Putyin egy diktátor. És akkor mi van? Népszerű, támogatott, megválasztották. És a legfontosabb az, hogy mivel arra számolhat, hogy marad nincs rajta hatalmas nyomás, hogy a bukás esetére félretegyen. Annál inkább tudja, hogy a vagyona, országa, akkor ér neki is a legtöbbet, ha az ország érdekeit nézi. A politikai stabilitásnak is haszna van, az orosz pedig pont kétszer annyit keres, mint az Urkán. Egy demokratikus piacgazdaság gazdaságot uraló oligarcháinak kiszolgáltatva lenni és tőlük félni sem jobb vagy rosszabb feltétlenül, mint a diktátortól félni. Csak éppen a Putyin féle puha diktatúrák ura időnként ad is valamit a népnek, hogy megtartsa tömegbázisát. Azt ugyanis nem védi a magántulajdon, magántőke nyugati világ által szentesített sérthetetlensége. 

A fő baj a népakarat érvényesülésére építő demokrácia eszményével, hogy akad olyan helyzet ahol az a nép a szabadon választott és leváltásukra tartalékoló, klientúrát építő vezetőkkel szemben egy gondos gazdaként viselkedő, kiszámítható, mérsékelt diktátorra szavazna. Mert ezt látja a saját és családja érdekének. Mert az utódai is kevesebbet vesztenek ezzel, mint a nagy demokráciával. Ebben a helyzetben a demokrácia működése (Intézményrendszer, stb) és alapvető célja (népakarat érvényesülése) közül kell választani, a két helyzet kizárja egymást. 

A "jobb egy puha diktatúrában élni, mint egy demokráciában éhen halni" érvelésnek pedig kétségkívül van racionalitása. És ezért sok esetben egy diktátor is lehet népszerű. Amit viszont Putyin tesz azt a népe többsége támogatja, így pedig az a népakarat megjelenése is, ami viszont a demokrácia alapját is jelenti. És ne azért támogatják Putyin-t mert kötelező. Akkor nem hullámozna a támogatás. Hanem azért, mert az átlag orosz egyetért vele. És sok esetben nem tűnik riasztónak Oroszországhoz tartozni.

Hogy Putyin és az orosz állam homofób? Miért, az orosz társadalom, az állampolgárok többsége nem az? Miért, ha a magas kockázatú viselkedésformák általános elfogadásának népegészségügyi kockázatát alátámasztó tényekkel szembesül valaki, nincs joga tartani azoktól a hatásoktól? De nem ez a lényeg, hanem egy olyan kialakuló feltételes reflex amik a melegekkel kapcsolatban szerzett, de nem a szexuális preferenciával kapcsolatos tapasztalatokból táplálkozik

Ha ugyanazzal a csoporttal kapcsolatban a magas kockázatú életmód miatt járvány terjedéséről hall, akkor egy csoporthoz egy kis negatív tapasztalat társul. Ha ezek után előkerül a Kate Hunt ügy, és a szerelem határtalanságáról beszélő melegek magyarázzák meg miért nem baj, ha X vagy Y gyerekkel szexelt... És nem is csak a szex a zavaró. Sok fiatal azt így is úgy is megéli. Hanem mondjuk a szökés, a kockázatos bulik, az iskolai eredmények romlása, a szülői kontroll elvesztése. Mert a gyerek szemében a szeretője akire már felnőttként tekint bizony nagyobb tekintéllyel rendelkező személyként tűnik fel. Innen pedig kérdés, hogy az adott szerelmi viszony és a tekintély (az azzal való visszaélés lehetősége) hogyan kapcsolódik össze. Az ilyen kapcsolatot támogatókban pedig sokan a szexuális ragadozót fogják látni.

Vagy éppen az ezt a hozzáállást hazugságokkal védő szerecsenmosdatót... És szépen lassan a melegekről hallva már erre a sok rossz tapasztalatra fog asszociálni. A feltételes reflex pedig nem tudatos, és merőben természetes dolog. Ami után ugye jön a vád: Az illető homofób és ezzel ő a rossz. A vallásos orosz és ukrán könnyen maga is homofób lesz, homofób társadalmat alkot, ott ez természetes lesz. A népakarat érvényesülése pedig ott nem fér össze a melegjogokkal. 

De tegyük fel, hogy a társadalom olyan politikai rendszert akar, amiben az állam elveszik a megkérdőjelezhető módon szerzett vagyont. Összefér ez a magántulajdon sérthetetlenségével? Nem. A népakarat érvényesülése külső, vagy felülről érkező határok nélkül itt alapvetően ellentétes a nyugati demokráciákra jellemző jogállamisággal. A diktatúrát elvből elítélő, és a demokratikus intézményrendszert minden áron, bármely áldozat árán támogató emberek sok helyen a kisebbséget alkotják. Ezeken a helyeken pedig a kívülről jövő támogatással, erőszakkal elért "demokratizálás" jelenti a többség igazságtalan és erővel való elnyomását. Ebből pedig nem hiszem, hogy akár Putyin hívei, akár a megbukott ukrán elnök hívei kérnének. Mert ők diktatúrát akartak. Putyint akarnak. 

A magyar választás kapcsán alapvetően azért ütött meg rossz hangokat az ellenzék, és ez még a szervezetlenségnél is nagyobb hiba, mert miközben ezúttal valóban rosszabbul élünk mint 4 éve, itt bizonyítható ki a felelős, lehetne kemény politikai vita sok döntésről és áráról. De az ellenzék a demokráciát félti. Akkor, amikor az emberek jelentős része éppen a szabadságjogok helyett egy keményebb kezű államot akar. Lehet, hogy sokszor butaságból (bankok ellen), előítéletekből (melegjogok ellen), dühből (Való Világ ellen), de ezt akar. Nem lehet azzal meggyőzni a FIDESZre szavazót, hogy legyen ellenzéki, hogy a FIDESZ pont azt a keménységet adja, amit ezek a szavazók kérnek. 

Ő pont azért kér egy kis diktatúrát, mert ez oldja meg számára a létbiztonság kérdését. És meg merem jegyezni, a pakliban benne volt az is, hogy ezt az EU nem nyeli le, nem támogatja. Amíg Ukrajna nem szakított Oroszországgal, volt esély a visszarendeződésre, addig benne volt a pakliban egy Oroszok felé való szövetség "B" tervnek, ha az EU nem nyeli le az államosító, újraelosztó keményebb államot. Okkal volt óvatos a kormány a nyilatkozatok kapcsán. 

És felteszem a kérdést ebben az esetben mi akadálya lehet egy az EU politikával szembemenő oroszbarát békemenetnek akár? Semmi. Mert lehet, hogy amit akarnának az rossz, de ha ezt kívülről, felülről nem engedi az EU, akkor joggal kiállt külső elnyomást jó pár keménykezű államot váró szavazó.