Döntött a Kúria a devizahitelek kérdésében. Megmondom őszintén a döntés kis részben meglepett, nagy részben viszont jónak tartom. Kis részben meglepett, elkövettem egy egyszerű hibát: Azt hittem, hogy csak a devizahitelek speciális helyzetével fognak foglalkozni. Azzal ami eltér mondjuk egy forinthiteltől, vagy mondjuk azoktól a problémáktól amiket egy UPC kábeltévé előfizetési szerződés kapcsán is említhetnénk. A speciális szempontok közül maximum az árfolyamrés kapcsán volt vita, és arra már volt leírás. Csakhogy a Kúria döntése sok olyan kérdéssel foglalkozott, amik a Forinthitelek kapcsán is igazak. És ne feledjük, a részletek emelkedése, a válság, a késedelmes teljesítés ezek kapcsán is igaz. És sok forint hiteles is rászorul egy mentőövre.

A szerződés átlag fogyasztó, átlag elvárható gondossággal való értelmezhetősége brutálisan fontos szempont. És ez a szempont mindenhol sérül. Ha az átlag fogyasztó tisztában lett volna azzal, hogy egy annuitásos hitel kapcsán a THM változása (alapkamat, országkockázati felár, bármely egyértelmű ok miatt) mennyire dobja meg a törlesztőrészletet, a visszafizetendő hitel összegét, stb. akkor a többség nem vette volna fel a hitelt. A kockázat benne volt a szerződés szövegében. De a Kúria arra mutat rá, hogy amit nem értesz, reálisan nem várható el, hogy megérts, azt nem tudtad az akaratoddal egyezőként sem elfogadni. Nem lenne része a szerződésnek. A hasonló eldugott pontok, túlszabályozott monstrum szerződések, amik kapcsán "azt sem tudod reálisan mit írsz alá tisztességtelenek". 

Pedig a szerződés elejére szépen oda lehet tenni egy közérthető magyarázatot, és utána későbbre a részletes magyarázatot. De mellékletként is megjelenhetne egy szép tájékoztató csomag. Csak ezt sem bank, sem közművek, sem más multi nem nagyon szokta megtenni. nem véletlenül. 

Akár bankba megyünk, akár csak az UPC vagy a FŐGÁZ irodájába, kapunk egy rövid papírt. Majd kutakodhatunk máshol általános szerződési feltételek, azok mellékletei, hirdetmények között. Ezek jelentős része úgy van megfogalmazva, hogy az átlagember nem érti meg. Az "apróbetűt" is ismerjük. De azt is, hogy ezen szerződések hossza is problémás. Problémás, mert igen hosszú idő telne el az ÁSZFek, a szerződések értelmezésével. És a közműszolgáltatások és távközlési szolgáltatások kapcsán is van egy gond: Az ettől a tudatos értelmezéstől várható haszon, feltételezve a cégek tisztességes szándékait, viszont alacsonyabb, mint az ebbe befektetendő munka értéke.

Az átlagos ember, átlagos tájékozódása után meg nem értett kötelességek, kockázatok problémája valós. És a Kúria itt valóban problémát lát és már az ítélet rendelkező részében is említ. És hiába alapvető része az árfolyamkockázat és sok más a szerződésnek a kérdés az, hogy ki mit ért. Akkor is, ha önmagában sem az árfolyamkockázattal nincs baj, sem a kamatkockázattal. Egy felelős, felnőtt ember mindkettőt vállalhatja. Miért ne tehetne így?

A kockázat áthárítása az ügyfélre jó. Mert, ha nem hárítanák át a kockázatot, akkor is az ügyfél fizetné. Csak így lehetősége van karriert építeni, "kinövekedni" a hitelt, mielőtt a kockázat realizálódna, és ezzel jobban járni. Ha felkészül a kockázatra akkor a változó kamatozás, a kockázatok áthárítása, az árfolyamkockázat törvényes és jó. Ezekben nem találtak semmi kivetni valót. Sem a Kúria, sem az EU. A jogalkotó természetesen korlátozhatja mennyi kockázatot vállalhat a fogyasztó. Számos helyen korlátozza is. Olykor szétterítve a kockázatot. És igen, szavatosság, a kötelező jótállás kogens szabályai kapcsán is azt mondja: A fogyasztó nem vállalhat kockázatot. Ezzel pedig a kormány belenyúl a versenybe.

Belenyúl a versenybe, mert innen a megbízhatatlan termék nem tud sokkal olcsóbb lenni, hiszen a szavatosság, a jótállás árát is ki kell termelni. És olcsóbb elsőre, nagyban jót gyártani, mint utána a szervizekre, jótállási ügyintézésre költeni. A törvényhozás részéről jogos azt mondani, hogy aki rosszul tudja viselni a kockázatot, az ne is viselje, ne is vállaljon anyagi előnyökért cserében úgy kockázatot, hogy azt nem tudja vállalni és mások pénzén, mások kárára kell kisegíteni. A kockázat átvállalását, áthárítását tiltani nem azért kell, mert a szolgáltató a gonosz. Itt a kisember veszti el a szerződési szabadságát.

A kisebb mozgástér pedig a nagyobb piaci szereplőt védi. Egy helyi takarékpénztár nem tud árfolyamkockázatot átvállalni. Egy nemzetközi nagybank igen. A kockázat vállalás korlátozása elsősorban a multinak kedvez, és sok esetben a kisebb vállalkozások járnak rosszul. Meg az a fogyasztó aki tudatosan vállalná a kockázatot, és meg is érné neki a kockázatot vállalni. Mert érti, mit és hogy fog kinövekedni, mikortól lesz Euro-ban bevétele, mi a megoldása a dologra.  

Hiába volt sok ügyvéd, "károsult", a FIDESZ, stb. aki a kockázatok áthárítására, a nem kiszámítható költségekre mutogatott a baj nem a kockázatok áthárításával volt. És sokan panaszkodnak: Forintban nem kaptak hitelt, mert túl kockázatos. Devizában kaptak, mert "ki lehet növekedni, így már elviselhető a kockázat". Valamennyi bedőlt hitel a banknak belefér. Aki ebben a helyzetben volt, az ne mondja, hogy nem szóltak: Ez nagyon kockázatos. Ha a biztos megfizethetetlen, biztos bedőlő forint hitel magasabb árát kockázatban fizeti meg, akkor az szerencsejáték. Aki így tett ígéretet arra, hogy biztosan fizeti az nem károsult, hanem ő is átverte a bankot.

Hanem ott volt a baj, hogy a szerződések áttekinthetetlenek, érthetetlenek. És nem csak a devizahitelek kapcsán.

Ha a FIDESZ az emberek oldalán állna, felismerné és elismerné, hogy itt a hiba. És nem elsősorban a devizahitelezés kivezetését követelné meg, hanem az áttekinthetetlen szerződésekkel való trükközést állítaná meg. Ebben az esetben a forint hitelesek mellett is kiállna. Az ő annuitásos hiteleik kamatkockázata kapcsán is kiderülne, hol volt hiányos a tájékoztatás, miért nem kerek a történet. Őket is meg lehetne menteni. És be lehetne tartani azt is, hogy a devizahiteles úgy kap mentőövet, hogy nem jár jobban mint egy forint hiteles.

Szerinted, ha 8%-ról 10%-ra nő a THM a 20 éves futamidejű annuitásos hitel 2. évében akkor hány %-kal nőnek a törlesztőrészletek? 2-vel? 5-tel? 10-zel? Vagy több mint 20-szal? És ha a THM 5%-ról nő meg 10re? Az átlag ember pár %-ról gondolkodik. Mert csak pár %-nyi kamatemelést lát. Valójában az első esetben több mint 20%-kal, második esetben közel 50%-kal emelkedik a törlesztőrészlet. Míg az árfolyamkockázat kapcsán volt kockázatvállalási nyilatkozat, addig a kamatkockázat ugyan feketén fehéren benne volt a hitelszerződésben, de borítékolom, hogy az átlag fogyasztó nem érti. Nem érti, hogy a korán realizált kockázat miért fáj jobban, hogy működik az annuitásos hitel. 

De nem kell itt megállni. 

Lehet a közmű és a távközlési szolgáltatások kapcsán ezt-azt tenni. Ott is problémás a szerződés. És nem láttam még olyat, hogy a hibás teljesítés esetén felvették volna a szükséges jegyzőkönyvet. A szerződések kaotikusak, a cégek működése sok tekintetben nem felel meg minden jogszabállyal. És ezeknek a cégeknek, ilyen szerződések alapján tartozik csomó ember. És az sem számít, ha az UPC "ráutaló magatartással kötött szerződéses" trükkjét elkaszálták, akkor is nem egy, nem két családot fenyegetnek. 

Ha a FIDESZ komolyan venné a helyzetet akkor ezeket a cégeket most felhívnák páran. VAGY minden ilyen követelésről lemondanak, a faktoráltakat visszaveszik, stb. ÉS kárpótolják az ügyfeleket, és mentességet kapnak a korrigált ügyekben a bírságok alól. Vagy kapnak egy szép átfogó ellenőrzést. És minden átvert ügyfél, minden rosszul kezelt szavatossági ügy után megy a bírság, a rendszeres visszaélések miatt a maximumok közelében, és ha tönkremennek akkor az állam a bírság követelésért cserében átveszi az egész céget. 

Ez a kis értesítés elmehet az összes forint és devizahitel kapcsán. Az összes közműnek és távközlési szolgáltatónak. És nagyon szépen fel lehet őket szólítani, hogy az ügyfelek kapjanak egy max 2-3 oldalas összefoglalót a kötelezettségeikről, kockázatokról, azok mértékéről. Minden olyan szerződésnél, ami az ÁSZFfel, hirdetményekkel, mellékletekkel együtt mondjuk 10 oldalnál hosszabb.

Nem lennék meglepődve, ha ez a téma előjönne az RTL Klub híradójában. Számos családot bemutatva, számos átláthatatlan szerződést emlegetve magazinműsorokban is. És bemutatva melyik FIDESZes spekulált devizában úgy, hogy biztosan tudott a kockázatról. Könnyű lesz bemutatni, hogy ilyenkor hogy írták alá mit vállaltak, hogy a mentő akció pár FIDESZesnek szól. És könnyű lesz olyan embereket mutatni, akiket megannyi átláthatatlan szerződés, megannyi törvénysértő trükk áldozatai maradnak, mert a zászlón továbbra is az árfolyamkockázat van, és nem az átláthatatlan szerződések. 

Ez pedig jobban fáj sok embernek, mint a 4 milliós nyomozás telefon ügyben. És félreértés ne essék: A reális erőfeszítéssel átlátható, érthető szerződések megkövetelése, az ez ügyekben való bírságolás, a vesztességek cégekre hárítása nem csak a mostani károsultak érdeke. Hanem azoké is, akik eddig a sok apróbetű összehasonlítására pazarolták a drága szabadidejüket, vagy csak véletlenül úszták meg a bajt. 

Csakhogy ennek az elvárásnak betartatása sok multi tyúkszemére lépne rá. Kérdés, hogy a FIDESZ meg merné-e ezt lépni.