Szabad szoftver legyen "adó helyett"?

A Linux és sok GNU féle eszköz tényleg ingyen van. Csakhogy van egy apró gond, remélem nem sértődik meg egyetlen LMPs szarkavaró politikus akkor, ha megjegyzem Matolcsy úr kockás füzetére sem kellett "drága" software-t telepíteni, mégsem hiszem, hogy ez lenne a hatékony megoldás. És ebben a hitemben azt hiszem osztozik sok cég és vállalkozó a versenyszférából aki nem véletlenül nem választotta ezeket a megoldásokat. És bocsi. De 1995ben menő volt a szabad software mellett érvelni. Csak azóta lefojt némi víz a Dunán. Pedig akkoriban a Slackware, a Debian is éppen olyan jól kipróbálható alternatíva volt, mint a Windows vagy az OS/2.

Csak azóta történt pár dolog. No nem azt mondom, hogy a driver szempontból kiforratlan, DOS alapú, így eleve érdemi jogkezelés és normális hálózati funkciók nélkül Windows 95 termelékenységet segítő felülete, és a normális jogkezelést, stb. tartalmazó NT architektúra egyesült a Windows NT 4.0-ban. Mert ettől még sokáig voltak komoly érvek. Mondjuk az, hogy az NT egy kiforratlan, friss rendszer volt. Az UNIX / POSIX világ pedig számos kiforrott termékkel bírt, amik egy részének nem volt Windowsra alternatívája. A piac persze akkor sem volt hülye, számos mérnök, informatikus, közgazdász számolta ki melyiket is éri meg használni. Aztán mondhatott azt amit akart sok ember, arra mentek amit jobbnak találtak.

Sokan átálltak szabad szoftverre. A fél Internet ettől volt hangos. Aztán amikor visszaálltak másra, abból nem volt körbe adott hír. Saját story: új gép, laptop. Már nincs benne floppy meghajtó. Akkor még pendrive nem volt divat, de volt benne CD-RW meghajtó. Gondolkodtam mit tegyek rá. Felmerült a Linux is. Mondanom sem kell, a dolog ott bukott meg, amikor a CD-RWre fájlonként akartam írni. Rákérdeztem a megoldásra. Jött a hadoválás, hogy az csak hack, nem szabványos. Tudtam, hogy mi a rá vonatkozó pontos szabvány. Valamikor a Linuxos világ is megismerte. De a Linuxot akkor lecseréltem. 

Megkérdeztem mégis miért ajánlották, ha az egyik jelzett igénynek nem felelt meg. Kaptam egy útmutatást arról, hogy az ideológiailag jobb software-t kell ajánlani a technikailag jobb helyett. Majd az Open Source közösség megoldja. Láttam már olyat ahol nyomdában a színre bontással volt baj, vagy megannyi mással. És a történet ismétlődött sok helyen. Sokan álltak vissza. Így bármilyen ígéretes hívószó is volt sok esetben a Linux, és a szabad szoftver, sokak szemében sikerült lejáratni. 

És pont ez zavar a mostani nagy Linux ajánlgatásban. Megint nem mérte fel senki, hogy jó vagy nem jó. Ment az ajánlat, nem arról szólt, hogy mérlegeljünk. Hogy számoljuk ki, hogy számos egyedi fejlesztést mennyibe kerül portolni, mennyire változik a munka hatékonysága, hogy tudna együtt működni a kormány és a versenyszféra sok kérdésben. Mert ugye a kompatibilitás kérdéses. Olykor mondjuk egy rendszerhez (mondjuk cPanel / WHM) ajánlott biztonsági kiegészítők többsége között is.

Egy kormányzati rendszer átállásánál a tervezés, a saját programok portolása, a telepítés, az oktatás, stb. költségei csillagászatiak lehetnek. De kit érdekelnek a költségek. Kit érdekelnek a problémák, hivatkozzunk a licence díjra, egy kis ideológiára. Pár hazugság megtéveszt embereket. Utána majd a "szakértő" haverok keresnek egy kicsit tanácsadáson, rendszergazdai és fejlesztési munkán, legfeljebb összedől az egész. Tudják egy pártnak akkor is a választókat kell képviselnie, ha éppen nincs kormányon.

Most a társadalmi nyomással el lehetne érni valamit. Ha ennek az eredménye az lenne, hogy pár olyan szervezet akivel a párt amúgy együtt működik jól járna, az államot pedig akár száz millárdos nagyságrendű károk érnék, akkor őszintén szólva az a politikai erő gyanús. Mert a kötelesség, a választók megfontolt képviselete helyett, egyéni elképzelések mentén olyan irányt képviselnek amik nekik is, a barátaiknak is az érdeke. 

Ha valaki itt nem a versenyben, az állami érdek ilyen képviseletében hisz, hanem egy megoldásban ami mellett haverok állnak (akik pénzt is kereshetnek) akkor feltehetően máskor is a legártatlanabb képpel választanák a haverok megoldását. Nem figyelve sem a versenyre, sem a potenciális károkra. Mert amikor lehetőségük volt ilyet tenni, így viselkedtek. Ez pedig a trafikmutyi vádjában feltételezettel azonos jellegű és mértékű korrupció, ami azon felül még közvetett károkat is okozhat. 

És amennyire nem érdekes, hogy a trafikos jó-e, a módszer elítélendő, úgy itt is felesleges vallásháborút indítani arról, hogy de jó, de nem. De könnyű erről azt mondani, hogy régi történet. Lépjünk előre az időben.

A korábban elérhető PDA telefonok, korai okostelefonok után az iPhone és az Android felforgatta a piacot. A Microsoft is lépett. Nos ha már a Windows Phone 7 átmeneti rendszer volt. A másik két platform kapcsán sok store megkötés zavart, akkor tettem egy kis kitérőt a Maemo és a MeeGo linux felé. Mondanom sem kellett, a telefonnal hardware szempontból elégedett voltam. És örültem annak, hogy erre tényleg bárki felteheti amit akar, okos, multitaskos, stb. És volt arról szó, hogy majd a szabad szoftver közösség csinál itt alkalmazás kánaánt. Nem sikerült. A bukás után sokan kihátráltak mögüle. 

A Nokia 2005ben Tabletet árult. A Windows Phone 7 előtt bő egy évvel volt ugyanerre az operációs rendszerre okostelefonja is. Ami hardware szempontból akkor nem volt rossz. Mi volt a baj? Az, hogy hiába fogott össze a Nokia, az Intel, de egy időben még az AMD is, se Maemo se MeeGo Linuxra nem volt elég normálisan elérhető software. Pláne olyan, ami ilyen méretben futott is. A szabad szoftver közösség mindenkinek, a gyártóknak, stb. azt mondta a szabad szoftver mögötti közösség ereje majd megoldja. Az eredményt ismerjük.

Elég annyit mondani, hogy ebben az időszakban úgy maradt le a Nokia az okostelefon és később a Tablet őrületről, hogy a 2005-ben kész termékkel a kezükben bizony minden esélyük megvolt arra, hogy előbb reagáljanak mint a Google, domináns szereplőként a mobil piacon a Nokia tarolhatott volna. És például az N900 sem volt rossz. 

Csak éppen az, hogy fel lehetett rá rakni sok régi programot,ha az embert nem rémíti meg a terminál ablak, a su kapcsán kapott figyelmeztetés, stb. de ettől az átlag vásárló úgy látta nincs rajta elég app, pláne nem olyan aminek ilyen méretű érintőképernyőre tervezték a működését. A sok programhoz telepítendő plusz debian alapú rendszerben volt rendes asztali browser. Az Iceweasel. Nem ismerős a név? Ez a Debianos fiúk által módosított Firefox.

Nem nagy különbségek vannak. Csak előkerül a Mozilla vs, Debian vita. Ami szerint a Firefox logó nem felel meg neki szabad software szempontból. A Mozilla viszont a brand egységét védte, és nem feltétlenül örült nem egyeztetett módosításoknak.Kisebb-nagyobb ideológiai viták, a felhasználó, a fejlesztő pedig le van tojva. Az eredmény? A Nokia lemaradt. És bizony a közel biztos csőd helyett felvásárlást, utolsó utáni esélyt kerestek. Amikor találtak, akkor jött a szöveg, hogy X vagy Y a trójai faló. Azóta annyit sikerül elérni, hogy biztos megszűnés helyett a felvásárlás mellett némi fejlődés is jut a mobil üzletáguknak.

Még akkor is, ha házon belül is a szabad szoftver felé elkötelezettek nem örültek a helyzetnek, igyekeztek lelépni, mindennek lefestették a helyzetet. Csakhogy a linuxos projekt kudarca nem csak a Nokiának volt gond, de mondjuk az Intel is érdekesen járt. Míg ekkor sokan úgy gondolták az Open Source és a Free Software azonos irány, sok helyen megjelentek kisebb-nagyobb ideológiai különbségek.

Ma már oda-vissza is megy az odamondogatás. És nem csak az OpenBSD levelező listáján való kell-e nekik Stallman úr jóváhagyása storyra gondolok. Hanem mondjuk arra, hogy a Free Software Fundation szerint mondjuk az lenne a jó, ha sok helyen nem beszélnének sok ingyenes, de az ő definíciója szerint nem szabad softwareről. A baj az, hogy ezzel az ott élők lemaradását jelentős részben konzerválni lehetne. Ennyit az információs szabadságról és sok más fontos dologról. Úgy látszik az LMPnek addig fontosak ezek a jogok, amíg nem a környezetük tiporja őket. 

Azóta fordítók és más alapvető eszközök kapcsán is volt nem egy ideológiai vita. A technikai előnyöket kereső Open Source, és a felhasználóknak akár szándékosan ártani is kész, kirekesztő, gyűlölködő "Szabad Software" irány közötti ellentét kibékíthetetlennek tűnik. És például Linus Torvalds is negatívan nyilatkozott az utóbbiról. Ha pedig a két tábor között ellentétek feszülnek az érdekes. 

A programozó kisemmizésének ideológiája, miszerint ő ne tudjon érdemben pénzt kérni a munkájáért, nem egy pozitív ideológia. Sokan azt mondják majd a supportért... A baj csak az, hogy ez sem működik. Részben azért, mert nem egyes programokhoz, hanem nagyobb csomagokhoz szerzel supportot, amihez neki sok köze nincs... Másfelől pedig van egy olyan dolog, hogy piac: Ha a supportért fizetnek, csak erre költeni jobb üzletileg, mint fejleszteni is. Az tud olcsón, jó supportot adni aki nem másra költi el a bevételt. 

És ismerjük azt az ideológiát is, hogy azért legyen GPL és ne LGPL sok esetben használva, hogy másokat is próbálj erre kényszeríteni. Sok esetben úgy, hogy egy fejlesztő meglépi, a finanszírozót, a csapat többi tagját pedig meglepetésként éri az, hogy az ő munkájuk is vihető, és majd más keres a supporton. Sokakat persze inkább a kirekesztés vagy sok más dolog zavar. Van akit ez is, van akit nem.

Meg merném jegyezni, hogy egy magát piackonformnak, liberálisnak valló erőtől elvárnám, hogy az ilyen digitális rabszolgaság intézménye helyett bízzon a piacban. Ugyanis az Open Source világ másik része nem feltétlenül ragaszkodik a hasonló licencekhez. Mert azt mondja: ha valamit egy ingyenes software is tud, akkor nem vennéd meg annak a kereskedelmi változatát. Ha viszont valaki dolgozik egy softwaren, és az ő terméke annyival jobb, hogy azért már adnál pénzt, akkor miért ne kérhetne pénzt a munkájáért? A piac dönt. 

Úgy gondolom az a totális kontroll, ahol a fejlesztő sokszor nem változtathat a feltételeken, de a licence mögött álló alapítvány bárki megkérdezése nélkül igen (önhatalmúlag) olyan autokrata, totális kontrollt jelent, amit egy liberális politikai erőnek el kellene utasítania. És még mindig az ingyenes open source programok, és az úgy nevezett szabad szoftverek közötti határvonalról van szó. 

De mint mondtam, nem érdekel kinek van igaza. Nem fogjuk eldönteni. Nem is kell eldöntenünk. De az a kérdés, hogy a normális mérlegelés helyett, ilyen helyzetben is feltétel nélkül állást foglalni egy olyan megoldás mellett, ami potenciálisan százmilliárdos károkhoz vezet, de a haverok foglalkoznak belőle, így nekik hozhat nagy munkát megkérdőjelezhető lépés. És két eset van. Vagy tudatosan korruptak. Ez a kisebbik rossz: Vagy ők ebben nem láttak semmi rosszat, és természetes lenne, hogy mindent így intéznénk. És mondjuk a haver tanácsadó cége marketingjét benyelve lenne egy olyan energia politikánk, amivel áram és gáz nélkül lehetne maradnánk. Mert ugye sok zöld ideológiánál nem volt cél a megvalósíthatóság. 

Viszont ezeknek a konfliktusoknak hála már azok a "hacktivisták" akik azért kerestek bármiben hibát, hogy azt publikálva győzködjenek embereket arról, hogy "X rendszer nem jó, válts inkább Y-ra" támogatva a szerintük ideológiailag megfelelő rendszert sokszor az ilyen vitákban új célpontokat találtak. Talán nem tűnik paranoid tévképzetnek és összeesküvés elméletnek a megállapítás: Azóta pont ezek az emberek számos súlyos hibát találtak.

Így pedig kezd összedőlni az az évtizedek alatt felépített kép, hogy a sok rendszergazda önálló lehetősége a forrás átnézésre kivédi a hibákat. Hogy a sok fejlesztő is átnézi, módosítja, észreveszi és kijavítja a hibákat. Hogy az ilyen program eredendően, a fejlesztői modellből adódóan biztonságos, nem lesz benne hátsó ajtó. És ha ilyen módon ki tudja mennyi hátsó ajtó van az "ideológiailag" megfelelő programokba, akkor bizony nehéz azt mondani, hogy az Ubuntu keresést segítő funkció fekete bárányok. 

Ellenben azzal, hogy sokan ötletszerűen fejlesztenek bele sok minden hiányzik. Például a biztonságra törekvő tervezés terén. Például azzal, hogy nem feltétlenül átlátható, hogy mi és honnan és hogyan érhető el, a defense in depth sem tökéletes. Ha azt sem tudjuk, hogy egyes sebezhetőségek mely eszközökön és milyen formában vannak jelen, mert mit és hogyan használnak egyes eszközök, akkor az ott lévő támadási vektorok jelentős részét sem tudhatjuk. Így nem tudjuk azt sem megmondani, hogy hány réteg védelmen kell valakinek átjutnia, hogy kihasználja a sebezhetőséget.

Emlékszem egy történetre. Volt egy hiba a Linuxban, sok pingre lefagyott. Pár hacktivista válasza nem csak a javítás volt, hanem a bosszú. Csináljunk olyan pinget ami meg a Windows-t fagyasztja meg. Ők, és az utódaik itt vannak köztünk. A Windows már felkészült rá. De az itt említett két tábor nem. Nem, mert a bosszúnak eszköze lehet az is, hogy szándékosan kerül hátsó ajtó a rendszerbe. De más kockázat is van. Ha sok hiba észrevétlen maradt, akkor az a szándékosan teremtett hibáknak, veszélyes featureknek is teret ad. 

Magánemberként én is azt mondom: A több tízezres program helyett jobb az ingyenes sok esetben. Pár perc plusz munkát megér. De amikor egész nap ezzel dolgoznak, akkor felmerül az: Mennyit ér a megtakarított munkaidő. Vagy mennyibe kerül a plusz munka. Itt már nem csak a software licence ára dönt. Aki egy országot akar vezetni az ezt vagy tudja...

Vagy ha nem tudja, de akár hülyeségből, akár érdekből, baráti szervezeteket támogatna az országnak jelentős károkat okozva, az olyan korrupciós ügy amire még példa sem volt a hazai történelemben. Az LMP tehát nem csak a politikai stílusa miatt vállalhatatlan.