"A törvénymódosítás eleve rossz megközelítésből indít, látszatintézkedés – magyarázta az Indexnek Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. Szerinte a törvényalkotók általánosítanak, és a szülőkre olyan potenciális bűnelkövetőkként tekintenek, akik mindenáron ártani akarnak a saját gyerekeiknek."

Emlékszem én ettől a Gyurkó Szilviától más nyilatkozatra is. Akkor éppen az UNICEF kampány körüli botrányban az UNICEF-et védte. Olyan apróság nem merült fel benne, hogy a botrány nem pusztán a kampány miatt lett botrány. Hanem azért, mert az UNICEF pár dolgot elfelejtett. Például bocsánatot kérni. Például azt, hogy akiket megsértettek nem azokat kell kitiltani az oldalukról, hanem felelősséget vállalni a tetteikért. Elérkezett a karácsonyi szezon, most éppen nem 1% megy, nem kampány, de számos olyan termék van ami hasonló szervezetek védjegyeit használja. Ebből a szervezet profitál.

Az a szervezet, ami nem csak a fenti hibákat követte el, de azt a bűnt is, hogy magyar gyerekek problémáival kampányolva összeszedte az ő védelmükre szánt pénzt, majd ennek jelentős részét külföldre utalta, más részét külföldre vitte. Bármely olyan ötlet merül fel ami gyerekek életét védené, biztonságát védené, az UNICEF csendben marad. Voltak gyerekbántalmazási esetek tanárnénivel, takarítónővel, a gyermeküket elhanyagoló anyukákkal. Vagy olyan egyedülálló anyákkal akik gyilkos-öngyilkos játékba kezdtek a gyermekükkel.

Magyarország legfelkavaróbb gyermekbántalmazási esetei között eszünkbe jut Szita Bence esete. P. Erikát csak kötelességből védte a kirendelt védő. Számos idei éheztetéses, elhanyagolásos ügyben ezotéria merült fel, az anyák, mostohaanyák ügye. Hidegvérű gyilkosságok voltak ezek. Egy részük aljas, gonosz és számító. Ismerem a véleményt: "A nő teste", joga van az abortuszhoz. Még azt is mondom: Amíg az utód nem életképes legyen így. Csak szeretném azt hinni, hogy amikor egy beleegyezési korhatár alatti gyereket visz el egy körre egy felnőtt nő, akkor az apának is joga lehetne ahhoz, hogy ne tegyék tönkre az életét.

Ilyenkor persze csend van. Már, ha azt a pár beteg embert nem számoljuk, aki a pedofil ragadozó tényére úgy reagál, gyerekként ő hogy szerette volna, ha őt erőszakolja meg egy tanárnéni. Csend van, és fel sem merül, hogy ilyenkor mondjuk a születendő utód eltartásának a kötelességét az állam is elvállalja. Mert, hát szexuális bűntény áldozata az a fiú. És mellesleg gyerek. És mellesleg egy olyan bűncselekmények szempontjából sebezhető csoport tagja akit meg kellene védeni. De a gyerekjogok ilyenkor sem az UNICEFnek, sem Gyurkó Szilviának nem fontosak.

Ha eljut hozzám az ügy, egy postot megér. De a gyermekek elleni erőszak sajnos sokaknak csak akkor fontos, ha másról szóló ideológiát lehet vele erősíteni. A valós bűnökről kuss volt, de végig bűnösnek lehetett tekinteni minden férfit, kisfiút, a születésüktől fogva. Gyurkó Szilvia hosszú időn át része volt ilyen rendszernek, minden gyalázkodásukat megvédte. És ma is sunyít, ma sem mondja azt, hogy ideje lenne, hogy az UNICEF elnézést kérjen.

Az abortuszhoz való viszonyomat az eltitkolt terhességek után számos meggyilkolt újszülött, a "szülés utáni depresszióra" hivatkozva lemészárolt babák is indokolják. A nagyobb rosszat olykor a kisebb rosszal lehet elkerülni és a választás napján is ez motivál. Bűnök, amik ellen egy 1%-ért menő kampányfilm önmagában is tehetne, mert felvilágosítana, és nem gyűlöletet keltene. De ez valahogy nem jut eszükbe. Egyszerűbb volt kipécézni másokat, és potenciális bűnözőnek tekinteni őket. A nemük, egy születési adottságuk okán.

Sokan tekinthetnek sok mindenkit potenciális bűnözőnek. De ez sem Gyurkó Szilviát, sem az UNICEFet nem zavarja. Náluk ez természetes, hiszen ők is ezt teszik. A baj az az, hogy most nőket is potenciális bűnözőnek tekintenek. Az pedig úgy látszik náluk sokkal súlyosabb probléma, mint az, hogy hány gyerek van veszélyben elhanyagolás, szülők alkoholizmusa vagy számos más miatt. Hány élet megy tönkre azért, mert a szülőnek nem fontos együttműködni az iskolával.

Hogy most ne legyen valaki bűnözőnek tekintve? Ez sem a gyerekről szól. És nem is jár a korábbi hibák, bűnök elismerésével, javításával.

Na ezért nem tartom szalonképesnek Gyurkó Szilviát, nem tartom elfogadhatónak az UNICEF működését. És persze ezért bojkottálom a karácsonyi vásárlások során az UNICEF támogatóit, szponzorait, partnereit.

És félreértés ne essék: Nem hiszem el azt, hogy a törvénymódosítás jó. Mert nem az. Mert senkit sem szabad ilyen alapon potenciális bűnözőnek tekinteni, ez az alapvető emberi jogokkal megy szembe. Csak az a bajom, hogy ne a bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje. Mert Szilvia és volt kollégái, barátai páros lábbal taposnak az emberi jogokon. És ha a saját előítéletes műsoraik után nem hiteles a véleményük, az az egész vitát hiteltelenítheti.

Nem szeretem a PC-t. Mert számos téma kibeszélését lehetetleníti el. Szóval nem zavar az, hogy az UNICEF véleménye előítéletes, gonosz és gyűlöletkeltő. Az sem zavar, hogy Gyurkó Szilvia is olyan, amilyen. A szólásszabadság őket is megilleti. Csak akkor ők se csodálkozzanak, hogy a vélemény a másik irányba is megy. És olykor egyetlen szó fogja majd össze a lényeget.

Egyetlen szó, ami kifejezi: A nő elsősorban ember, másodsorban egy közösség (pl. család tagja) aki szeret, és akit szeretnek. És a neme és az identitás többi része ez után jön a fontossági sorban. Gyurkó Szilvia, az UNICEFnél és a partner szervezeteknél melózó barátnői azzal, hogy a saját apjukra, testvéreikre, fiaikra is így néznek emberi jogokat megtiporva pont azt mondták ki: Rájuk nem igaz, hogy elsősorban emberek lennének. Még a szerető és szeretett lény státusz sem.

Náluk az a fontos, mit hordanak a lábuk között. Az ilyen lényeket ugyanúgy nőnek hívni, mint azokat akik emberek, szerető és szeretett lények elsősorban a nőkre nézve degradáló lenne. Meg kell különböztetni hát Szilviát és a társait. Kell rájuk egy másik szó. Van aki azt mondaná, hogy "szuka". De ismerek egy aranyos német juhászt. Na ő megsértődne. Marad kellően pejoratív jelzőnek vagy a "modern feminista" ami elkülöníti a feminizmus korábbi, talán sokszor hasznos generációtól. Vagy a femináci, ami remekül kifejezi, hogy emberi jogokat tipró rosszindulatú, előítéletes szélsőséges. Vagy valaki majd kitalál rájuk egy jobb jelzőt. 

És nem számít, hogy a femináci hisztigépek mekkora őrjöngést csapnak, hogy őket most "nőiségükben" sértem meg. A kérdésben egy dolog számít: Megvédeni a gyerekeket azoktól a szörnyűségektől amiket a postban is említettem. Pedofíliától, csecsemő és gyerekgyilkosságtól, elhanyagolástól, attól, hogy az iskolából kiesve az egész életük tönkremenjen.

Nem jó a törvény, mert nincs egy helyen az őszinteség és a tapasztalat, akik a törvényt hozzák vakon kísérleteznek. Ha nem elég szigorú szigorítanak, ha túl szigorú lazítanak. Az egyensúlyt biztosan nem sikerült eltalálni. De akik a törvényt hozzák és módosítják igyekeznek jó emberek lenni. Mert nekik az a fontos, hogy a gyerek éljen, fejlődjön, biztonságban legyen, esélyt kapjon. És nem az, hogy kukija van vagy puncija.

Ha ezt eltanuljátok tőlük, ez lesz a fontos a WMN-t telesíró hisztinél, az UNICEF kampány videóiban, és ezzel együtt jön be a nemzetközi tapasztalat, akkor tudtok ti is jó javaslatokat tenni, a törvény fejlődik és az jó lesz. De ehhez változtatni kell. El kell ismerni, hogy a verbális agresszió, a másik megalázása, az emberi jogok megsértése bizony az UNICEF, a melléjük álló femcsi barátnők oldaláról készült. A nemi alapú diszkrimináció, a nemi alapú előítélet rossz. És a problémákra valóban működő és diszkriminációmentes megoldást kell találni.

Mondjuk a gyerekek érdekében.