 2 éves gyereket, minthogy a szerető apához került volna, és az ilyen előítéletes viselkedés miért borzasztó. Mert tény, ez fontos. És az is tény, hogy amikor erre a viselkedésre mondom azt, hogy ez már eleget rombolt, ez már egy kis lépésnyi távolságot sem kaphat, így automatikusan a velük szemben álló erők közül választok az döntő.

És persze az ingatlanmaffia gyanús ügyben lévő vállalkozó és az önkormányzat összejátszása korrupciónak is nevezhető, és mindenki képébe lehet vágni, hogy Mészárosból legalább nem lett ilyen. Csakhogy az eltelt évek alatt a vállalkozó már eltűnt. És azóta éveken át megkenni minden hivatalnokot már drága lenne a kezdeti profithoz képest is.

Egy putriban nyomorgó, bár kellően erőszakos, és rendkívül problémás klán hogyan lehet képes úgy befolyásolni a politikusokat, hivatalnokokat, hogy az újabb és újabb hibáknak már büntetőjogi következménye is lehet? A válasz kapcsán a korrupció jó eséllyel, forráshiány miatt, kiesik. A valakinek a valakije, tehát védendő, támogatandó gonosztevő elmélete, mint másfajta korrupciógyanús ügy kiesik, hiszen akkor a terrorcsalád emberi körülmények között élve követné el bűneit. Mert az általuk megteremtett körülményeket ők maguk is elszenvedték, és ők maguk is látták, majd minden szomdszédjuknak több van, a szomszédok dönthetnek útról és másról.

Mi marad? A legkisebb kezdet hiba, mulasztás gazdája nem akarja vállalni a felelősséget, és minden nap csak egy kicsivel lesz nagyobb a baj, addig a pontig, ahol már tényleg olcsóbb számukra újabb és újabb, nagyobb és nagyobb bűnöket elkövetni.

Arról szól, hogy a hatalomban lévő embernek el kell fogadnia, hogy nem tehet mindenki kedvére, nem az empátiának, hanem az igazságnak és a közös érdeknek kell dominálnia. Ez valamilyen mértékű pszichopata hajlam a vezetőnél. Ez lehet hasznos is sok esetben.

Ha a küldetéstudat erős és valamely ideológia nevében gázolna át máson, vagy narcisztikus a vezető és nem ismerné el a hibáját és megindul ezen a lejtőn az elfogadhatatlan. Ha az ilyenek kapcsán a kritikával szemben összezár az adott közösség, és egyre több és több fér bele az borzalmas. 

És akár kenőpénzzel, akár a rendszer gyengeségeinek a felismerésével sokan boldogulhatnak ebben a rendszerben. Az így működő politikai közeg sajnos nem oldalfüggő, az itt meglévő durva hibákat minden oldal mutatja, csak az egyik oldal programjának a közepén nem áll ott az, hogy a feminista harcot akarják véghezvinni, akár sok gyermek és sok más ember tönkretétele árán. Egy születési alapon bűnöst kiáltó izmust a hasonló felősségtagadó politikai kultúrával párban hatalomra segíteni és hatalmon tartani (elszámoltatás után nehezen lenne váltópártjuk) morálisan vállalhatatlan. 

És a felelősség nem vállalására épülő politikai kultúra terméke a NER mellett az is, hogy aki elköveti a szabálytalanságot az tüntet az ÁSZ ellen és nem elnézést kér a sorozatos bűnei miatt, hogy Karácsony Gergely felháborodik a jogos kérdéseken, mert a válasszal felelősséget kellene vállalnia egy-egy döntésért, hogy Demeter Márta nem hajlandó elismerni, hogy többek között egy katonacsaláddal szemben is bűnt követett el, és a következő hasonló figyelmetlenség drága lehet. Vagy az, hogy Kunhalmi Ágnes sokaknál jobb helyzetben annak lehetetlenségére fogja a bűnét, és nem arra, hogy ő másra akart költeni. Hogy Gyurcsány a nyilvánvaló bűnei mellett demokratának hazudja magát, és nem néz tükörbe.

Azért volt veszélyben ott és akkor a 2 éves gyerek mert a politikában nem fér bele a felelősségvállalás. 

Az igazsághoz persze az is hozzá tartozik, hogy a hasonló horror történet nem igazán egyedi. Amikor a szegedi buszokról kaptam sok horror történetet, akkor hallottam hasonsló esetet, osztatlan közös tulajdonnal, szabálytalan épületekkel, passzív MSZPs vezetéssel, a hasonló törvénytelenségek után is magát optimális miniszterlenök-jelöltnek tartó, a másik oldal sajtójától és a felelősségtől elzárkózó polgármesterrel, kiszolgáltatottsággal, bűnnel. 

Csak az ott évek óta harcra kényszerülő lakó nem egy tartalékokkal rendelkező jogvégzett ember. Azt beszélik, azért is tud nehezen költözni, mert előtte pedig többek között a közlekedési ügyekben megszokott, igazságügyi szakértői korrupcióval találkozott, ahol szintén nem volt akadály az, hogy a leítak a fizikai törvényeknek ellentmondtak. A bűnnek, bajnak ott sincs gazdája. 

Vajon az Index a szegedi terrort is megírja?