Megérdemeltük.Megérdemeltük, hogy az egyenes kieséses szakaszig eljussunk. Megérdemeltük, hogy ott komolyan vegyenek minket. Megérdemeltük, hogy egy esélyes a legjobb felállásban az utolsó pillanatig komolyan vegye a csapatunkat. Megérdemeltük, hogy amikor "nem volt miért őrizni az eredményt" kockáztathasson a csapat, küzdhessen, tanulhasson. Még akkor is, ha ilyenkor nem meglepő a vereség az egyik nagy esélyestől. és ez erősebbé is teheti a csapatot. 

Győzött a jobb. De a sporthoz hozzá tartozik, hogy méltósággal és tisztességgel veszíteni is tudni kell. Ha ez előtt 1-2 évvel hallunk 0-4-es eredményről, akkor mindenki kiütésről beszélt volna. Most arról, hogy váltottunk, kockáztattunk, és az EB egyik fontos esélyesével szemben alul maradtunk. Lehet, hogy sok más csapatot megvertünk volna a 16 között, lehet, hogy nem. De lehet sejteni azt, hogy legközelebb még jobb eredményre számíthatunk. 

Megérdemeltük. Kulcsember kiesése és sok más akadály ellenére lehetett helytállni. A nagy arányú vereség után sem azt kell mondanunk, rosszul játszottak. A szokott mi lett volna, ha kérdés ott kezdődik, ha a kulcsemberünk játszik, vagy van esélyünk felkészülni a hiányára. A mi lett volna, ha kesergés helyett a "mi lesz, ha" optimizmusára váltva az jut eszembe, hogy sok magyar játékos kerül el topligákba, és ott fejlődik, és ez a következő nemzetközi tornákon már jelentős esélyt jelent.

Itthon láthatja mindenki mit számít a jó vezetés, milyen az, mire van szükség, és talán több fiatal tehetség kerül majd elő, lesz hova és hogyan fejlődni. Sok minden változott. És azt hiszem, az optimista célokat is sikerült túlteljesíteni. És van esély arra, hogy sok jó edzővel a hazai bajnokság is fejlődik. Akik most sok új élményt dolgoztak fel és nehéz volt most a lépést tartani, egy idő után, a top ligákban, kupákban, esetleg nemzetközi klub szerepések során már jóval kevésbé lesz megterhelő ez a helyzet. 

És a hazai csapatok egy része is változik. 

A folyamatnak az elején állunk. Infrastruktúra, példák, fontos lépések megvannak. Most már csak folytatni kell és tovább kell menni az úton. 

Biztos vagyok benne, hogy akik eddig sokszor fanyalogtak minden stadion kapcsán, beszélnek a pár milliárdos beruházásokra azok most is azt mondják, "miért nem ment az inkább az egészségügyre". Az egészségügyben ennyi pénz meg sem látszana. Ennek egy része megtérült, egy része pedig nem közpénz volt. Egy része pedig felcímkézett pénz. Egy-egy stadion mondjuk fejenként 500-1000 forintba kerül, a legnagyobb sem kerül 2000 forintba. 

És piszok sok ideig jelentik az alapot. A hátteret mindenhez. Ha elosztjuk a dolgot, akkor a foci havonta csak pár forintunkba került (fejenként). Nem kell szeretni a focit ahhoz, hogy azt mondjam a hangulat, a tény, hogy sok nehézséggel küzdő ember most motivált megért ennyit. 

A csapatsportok, labdajátékok titka az, ha népszerűek, akkor az emberek egymást is hívják sportolni. Ha a lehető legtöbb fiatal emiatt rendszeresen sportolni kezd, az egy csomó betegség kockázatát csökkenti. És ez az egészségügy helyzetén javíthat.