Úgy néz ki az előválasztási kampány, mint egy verseny, ahol a legkevésbé alkalmas jelöltet keresik. Trumpot sokféleképpen lehet értékelni, de a leg pozitívabb képben is dominánsak a sötétebb színek. És nem véletlenül. Még akkor sem, ha több versenytársánál. Érteni vélem, hogy a cél elsősorban egyszerű: Felismerve, hogy a politikai elit "politikailag korrekt" semmitevése sehova nem vezetett, nem volt megoldás, ezzel szemben határozza meg magát. Ez viszont csak akkor lehet, ha nem lesz politikailag korrekt. Erre az üzenetre van valós igény is, de Trump ezen belül a hangosabb üzenet érdekében "fullba nyomja a kretént". Tényleg a Megasztárban lenne a helyük. Az üzleti sikerei alapján viszont valószínűleg nem hülye, így kérdés milyen lenne elnökként.

Eddig nem Clinton ellen kampányolt, és Clinton relatív népszerű voltához hozzá tett, hogy sok eddigi kihívója nem kezdte el igazán keményen támadni a volt First Lady-t. Ez a helyzet most változik, és a Clinton elleni kampányba könnyen belehúzó Trump könnyen talál támadási felületet a volt First Lady-n. Alapvetően ugyanis Clinton túl sok támadási felületet hagyott szabadon. Hiszen az eddig kampány során sokszor hangzott el egy-egy valótlan állítás kapcsán a "misspeak" kifejezés. Olyan dolgokra amire egyszerű nyelvbotlást józan ész szerint nem nagyon lehet rámondani.

Akkor tegyük fel a kérdést: Pár hasonlóan sértő "misspeak" milyen nyomokat hagyhat feszült helyzetben diplomáciában, külpolitikában? Ha egy külpolitika területén mozgó profi politikus ilyen szinte nem képes uralni azt, hogy mit mond, akkor már erre a feladatra is alkalmatlan. Vajon milyen félrebeszélések árnyékolnák be az USA jövőjét, ha Mrs Clintont megválasztanák?

Ismerjük az e-mail botrányát, annak pár részletét. Tényleg a magán e-mailekről kommunikált, és kerültek oda fontos titkok is. Ez elsőre talán emberi hiba lenne. De egészen biztos, hogyha a férjével megbeszélik a dolgokat, akkor tudnia kellett, hogy a hasonló szolgáltatások titkosítását pont a férjének rendelkezései gyengítették meg. Azzal, hogy belső levelezést is kivitt külső rendszerbe, akár államtitkok is váltak szinte védtelenné. A hasonló kommunikáció lehallgathatóságáról pedig ezért, sok más politikusnál is jobban tudnia kellett.

Márpedig ez utóbbi kérdés ismét gond lehet külpolitikában. Mert lássuk be, ha a nemzeti softball bajnokságért felelős személy követ el egy ilyen hibát, azt nem valószínű, hogy az USA ellenségei ki tudják használni. De ha akár egy külügyi vezető, akár az elnök? Azt igen. 

Trump lenne szexista? És aki szerint, ha ilyeneken elkapják akkor őt azért bántják mert nő, az mi? Mert tudomásom szerint sem a súlyos mulasztásnak, sem a súlyos hazugságoknak nincs köze Clinton neméhez. Ilyesmire ugyanis mindkét nem képviselői képesek. És baromi sokszor hangzik el az, hogy történelmet lehet írni, ő lenne az USA első női elnöke. 

Az első nem baj, ha alkalmatlan, ha ezzel ír történelmet. Mert ugye ezek szerint az első női elnök csak egy alkalmatlan hazug megválasztásával jönne el. Az, hogy sokan nála becsületesebb, emberibb, alkalmasabb és jobb női politikusok százait is látják, és ha nekik még nincsenek is elnöki ambícióik pár cikluson belül indulásra bírva lehetne egy olyan női elnök az első akire hosszú időn át büszkék lehetnének mind az USA polgárai, mind a nők... na az nem opció. A női elnökhöz vezető út úgy látszik az alkalmatlanok megválasztása.

Ez szerintem szexizmus. Sokkal rosszabb és durvább formában, mint Trump legrosszabb vicce. Pedig ő fullba nyomja a kretént. Tehetségtelenség látszatában, kreténségben mindkettő le akarná győzni a "kreténségi világbajnokságon" a világ Megasztárjait. De azért üzenem, ebben a bajnokságban van még hova fejlődniük:

Azt pedig hozzátennem, hogy okosabb lenne az USAban legközelebb nem "tehetségtelenség kutatóról" keresni az elnökjelölt aspiránsokat, hanem valóban tehetséges, értelmes politikusok közül sokat rávenni az indulásra és utána versenyben tartani. Mert ellenkező esetben a kampány inkább szórakoztató műsor lesz, mint a problémák megbeszélése és a megoldásra alkalmas személy kiválasztása.