Nincs köze a Miniszterelnökség árainak az adagok méretéhez

Terjed a botrány a Miniszterelnökség menzája körül. És persze elhangzott, hogy hát azért olcsó, mert nem túl nagyok az adagok. A magyarázat, természetesen, több szempontból is sántít, és persze más-más magyarázatot kíván az "A vagy B menü" és az egyes ételek ára. De a kisebb adagokra mutogatás egyik esetben sem jelentenek reális magyarázatot. Ha megnézzük az ismerté vált étlapot, látni fogjuk, hogy miért nem stimmel a magyarázat:

Jól látjuk: A levesek mindegyikét csészében kínálják. Ez a máshol csészében kínált levesekhez képest nem lehet sokkal kisebb adag. A megoldást nem itt kell keresni. De nézzük csak meg másik oldalról a kérdést. Sokan azt mondják, a Gundel névvel a luxus koncepciója párosul és a DK pedig Gundel minőséget emlegetett. Tény, hogy a kormány szereti a múltidézést, és bizony a Gundel egyik legfőbb értékét a múltja, a patinás márka jelenti. De nem feltétlenül látunk Michelin csillagokat.

A drága alapanyagok használata az éttermekben nem véletlenül. Jó oka van annak, hogy a legtöbb étterem szívesen nyúl ilyenekhez: Egy éttermi fogás költségében az egyik legfontosabb tétel a munkaerő költsége. De az étterem rezsije az amortizációs költségekkel együtt is jelentős tétel. Egy drágább éttermi fogás kapcsán látjuk, hogy sokféle elem van a tányéron, amivel minddel foglalkozni kell, jelentős részük frissen is készül. Az étteremi csapat több tagja dolgozik az ételünkön, és viszonylag sok és drága munkaidő is rákerül a tányérra. 

A menzán nem direkt neked készül az adag, hogy frissen megkapd, hanem nagyon sok adagot készítenek el egyszerre, amik kevés elemből állnak, így viszonylag sok vendégre jut jóval kevesebb munkaóra, és a menzán nem egy neves és kellően kreatív séf, hanem az egyszerűbb ételekre, egyszerűbb technológiára éppen alkalmas szakács bérét kell kitermelni. Egy munkahelyi menza kapcsán fontos kérdés a bérleti díj és az energiaköltség kérdése. Ha a munkadó ezt szeretné alacsonyan tartani, akkor a menza üzemeltetőjének is kevesebb lesz a költsége.

A hasonló ételeket a gundelnek sem drágább elkészíteni, mint sok ebéd házhozszállítást végző cégnek. Csak éppen nem kell sok rendelést feldolgozni, kevésbé valószínű, hogy valaki ne fizetne, a csomagolás és a szállítás költségei is hiányoznak, így akár azoknál jóval olcsóbban tudnak üzemelni, és sok olcsóbb netpincéres hellyel szemben nekik nem kell komoly választékot fenntartani.

A menüt ahhoz tudják igazítani mi az amit olcsón be tudnak szerezni, akár központilag is. Akár olyan dolgok is kerülhetnek az asztalra amik a Gundelben nem fogytak. Ha egy kis savanyúság, saláta is kell, talán egy üdítő is, akkor már a 850 forintos alap menüár nem elegendő. Az ebéd reális kötlsége így persze nem kirívóan alacsony. 

A Miniszterelnökség menzáján sem feltétlenül a politikus eszik. Orbán Viktor vagy akár Gulyás Gergely is megengedhet magának üzleti ebédet étteremben. Az ott dolgozó titkárnő, vagy más egyszerű beosztott jelentős része közalkalmazott, aki nem is keres túl jól. Számukra fontos a megfizethető menza, egyszerűbb ételekkel. A kérdésből poltikai tőkét csináló ellenzék soraiból emlékszünk Kunhalmi Ágnes történetére, aki a minisztériumi gyakornokoskodás alatt, a családtól jövő támogatás ellenére is hamisított, mert ugye a gyakornoki fizetések a közszférában nem túl magasak. És ő nem akart annyiból megélni. 

Most Kunhalmi Ágnes a mai gyakornokoktól, akiknél nem feltétlenül van meg a kellő családi háttér. a megfizethető áru menzát is sajnálja. Mert tök jól lehet a Gundel névvel visszaélve balhét kelteni, de azt azért könnyű belátni, hogy a káposztástészta inkább menzás étel, mint a luxuséttermek étlapjára való fogás. Hogy hiányoznak a külsőségek, hogy mennyire nem azonos a szolgáltatás.

Annak idején, az 56-os forradalom alatt a "rossz helyre vezényelt" sorkatona meglincselése, a "rossz helyen dolgozó" takarítónő megerőszakolása természetes volt, és az utóbbi erőszakot a máskor "rape culture"-t kiáltó baloldal is mentegeti. Az "Imi Balsoj, igy damoj" szlogennel elzavarni próbált, de megúszásra játszó Nagy Imre pedig megkapja a "Forradalom Miniszterelnöke" címet és jön a felháborodás, ha valaki ezt megkérdőjelezi. Vagy akkor, ha valaki a korábbi bűneit éppen úgy emlegeti, mint az akkori semmitevése következményeit, amik mindkét oldalt sújtották. Vagy a tényt, hogy akik az akkori viselkedése miatt haltak meg, vagy lettek más bűnök áldozatává azoknak is kijár az igazság. 

Az államaparátus működtetéséhez számos szakember kell. Lehet, hogy ő csak titkárnő, a másik csak takarító, a harmadiknak csak a nyomtatók vagy a hálózat üzemeltetése a dolga, de akár több párt alatt is dolgoznak. A jelenlegi hisztériakeltés nem arról szól, hogy a politikus mit költhet ebédre, hol van. Arról szól, hogy az ott dolgozó hasonló kisemberektől sajnálják sokan a megfizethető menzát, aminek az árai sem kirívóan olcsók (van sokkal olcsóbb) és a kínálata sem tűnik sokkal jobbnak. 

Ha itt ők az igazi célpontok, akik jelentős része ártatlan, az nem az első eset arra, hogy ártatlan kívülállók lesznek a politikai csatákban áldozatok. Lásd 2006, rendőrattack járókelők kérdését, vagy az 1990-es évek balliberális sajtójának hazugságait. Ha olyan környezetet teremtünk,ahol a másik oldal vagy versenyre kél ezzel a szemétséggel, vagy elveszik, akkor versenyre fog kélni, és nem csak a baloldali aktivistákból, de az MSZP székház takarítójából is célpont lehet. 

Az igazság az, amit nem ártana elismerni, hogy ez egy menza. Menza minőségben, és nem is túl olcsó menza árakon nyújtott, menzákra jellemző szolgáltatással.

Ha azt nézzük, hogy salátával és egy itallal együtt már nem lenne kirívóan olcsó itt enni, akkor valószínűleg nincs benne Budapest top 10 vagy akár top 50 legjobb ár / érték arányú ebédelő helyében. De a mostani politika által kedvelt korszakot idéző márkanév ott van. 

De a populista hőzöngés közben nem árt még egy dolgot észrevenni: Az iskolai menzák kapcsán is megjelent az egészségesebb táplálkozás igénye. Az itt lévő ételek jelentős része viszont ezt a reformot sem tükrözi. Ezen a menzán a vegánok, de talán a vegetáriánusok sem laknak jól, mint ahogy az egészségügyi okból speciális étrendre kényszerülő dolgozók sem. 

Ha a munkavállaló csak vizet is iszik, és a hónapban 20 munkanap van, akkor 19000 ft megy el ebédre. Nyilván reggelizik, vacsorázik is, van sok költsége, hétvégén is eszik. Ez alacsonyabb bérek esetén nem feltétlenül kis teher, kiváltképp akkor, ha az étel nem is túl egészséges, és a napi A és B menü közül választva sokan a kisebbik rosszat fogadják el. 

És nyugodjunk meg, egy államtitkári, miniszteri fizetésből, de a komolyabb köztisztviselői bérekből is tud az ember olyan ételt venni amit szeret, ami ennél a menzás kínálatnál jobban követi az igényeit. Így a menza körüli hangulatkeltés nem Orbánról vagy az ő luxusáról szól, hanem az ott dolgozó egyszerű alkalmazott, gyakornok, stb. megfizethető és közepes szintű menzájáról. 

És ismerem a történet másik oldalát, az azonnali "adjunk neki 1 csillagot" rohamot, amivel mondjuk az ország egyik idegenforgalmi szempontból is jelentős brandjének sikerült ártani. Miért? Mert ők szolgáltatnak az ott dolgozó kisembernek, a kisembert és az őket kiszolgálót is gyűlölő agresszív baloldali hiszti viszont felülírta itt is, mind az ország érdekét, mind a tisztességet (sok helyen vállalod, hogy a látogatás alapján értékelsz) és nem a politikusok, hanem kisember elleni gyűlölködő rombolás egy formája. 

Ha ezt az agressziót nem jobb, hanem rosszabb a NER hasonló agresszivitásánál, akkor hogyan is akarják egyesek demokratikusan leváltani Orbán Viktort és bandáját? 

Korábban is leírtam, az ország 99%-a örülne egy az elképzelései szerinti kormányváltásnak. De a többség ennek a feltételéül szabja azt, hogy amire váltunk az jobb legyen a mostaninál, és ne rosszabb. Nem sok olyan ember van aki, ha jobb alternatíva jönne, ne váltana. Még kormánypárti politikusok is váltanának. De ehhez jobb alternatívát kell teremteni, és nagyon kell vigyázni, hogy ilyen politikai hisztivel ne válljon a kihívó még rosszabbá, és súlyosan hiteltelenné. 

Mert amíg az MSZP a női politikai részvétel csúcsaként a hamisító Kunhalmi Ágnest sztárolja és ő arra mutogatott, hogy a kormányzati szerveknél sincs pénze a gyakornokoknak, addig az ilyeneket kiszolgáló menza olcsósága miatt botrányt csinálni, amikor az a menza se nem kirívóan olcsó, se nem kirívóan jó, és minimális remélt politikai haszonért a kisemberrel kitolni visszataszító és undorító.