Miért van az Olimpián "menekült csapat"?

Az M4-en rosszul közvetített futam után megy a vita: Ha nem szír, nem menekült lenne a versenyző, vajon akkor is lenne-e aki szól? Mi keresnivalójuk van az olimpián? Van aki olyannak az eredményeit, sportteljesítményét kérdőjelezi meg, aki egyfelől megnyerte a futamát, másfelől az sem véletlen, hogy a menekültek közül pont az övé a kvóta. És az sem véletlen, hogy nem minden versenyző eredményének elmaradása rossz hír. Az Olimpia kapcsán nincs mit választani, győzzön a jobb... gondolná naivan az átlagember. De mégis ott van pár forró téma: Az oroszok kizárása, a box reform, a helyi foci csapat eredménytelensége, Hosszú Katinka helyzete, a menekült válogatott, amik kapcsán mégis értékválasztás merül fel. 

Ehhez csak két dolgot kell tudni: Mi az a menekült, és mi az az Olimpia. Mindkét kérdésre nehéz választ adni, és mindkét kérdésben alapvetően megosztottak az emberek. A Kettős Mérce felháborodottan mondja azt, hogy ugye a kormányzat migránsokról beszél, migránsokról kérdéz és miért nem menekültekről. A válasz pedig piszok egyszerű: Aki nem okoskodó libsi megmondóembernek készült az iskolában az megtanulta általános iskolában, hogy "minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár". Alsós tananyag, talán az első ami kapcsán az ember szembesül a halmazok és a részhalmazok kérdésével.

És, a migránsok között sokféle ember is van. Olyan is aki:

1. Máshol menekült, itt semmilyen védelemre nem jogosult.
2. Máshol menekült, de itt már más státuszban legális bevándorló...
3. Itt lehet menekült.
4. Itt lehet oltalmazott.
5. Itt lehetne menedékes.
6. Itt lehet befogadott.
7. A menedékkérelmével döntésre váró
8. Itt menedékkérelmet beadni nem akaró, továbbutazó.
9. Vízummal, tartózkodási engedéllyel, letelepedési engedéllyel rendelkező.
10. Letelepedési államkötvényt vásárló.
11. EUn belül szabadon mozgó.
12. Magyarigazolvánnyal kedvezményes honosítást kérő ukrán állampolgár.
13. Talán még EUn belül szabadon mozgó, ide bármikor migráló ember is. Pl. aki a munkahelyhez közelebb költözött Komarnoból, Komáromba.

És igen, bár könnyű azt mondani, hogy Európa így meg úgy egységes, ha mi mindenképpen be akarnánk fogadni azt aki ide jön, akkor is lenne aki továbbmegy, és azt mondja: Magyarországon nem számíthat hatékony védelemre, mert azokat is befogadják aki elől menekül, nincs pénz a védelmére. És nincs pénz az ellátására sem. 

A menekültként való elismerés egyik fontos eleme az együttműködés, szavahihetőség, akik pedig sok más országban meglépnek az eljárás elől, illegálisan mennek tovább, arra könnyű azt mondani: Fiam, te innen nem vagy szavahihető, nem vagy együttműködő, menekült nem leszel. Befogadott még lehetsz, hiszen nincs akihez el tudunk rakni, és otthon veszélyben lennél. És bizony az általad okozott veszély mértéke szerint bezárunk.

Ha bármely más ország szívesen lát, és el lehet helyezni 3. országba ahol letelepedhetsz, a befogadotti státusz helyett oda mehetsz olyan státuszba amibe ott várnak. Erre a szép nagy masszára, ami baromira nem homogén, hazugság lenne azt mondani, hogy menekült, hiszen az csak egy szűk részhalmazra igaz.

Menekültből is kapásból kétféle lehet: Akit nemzetközi egyezmény alapján kötelező menekültként elismerni. És akit ugyan nem kötelező elismerni, de mivel az adott ország ennél kedvezőbb feltételeket is megállapíthat. mondjuk akár érdekből vagy számításból is, ezért őket is menekültként ismerték el. Ehhez az adott országnak joga van, az ő belügyük, nincs okunk megkérdőjelezni.

A menekült-válogatott tagjai a fentiek alapján menekültek. A kérdés az, hogy van-e helyük az Olimpián, és ha igen, akkor milyen színekben. A helyzet bonyolult. Mert egyik oldalról azt mondjuk: Ilyen eredménnyel egy magyar úszónak esélye sem lenne kijutni az Olimpiára. A másik viszont az, hogy a mellette lévő grenadai úszónak még rosszabb eredménnyel is sikerült kijutni. Egy női úszó, aki otthon is jó menő volt, azóta fejlődött, otthonról kijutott volna, csak a háború miatt maradjon ki az olimpiáról? 

Azonnal érthető a válasz, hogy ez az olimpiai eszme megcsúfolása lenne. Onnan jött, ott ez az eredmény elég lenne. Pár év múlva, honosított német állampolgárként a megyei döntőre sem lesz esélye, de most még ez a származás számít. A kérdés csak az, hogy milyen színekben versenyezzen? A saját hazája színeiben, ahonnan menekülnie kellett? Meg kell kérdezni: Ha szereti, haza akar menni, és a saját országának még elérhető sportdiplomatái rábólintanak akkor igen. 

A táborokban molesztálják a nőket, pláne akin úszódressz van, megvetik, üldözik, és neki tovább kell menekülnie. Azt mondani, hogy azok színeiben versenyezzen akik így bántak vele, így álltak hozzá érzésem szerint különös kegyetlenség. Pláne egy visszautasíthatatlan ajánlat képében: Pár év múlva az EUból indulva esélyed sem lesz, ha most nem vállalod ezt a színeket, akkor amiért gyerekkorod óta dolgozol, hogy ott lehess az Olimpián az felejtős. És persze mindenki tudná az elutasítást, és a fürdőruhás nőkről alkotott véleményük sem változna. Csak aki visszautasítja az ajánlatot azt most sem védik meg.

Kiment, kiviszik, lehet egy kisebb B listás celeb, akivel ezért foglalkoznak, és távolabb költözhet egy kicsit a zaklatóitól, de ugyanúgy ő lesz az olcsó munkaerő akit behoznak. Ő lesz a sikerpropaganda is. Az akivel el lehet adni azt a rendszert, ami biztonságos zárt táborok és szabályozott átvétel helyett a káosznak, az életveszélyes utaknak, a táborokban való tömeges erőszaknak tette ki őt is. 

Az emberi megoldás a semlegesként való indulás jelentené ahol rájuk, mint emberekre, mint sok társuknak példát mutató sportolókra hívnák fel a figyelmet. De az emberről szólna. Itt pedig pénz beszél, kutya ugat. Milyen kár, hogy az Olimpia kapcsán az olimpiai eszme pont az amatőr sportról, az emberről, az emberi példaképekről szólna. Hogy a sporteredmény mellé oda lehetne és kellene tenni a szociót, de mára a sporteszköz gyártó szponzorok, a sikerpropaganda érdekében csalást támogató politikusok döntenek.

Ki lehet persze próbálni a kerékpársportban a mechanikai doppinghoz ideális újgenerációs akkumulátort, a regenerációt segítő vákuumos csodaszert, és talán 20 év múlva ki is derül az utolsó doppingeset tisztázását követően a végeredmény. Addig pedig a kiszámítható teljesítményt nyújtó profik megjósolható meccseivel várható futamok.

Értjük azt, hogy az ökölvívóknál ezért nem igazán indultak profik (meg is fenyegették őket a saját szövetségeik) addig a mi profi sportolóink kiüthetik az amatőr sportról szóló olimpiai eszmét. Talán amikor a földön fekszik, még kicsit meg is tapossák. Hajrá kislány, még ugrálj is rajta egy kicsit!

Megkérdezzük a profi úszótól, hogy többet ér-e az olimpiai arany... Ismerjük a történetet. De azt is látjuk, hogy amikor a profi ökölvívót kínálják meg az olimpiai arany lehetőségével, nem akarna elmenni érte. Mert egy amatőr versenyen győzni kisebb kihívás, mint a címmérkőzés. Ha pedig szinte csak profik indulnának, sok szövetségből, ingyen, egymást kiütve beárazva a szövetségeket, az sem a jó versenyről szólna. 

Félreértés ne essék: Ha minden más országból megy a profi, nincs baj azzal, hogy a mi úszóink is profik. Ilyen lett a show. Nem ők, nem mi döntöttük el, hanem az az érdek ami kimondta: Ebben van a pénz, ez kell. De azért ne feledjük, vannak még az olimpián olyan sportemberek, olimpikonok is, akiknek egykor bátorság kellett kimenni az uszodába, akiknek munka és tanulás mellett sok mindenről lemondva kell helyt állniuk, és a sport, az olimpiai eszme erről is szól. 

Hogy az ő futamaik, eredményeik fontosabbak, vagy a vérprofi élmenőké akik felkészülésére dollármilliókat költenek? Ez értékválasztás kérdése. Az olimpiai eszme két üzenete is fontos. Az egyik az amatőr sport szépségéről szólna. A másik pedig arról, hogy amatőrként, rossz helyzetből is el lehet jutni a világ élmezőnyébe. Persze nem csak sporttal. És ez utóbbi üzenet a borsodi kis zsákfalvak mélyszegénységben élő lakosságának is fontos: Ha mersz belekezdeni, kitartasz, akkor sok helyre eljuthatsz.