Ha arról van szó, hogy legyen egyforma a nyugdíjkorhatár, akkor egy csomó hölgy tiltakozik az egyenjogúság ellen. Ha azt várnánk el, hogy a bíróságok családjogi ügyben egyformán döntsenek? Szintén. Hogyha a nemi alapú diszkrimináció ellen tiltakozva minden olyan szervezet közhasznúságának eltörlését kérnénk akik a nők elleni erőszak ellen küzdenek a férfiak elleni erőszak viszont nem érdekli őket? Óriási patália lenne. És az összefogás 8-10 fős "tömegtüntetései, hídlezárásai" kapnának a létszámot megduplázó erősítést is. A fentiek viszont azt jelentik, hogy észre kell venni az "egyenlő, de nem egyforma" érvelés mögötti igazságokat.

Kovács Ákos nem hisz az emancipációban. Oké, de mégis miért számítana a vélemény? Még akkor se sok súlya van, ha az interjút ahol elmondta bárki láthatja. 

Magánvélemény, és mint oly sok celebritás ő is megosztó, talán szándékosan is. Nincs sokkal több jelentősége a véleményének, mint a tiédnek, enyémnek. És ahogy bármelyikünket megilleti a szólásszabadság, a vélemény-nyilvánítás szabadsága úgy őt is, és ezért nem lenne szabad őt elítélni, megítélni, kirekeszteni. De ismerjük azt, hogy az ország tele van olyan Berkecz Balázsokkal, Együttekkel, és sokszor DK-kal, akik számára a demokrácia a saját jogaiknál túl nem terjed. A szólásszabadságot a másik ember véleményével kapcsolatban nem hangoztatják. Sőt. A becsületük eddig terjed úgy látszik.

És igen, ahol egy embert a véleménye miatt hátrányos megkülönböztetés ér, az nehezen nevezhető a szólásszabadságot tiszteletben tartó, demokratikusan működő rendszernek. Csak míg egyesek egy valótlan tényállítás miatti eljáráson háborognak ünneplik a Telekom döntését Ákos kirúgásáról. És ez független attól, hogy magam sem kedvelem különösebben Ákos-t. Sőt, az összefüggés inkább fordított. Ugyanis van egy apró gondom: Egy művész kapcsán fontos az, hogy megosztó témákban merjen hangos és megosztó véleményt megfogalmazni. 

Gondolom érthető miért gondolom úgy, hogy a művészi szabadság ebben a kérdésben fontos. Ha egy cég vezetése erre nem figyel, az sokkal negatívabb üzenetet jelent, mint amit Ákos megfogalmazott. Ez független attól, hogy szeretem-e a munkásságát, vagy nem. És teljesen jogos ez esetben a kormány észrevétele: Ha mindenkivel szerződést bontanánk, mindenkit diszkriminálnánk akinek nem tetszik a véleménye, na az a Telekomnak se lenne jó. 

De úgy látszik sok baloldali politikust az ilyen helyzet nem zavar. Persze nem csak a szólásszabadság, de az egyenjogúság kapcsán is vannak kérdések. Nem is kevés. Csak ugye ezekkel az a baj, hogy ezért mondja azt sok ember, hogy "lehet, hogy a Fidesz csak egy fokkal jobb az ördögnél, a KDNP pedig csak negyed fokkal, de olyanra aki tízzel rosszabb akkor sem fogunk szavazni". Sem az Együttre, sem pedig olyan volt, jelenlegi vagy jövőbeli szövetségesükre aki az ilyen magatartásuktól nem határolódik el idejében. És, hogy akkor lesz itt bármilyen kormányváltásra esély, ha a hasonszőrű politikusok eltakarodnak a közéletből, és a nekik adott zöld út kockázata nélkül lehet más irányba szavazva kísérletezni. 

Berkecz urat az sem zavarja, hogy a pártjának egy képviselője által benyújtott javaslat diszkriminatív, mert egyik nem elleni erőszak ellen akar határozottabb fellépést, nem pedig minden erőszak ellen. Ezzel az iránnyal pedig alapvetően egy nagy baj van. A jogos védelemben elvárás az arányosság. Ha pedig a nők elleni erőszak ellen a törvény keményebben lép fel, akkor bizony egy jogtalan életveszélyes támadást sem lesz joga "a törvény szemében alacsonyabb rendű nemnek" elhárítani. Mindennek az alapja az, hogy egy hagyományos világkép nevében az egyenlőség helyett az egyik nemet jobban védendőnek kezeljük. Igen, ez is sexista. És igen, sok "antifeminista" hölgy az egyoldalú értékelés helyett észreveszi, a másik oldalnak is lehetnek sérelmei. Vagy ebben hisz valaki, vagy az egyenlőségben. Berkecz úr és pártja nem csak a szólásszabadságról, hanem erről sem tud dönteni. 

Érdekes volt a BBC egy apró kísérlete, de nem csak egyetlen helyzetben végeztek hasonló kísérletet, és hogy mikor melyik irányt vették fel előbb, kik végezték a kísérletet, stb. az is változott párszor. Ugye egyetlen apró megjegyzést tennék hozzá a kérdéshez: Ha elfogadjuk, hogy a két nem között nem szabad sztereotípiák alapján igazságtalan különbséget tenni, akkor annak a nemnek van fokozottabb védelemre szüksége, akit jelenleg kevésbé véd a társadalom. Minden olyan kezdeményezés, beleértve az Együtt javaslatát, a NANE tevékenységét, stb. csökkenti a társadalmi egyenlőséget. És bizony ezek a szervezetek effektíve úgy állítják be a helyzetet, hogy egy kapcsolatban kötelező lenne a nőnek gyengébbnek lennie. 

Sok nő viszont joggal örül, hogy neki joga van az erősebbnek lennie. Lehet ő a rendőr, a smasszer, a rendőr, a férje pedig a fizikailag (és talán érzelmileg) kiszolgáltatott diák, könyvelő, stb. ennek a lehetőségnek a letagadására építő hamis képre, sztereotípiákra építve növelni a társadalmi különbségeket nem elfogadható tevékenység. Vajon azt látjuk, hogy a Telekom vagy akár az Index megszakítana minden partnerkapcsolatot az ilyen szervezetekkel? 

A feminizmus sok nőnek árt. Ákos véleménye nem.

Baromira nem mindegy, hogy jogokról, kötelességekről, feladatokról, elvárásokról beszélünk. Ráadásul Ákos véleménye egy vélemény, nincs mögötte igazi nyomás, és jelentős részben pont sok szempontból növelte a nők szabadságát, és nem csökkentette. Ehhez viszont számos szempontot meg kell érteni. Például azt is amit a vállakról és a csípőkről, és sok minden másról mondott. Ugyanis bármennyire nem szeretem, és bármennyire egy nagyképű pöcs, sok dologban igaza van.

Kovács Ákos nem arról beszélt, hogy egy nő kereshet-e ugyanannyit, mint egy férfi. Hogy, ha egyenlő értéket tesz le az asztalra a cég számára (ezt már bonyolultabb megoldás megítélni), elvárhatja-e azt, hogy ugyanennyit keressen? Nem. Ő azt mondta, hogy nem feladata ugyanannyit keresni, azaz van lehetősége arra is, hogy valamiért fokozott védelmet, kisebb terhelést válasszon, és kevesebbet keressen. Ha viszont valamely társadalmi haszon ellentételezéseként előjogokat élvez, és ezekről nem kíván lemondani, akkor erkölcsi szinten az a helyes, ha eszébe jut, ezeket az előnyöket miért kapja. Ez a fajta egyensúly így általánosan ugyanis mindannyiunk feladata. 

Fontos, hogy egy megoldás akkor és csakis akkor lehet helyes, ha nem csak 2 csoport vonzatában tűnik, előítéleteink, meggyőződésünk, sztereotípiák alapján jónak, hanem bármely csoportot be tudunk helyettesíteni, az igazságosságot szolgáló megoldások akkor is a helyükön maradnak. És pont ez az egyik elvi baj azzal, hogy feladatuk lenne egyformán keresni.

Éppen így míg az Együtt szerint "A nők jobb munkavállalása hozzájárulna a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez", a gond viszont ezzel nagyon egyszerű. A piac optimális hatékonyságra törekvő döntése helyett akarnak mesterséges, politikai döntésre építő terveket erőltetni. Az ilyen politika gazdasági hatásait azt hiszem ismerjük. Ja és "A nem zsidók jobb munkavállalása hozzájárulna a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez" kapcsán a csoport nevét kicserélve, analóg érvelést használva már a zsidótörvényeknél tartunk.

De mik okozzák sokszor a jövedelem különbséget, azonos értékű munkaerő esetében? 

A valóság csak annyi: Ha valakinek előjogot adunk, akkor azzal drágábbá tesszük. Márpedig a munkája csak X-et ér. Pont annyit, mintha férfi lenne, és pont ennyit is fordítanak rá összesen. A tisztességes eljárás, az egyenlő bánásmód, stb. ezt diktálja. Csakhogy van egy átlagosan Y költséget jelentő "előjog", "juttatás" amihez ő ragaszkodik. A rá költhető X-ben ez is benne lesz. Igen, annak is van költsége, hogy ha ő szülni megy kötelezően visszaveszik. De sok más kisebb-nagyobb dolognak is. 

Így ebből az X értékből az előjogok Y árát levonjuk, és máris csak X-Y lesz a fizetése. Ha a törvény előtti egyenlőség, a társadalom általi egyenlő elbánás sérül, akkor az ilyen szempontból kockázatosabb ember felvétele esetében a kockázat is Z költség. De még mindig nem ér a munka többet X-nél. Így ez az ember X-Y-Z pénzt kap. Hogy Y és Z az ő értékét csökkenti, vagy ez is rá költött pénz oly mindegy. 

Vagy Y és Z érték 0-hoz közelítjük. És azt mondjuk egyenlő nyugdíjkorhatár miatt egyenlő eséllyel járják végig a ranglétrát és nincs gond, de ennek a Z kapcsán nagyon komoly feszültség az ára. Vagy elfogadjuk, hogy sem Y sem Z nem lesz nulla és ezen feltételek mellett segítjük a lehetőségek szerinti önmegvalósítást.Azzal együtt, hogy az Y előjogok kapcsán megjelennek feladatok is... Amik nem kötelezőek de érthetőek miért vannak ott. 

A fenti rideg gazdasági realitás bármely irányban működhet, és sok esetben akár a szerepek fel is cserélődhetnek. 

Léteznek ugyanakkor olyan hivatások, ahol biztosan kellene szabályozni a női munkavállalók minimális számát, és indokolt az is, hogy lényegesen többet keressenek egy amúgy pasis szakmában, mint a férfiak. Ilyen szakma a vagyonőröké. Hogy miért kellene többet keresniük? Az áruházban történő vagyonőri munkánál észre kell venni, hogy egy fehérneműre vetkőztetős motozás egy nőt jobban megvisel, és alapvetően itt fontos lenne, hogy ezt nők végezzék, és ők is csak indokolt esetben. Ugyanis a férfi által végzett motozás esetében a botrány "Z" kockázata drága. A juttatások kapcsán a "korábban megy nyugdíjba" kérdés nem fontos. A GYEDről való visszatérés pedig, mivel nagy a fluktuáció, ismét egy olcsó szolgáltatás. 

Azaz itt ugyanaz az érv ami sok helyzetben a férfinek kedvez, már a nő számára jelentene magasabb bért. És aki ezt nem akarja kifizetni és nem zavarja mennyire zavarhatja ez a kockázat a vevőt... Nos az megérdemli, hogy sok női vevőt elveszítve ennek a sokszorosát veszítse el...

Azért van több anti-feminista nő, mint férfi, mert ezek a kérdések mindannyiuk számára húsba vágóak. Az, hogy egy feminista miért kit hibáztat, hol előítéletes? Kit érdekel? Hogy bizonyos bántalmazó kapcsolatok kapcsán előítéletes törvényt akarnak? Nem kell ilyen kapcsolatba belemenni. Ha nem kezdesz erőszakos nővel, aki bántalmazó kapcsolatot létesítene akkor csak a másik ember miatt zavar, hogy előítéletes, igazságtalan a törvény. 

De az, hogy pénzen utólag nem megvehető biztonságot, előnyöket fel akar-e adni valaki, vagy nem, mert a másik zsebre tenné a vagyoni értéküket, és ezzel tömegesen veszítenek biztosan pénzt? Na az számít. És a nők szélesebb körei számára számít. És fontos az, hogy Berkecz úr nem a nők, hanem a feministák érdekében cselekszik. A belinkelt Decathlon-os történet ügyében ugyanis nem voltak túl hangosak.

Feladat-e egyenlőnek lenni? 

A gond csak az, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Ha Kovács Ákosnak igaza van, akkor a nők fokozott védelme mellett szóló érvek is megjelennek. Márpedig Kovács Ákos igazának megítéléséhez elegendő megnézni azt, hogy mi történne akkor, ha egy háborús helyzetben a nők is kapnának behívót, és ugyanúgy ott lennének a legveszélyesebb helyzetekben, mint a férfiak. És a "bunkó, szexista Kovács Ákos" ezért sem jogokat, hanem feladatokat említett. Oké: Amikor egy erőszakos csoport ellen a rendőrség fellép, mindig elhangzik, de abban nők is voltak. Mi történne, ha ilyenkor is egyenlőség lenne?

Érezzük, hogy ezt sokan pont a nők védelmében nem támogatják. Éppen így furcsa lenne, ha a nemi jellegekből túl sokat megmutató öltözékért a feminista nőcit is bevinnék közszeméremsértésért, mert ha az egyik nem nem mutogathatja magát (jogosan), akkor a másik sem... Vagy nem csak őt.  Gondold el, ha a Hungary Got Talent zsűrijében a kedvenceit toló zsűritaggal közölnék, tőle is korrektséget várnak el. Az pedig, hogy dekoltázzsal, villantással hozna nézőt csak szeméremsértő viselkedés amiért eljárás indul ellene. A se több, se kevesebb pont ugyanaz jár alapon érvelve viszont, ha az egyik nem számára ez a várható, a másiknak is az jutna.

Vagy gondold el, ha nem csak a leitatott nő felé tett túl sok szexuális utalás ami után "véletlenül" ágyba kerülhet lenne nemi erőszak kísérlete, hanem a leitatott férfi felé is tilos lenne ugyanez. Gondold végig az utóbbi mit tenne egy mindenki számára hasonló felhívást jelentő kihívó öltözékkel. Tudom, a hasonló öltözék, és hogy ezt megnézik tárgyiasítja a nőket, akik ugyan akár meztelenül is járhatnának, de a nőket tárgyiasító hasonló dolgokat be lehet tiltani, mert az fúj rossz gonosz dolog.

Csakhogy egy ilyen társadalomban sokan nem akarnak élni. És felteszik a kérdést, az erre mutató emancipáció hol is ment félre. Pontosan a nemi szerepek, és  mögöttük lévő szempontok elutasításánál. Azért nem ítéljük meg egyformán az olyan helyzeteket, amikor egy leitatott ember a másiktól kap szexuális felhívást... mert, ha ez tisztességtelen és a másikra nem jelent kötelezettséget, hogy az illető mellett éljen, mit kockáztat a férfi? Egy rossz ébredést. Mit kockáztat a nő? Sem az esemény utáni tabletta, sem az abortusz, sem az egyedülálló anya szerep nem csak rövidtávú kockázatokat jelent. Sőt a pszichológiai következmények is eltérnek.

Az, hogy itt "nő erőszakol férfit" vagy "férfi erőszakol nőt" nagyon nem egyforma a társadalomra az egyénre való veszélyesség szempontjából. Ezért nem tekintjük az elsőt bűnnek, a másodikat pedig igen. És ahol a teljes egyenjogúság kapcsán egyforma jogokat keresnénk az pont ezért nem utópia, hanem disztópia lenne. Igen az a kérdés, hogy valami "kötelező" vagy magad dönthetsz róla is jog. Az egyenlő jog tehát egyenlő kötelességeket, egyenlő felelősséget is jelent. 

És igen: Rengeteg olyan helyzet van, amit egy férfi kibír, egy nő esetében pedig maradandó egészségügyi kockázatokat okozna. Megy a hiszti az üvegplafon körül, de az ilyen munkákért nem kapkodnak. Sőt, azokért sem, amik mocskosak, rosszak, a férfira is veszélyesek, de a nők munkavédelmi okokból nem kapják meg ezeket. Vajon az egyenlőség a másik irányba miért nem volt soha fontos? Vajon mit szólnánk akkor, ha a teljes egyenlőség jegyében a munkaügyi hivatalok közölnék, ha ezeket nem vállalja el egy nő, többet nincs segítség?

Nem az a baj, hogy egy nő saját maga miben találja meg a saját céljait, és számára nem cél az anyaság. Az a baj, hogy a hasonló egyenlőség alapja az, hogy számos nő olyan plusz védelmet veszítene el, ami számára aránytalan vesztesség, és ezért cserében maximum aprópénzt kapna. Márpedig ilyen szempontból a feminizmus elsősorban nekik ártana. És bocs, de ők is nők, és emberek. 

Nem születünk egyenlőnek

Felismerjük, hogy a nő élete azért ér többet... Őt azért viseli meg fokozottabban a fenti leitatós helyzet... Azért érdemel a társadalomtól fokozottabb védelmet, stb. mert ő sok szempontból nehezebben helyettesíthető. Pont azért, mert egy férfi sok gyereket tud nemezni rövid idő alatt. Egy nő viszont keveset szülni, és ez az érték az, ami miatt a leitatót jelenet a férfival az áldozat szerepében vicces, a nővel az áldozat szerepében viszont komoly probléma. Az egymást "hajtva" pszichikai kényszert jelentő tömegben is ezért ítéljük meg egy gólyatáboros szex esetén a férfiakat és a nőket.

Minden többlet jogok alapját nyújtó képesség, ami által a társadalomnak kínált lehetőségért cserében kapsz is valamit viszont a társadalom felé erkölcsi felelősséget, feladatot is jelent. Mert itt is egyenrangú, de különböző felekről van szó. Nem köteles a nő szülni, mert a történetben az ő önrendelkezési joga is benne van. De ha a szülés képessége, felelőssége, feladata fejében kapott jogai miatt szónokol, tegye oda, hogy ezért cserében mi a feladat. Amit vagy el akar végezni vagy nem. És ezzel el is jutottunk a "bunkó, középkori" Ákos és a Fidesz által hangoztatott feladatokhoz. Nem kötelező, nem is várhatjuk, hogy minden nő számára beleférjen.

De azt lehet tudni, ha az előnyöket élvezed, akkor nem árt elgondolkodni a másik oldalon is. Akkor is, ha a dolgok ára többnyire nem visz közelebb az önmegvalósítás céljához, a boldogsághoz. Ugyanis, ha te sem vagy kevesebb, mint egy férfi, és egy kapcsolatban ahol adsz valamit, te is elvárod, hogy a másik törekedjen megtenni a nem szeretem dolgokat is, akkor ugyanígy lehet téged is piszkálni. Mondjuk akkor is, amikor a társadalom egészével vagy kapcsolatban, és a társadalom ad előnyöket. Igen: sok neked járó juttatást szerencsére nem a cégek finanszíroznak direktben (akkor még nehezebben kapnál jó állást), hanem a közösből.

Félreértés ne essék. Minden tiszteletem azé a nőé, aki kiáll és azt mondja: Ma már kevés a gyermek-halandóság, egyetlen nő is képes sok nő utódját megteremteni, ha akarja. Nincs szükség sem fokozott védelemre, sem kedvezőbb elbírálásra, sem többlet jogokra. És ha a szexuális zaklatást, erőszakot hirtelen egyenlően ítélnénk meg túl sok nő kerülne a börtönbe, legyen egy kölcsönös felelősséget, egyenlőséget figyelembe vevő szabályozás. 

Az, hogy egy nő a nőiségéből akar megélni (legyen modell, pornós, stb) nem tárgyiasítja a nőket, hanem egy lehetőség ami előttük van és ő szabad, független, büszke, egyenlő... Nem kér sem fokozott védelmet, sem jobb nyugdíjkorhatárt, sem kedvezőbb elbírálást családjogi ügyekben. Ellenben katonaként, rendőrként ő maga is vállal minden veszélyt a másik emberért. És bizony keményen fellépne a nők által elkövetett erőszak ellen, a nők általi rosszkor jövő szexuális felhívást is ugyanúgy üldözendőnek tartja.

Aki elmondja, nem csak a pasin múlik, hogy sokan félnek megállapodni. Hanem sok esetben a nők hozzáállása miatt sem akar megállapodni a pasi... Csak amikor már nincs más, mert szól a kapuzárási pánik és minden áron kell az utód, az akkor villantott fiatal csaj pedig ebben nem lesz partner. Hogy a megállapodáshoz nem úgy kell állni, hogy "utána elvárjuk, hogy a pasi korlátlanul változzon előnyére, mi pedig korlátlanul változhatunk hátrányunkra" és tudjuk, hogy családjogi ügyben nincs a gyakorlatban a bíróságon egyenjogúság és ezzel vissza is élünk... Hanem az egyenlő felek tisztességes, őszinte partnerkapcsolata oda-vissza működhet.

Van aki nem csak a vagyonmegosztást, de az együtt élést is tisztázná a fenti tisztességes és egyenlő feltételek mentén. Ő minden megbecsülést megérdemel. Főleg azért, mert milyen nehézségek ellenére vállalja az elveit, és akkor is elvei vannak, amikor abból nem előnyt, hanem hátrányt vár. Vannak ilyenek is, csak a feminista lózungok kapcsán többnyire sokuk ugyanazokat az ellenérveket fújja, amikre én is igyekeztem rávilágítani.

Az előjogokról, plusz védelemről lemondani nem akaró, azok szélesítése érdekében is hisztit rendező, de közben az egyenjogúságot hamis szólamként zászlajára tűző femináci emancipált hisztike vélt sérelmeire építő műsora viszont nem hat meg, és pontosan tudom, hogy az ezzel szembeni ellenvélemény megfogalmazása jogos.

Szabadság, egyenlőség, testvériség

Sokan beszélnek erről, de sokan mást értenek rajta. Többnyire sem szabadságot (nekem szabad megmondani, hogy hogy éljen mindenki ugyanis nem az), sem egyenlőséget (mert ő akar egyenlőbb lenni), sem testvériséget (mert hazudva is bűnbakot keres önigazolásul) nem értenek alatta. De 5 opció közül lehet érdemben választani:

• Egyenlő és egyforma jogok, még akkor is, ha a lányok rosszul járnak vele.
• Egyenlő, de nem egyforma jogok, elvárások. Ekkor viszont tudd, sok többet védelmet miért kapsz, és hogy ez felelősség, feladat is.
• A feladatokkal, kockázat viseléssel arányos jogok. Mert a teljesítéstől, kötelességektől független egyenlőség kommunista mítoszával bajok vannak.
• Ettől függetlenül követel valaki többlet jogokat, igazságtalanul, mások alapvető jogait sértve... De akkor előbb-utóbb fellázadnak ellene, és fájni tud a következmény.
• Az első két opció egy olyan kombinációja amiben minden nagykorú nő választhatja az első opció feltételeit, annak következményeivel. Visszaút viszont csak hosszú türelmi idővel van, és a meglévő kapcsolatokra, ügyekre, stb. nem vonatkozna.

Az első 3-at elfogadhatónak tartom, az ötödiket nehezen megvalósíthatónak, de szintén jónak. A negyedik nem fér bele. És nem titok, hogy a másodikat tartom a legjobbnak. És innen pedig az egyenlő, de nem egyforma jogok és kötelezettségek rendszerében úgy érzem a szülés képessége körüli jogok és felelősségek ennek az iránynak az utolsó védőbástyái. 

Mondhasson le a nő, a biológiai, pszichológiai okokból elismert előjogokról, vállalhassa azt, hogy sokszor a törvény, a munka, az élet vele is éppen olyan kemény, mert őt ne az határozza meg, hogy ő az aki tud szülni. Mondhasson le egyszerre az előnyökről, hátrányokról. Csukják le őt is, ha túl sokat mutat, ha ittas felé tesz utalást, ha keménykedik, a munkaügyi hivatal neki is adjon veszélyes melót, ha balhéba van, rá se kelljen jobban vigyáznia a rendőrnek, stb. ő is egyenlő, és mivel nem kap előjogokat azért, mert ő az aki szülhet, se Ákos, se Kövér, se más ne is várja el tőle. Ez a választási lehetőség tényleg tökéletes lenne. 

De miért olyan fontos, hogy ki a biológiai szülő?

Innen persze le lehet vezetni azt, hogy azoknak van igaza akik nem a szülés ténye, hanem a nevelés minősége alapján ítélnék meg a nőt, az anyát... Mert hát tény, hogy Berkecz anyuka is szült. Van egy Berkecz Balázsunk. A politikai programja túlmegy véleménynyilvánításon, meg is ítélhetjük. Ezzel pedig az a bizonyos nevelés is mércére került. És azt hiszem nem áll meg ott a történet, hogy "de jó, szült, van egy Berkecz Balázsunk". Hanem a megítéléséhez hozzá kell tenni, hogy akinek politikája nem sokban jobb a nácikénál.

Csakhogy azért van egy lényeges különbség Berkecz és a nácik között. A nácik többségbe kerültek így kénytelenek voltak megvalósítani a programjukat. Az Együtt pedig súlytalan és lényegtelen, értékek nélküli törpe pártként megcsinálja a bizniszét a politikából megszerezhető pénzzel, de olyan nagyon nem kell attól félni, hogy megvalósítaná a baromságait. Sokszor hangzott el a vád, hogy a biznisz pártok semmire való politikája elég ahhoz, hogy érdemi ellenzék esélyeit rontsa, de alternatívát sosem jelent, így tartják fent azt a rendszert, ahol nincs valódi ellenzék és a becsületüket eladva így tartják fenn a NER-t. Pár párt és politikusa ugyan másokra mutogatott, de meglehetős pontossággal értékelte a saját munkáját. Mondjuk úgy, ismerik ezt a szerepkört. 

De ne legyenek illúzióink, nem itt vannak csak a nevelés vagy biológiai szülőség az érdem kérdés kapcsán érdekes szempontok. Szintén Berkecz úrhoz kapcsolódva eszembe jut egy történet. Ami egy kicsit rávilágít arra, hogy a biológiai szülő és a gyereket felnevelő ember tettei közül lehet "érdek szerint csak az egyiket emlegetni" de gyorsabban váltva, hogy melyikre mutatunk, mint ahogy más az alsóneműt váltja, mert a korrektség felesleges... Vagy lehet mindkét ember áldozatos munkáját értékelni. 

Berkecz úr blogján is megjelent a történet egy szíriai bevándorlóról és az ő fiáról. Igazán érdekes történet volt a befogadás és integráció kapcsán a követendő eljárásra. A vegyük el a gyermekét, ne is tudjon a gyerek róla és az nevelkedjen helyi családban. Jeee. Most nem akarom ezt túlzottan minősíteni. De akkor a szokott balos síró-rívó oldalon bizony az az ember volt akire mutattak mit köszönhetünk neki, aki a történetben egyetlen dolgot csinált. Elnézést a vulgáris kifejezésért de baszott. És baromira nem számított akkor, hogy be tud-e illeszkedni, ott marad-e az anya mellett, tudja-e nevelni. Az ráért. Felelőtlenül baszni, ami kapcsán közel sem biztos az, hogy akár a gyereknek, akár az anyának jó sorsa lesz hőstett volt. 

Érdekes. sokan azt mondjuk, nem ez az apai magatartás pozitív példája. Sőt, az integráció átütő sikerére sem hoznánk példaként. Ugyanakkor minden negatív felhang mellett nála is eszünkbe jut: Ha ő nincs, nem született volna meg valaki. Akkor a nevelőszülők várhattak volna még hosszabb időn át, és kérdés később, másból is olyan embert nevelhettek volna, mint Steve Jobs, vagy nagyon mást? De nevelő szülőnek esélyt adott. Nem ő a fő példa, nem ő a hős amiért lett egy Steve Jobs, mert a nevelőszülők többet tettek le az asztalra, és mert nem feltétlenül kell a magatartását, a hasonló eseménysort propagálni. De egy fontos esélyt adott.

Nem beszélek arról, hogy a hasonló viselkedést a "progresszív, és sok dologban feminista" baloldal politikusai máskor hogyan kezelnek. Mert vitatható. De nem telt el sok idő, és a hasonló biológiai szülő döntő pozitív példaként állítása után arról megy a picsogás, hogy ne a biológiai szülővé válást értékeljük. Bocs, de ezt már mondtátok. Utána egy példa kapcsán az ellentétét. Majd megint ugyanezt. Nem az a baj, hogy változtok. Észérvek hatására én is változok. A választói akarat hatására a saját választóit képviselő kormánypárti képviselő is változni fog, mert meg akarja tartani a szavazóit. És ez utóbbit butaság lenne hibának felróni, vagy összekeverni az ellenzéki össze-vissza beszéléssel amivel senkit és semmit nem képviselnek egyesek.

Persze lehet Berkecz viselkedése mögött más is, mint a nettó politikai gerinctelenség. Hiszen könnyű azt mondani, hogy a hősként beállított felelőtlen szír apa valóban példa. De ugye annak is el kellett hitetnie a csajokkal, hogy minden máshogy lesz, gondolkodás lesz, és a nagy femcsi duma mögött megfér a pinavadászok közötti összekacsintás. És ne mondjuk már, hogy nem vesszük észre, hogy ahol lehetne és kéne tenni a nőkért ott nem fog ő ennyit tenni... De amikor pinavonzás céljából szóban kell aktívnak lenni, na az már megy. Mindig is ment. És statisztikai alapon sokaknak van olyan exe, aki erre az értékítéletre hevesen helyeselne akár egy interjúban is. De nem csak egy emberről van szó, és nem látunk a fejébe, sok más oka lehet a viselkedésének. Akár az egyszerű emberi hülyeség is. Vagy egyes izmusokba vetett vakhit, ami a nácizmus, a sztálinizmus és sok más izmus híveire is jellemző volt? 

De a jobboldali érv nem azt mondja, "csak szülessen bárki, bárhova". Hanem azt mondja, hogy az értéket teremtő életre adott esély önmagában is érték. Ezt az értéket persze lehet sok módon befolyásolni. Valaki válhat biológiai szülővé. Vagy akár donorként, akár anyagi támogatóként segíthet olyanokat akik biológiai szülőkké válnának. Vagy éppen a szülőé válással kompatibilisebb távmunka megoldások terjesztése érdekében hozott döntésekkel is segíthet akár egy a gyerekvállalást elutasító leszbofeminista is, nem azt mondva, hogy "ne legyen ez esély érték," hogy neki ez nem érték, hogy vegyék el más biztonságát... Hanem azt, hogy ő így és így megtett nem is keveset azért, hogy egy gyerek megszülessen és jó körülmények között felnőjön. Ami nem kötelesség, de valamennyire feladat azt kiváltotta a saját értékrendje, elképzelései szerint, más módon.