... mert választani kell

Mit jelent az érvénytelen népszavazás?

2016/10/04. - írta: Válasszunk

Az Index részéről Panyi Szabolcs egy érdekes véleménycikket írt a témában. Kár, hogy számos kérdésben a véleményét tévedések sorozatára alapozza. "Pedig jó lenne tudatosítani, hogy ami most vasárnap este történt, megint a vörös vonal átlépése. [...] Mert a Fidesz népszavazása érvénytelen lett, tehát a választópolgárok döntése alapján a parlamentnek nem kell törvényt alkotnia a feltett kérdésben." Panyi úr úgy látszik elfelejt különbséget tenni a kell és a lehet szó között. Panyi úr egyébként újságíró. Újságíró aki a nyelvből él. És aki valószínűleg hallott újságírói etikáról. A hír szent, a vélemény szabad. Sugalmazni sem éppen helyes olyan állítást ami a hírrel ellentétes.

És persze a véleménycikk felett is van a szerkesztősének kontrollja. A szerkesztő meg szerkesztő. És ez nem egy gyorsasági versenyben megírt hír volt. Sőt az előzmények kapcsán az Index maga is leírta azt, hogy többen szavaztak a kvóta ellen, mint annak idején az EU tagságra. Pedig akkor nem volt az egyik nagyobb oldal részéről bojkott hirdetve. Talán Panyi úr azt is elfelejti, hogy a képviseleti demokrácia egyik alapköve az, hogy a képviselők, még Gulyás Gergely és Orbán Viktor is minket, választópolgárokat képviselnek. És a szavazás érvénytelensége ellenére csak összejött annyi szavazat, ami mondjuk a legutóbbi választáson (és jó eséllyel a következőn is) 2/3-os, alkotmányozó többséget jelentene.

Ugye azt is értjük, hogy ahhoz, hogy csak felhatalmazzuk a képviselőinket egy alkotmánymódosításra, jóval kisebb erő kell, mint ahhoz, hogy ezt kikényszerítsük. Félreértés ne essék, a hír szent, a vélemény szabad. Ha Panyi úr nem mosná össze a jogi és a politika következményeket, a kényszert és a lehetőséget, nem tényekben torzítana, akkor leírhatná azt, hogy ez szerinte miért kevés az alkotmányozáshoz, és a véleményét illene tisztelnünk. De ugye aki ahelyett, hogy a tényekre építve fogalmazna meg véleményt ténykérdésekben torzít, sunyít annak miért kellene elhinnünk a többi állítását?

Tegyem fel a kérdést, hogy hány olyan népszavazási kezdeményezést tudunk, ahol akár érvényes népszavazás esetén sem kellett volna a nemek győzelme esetén semmilyen törvényt hozni? A többség igen. A nemek győzelme többnyire közel szabad kezet ad a parlamentnek, afféle "bármi más lehet" felhatalmazás. Az érvénytelenség a bármi mást helyett bármit mond, de az is szabad kéz. Az igen az ami a gyakorlatban valóban kötne. Az igen, a parlamenti felhatalmazás nélküli kvóta támogatása már ott elbukott, hogy nem volt mellette érdemi kampány sem. Azaz elég széles körű a politikai konszenzus a mögött, hogy az igen szavazatok esetén előálló eredményből nem kérünk.

Paradox módon a távolmaradás, az érvénytelen szavazat politikai következményekkel jár ugyan, de a kérdés szabályozása kapcsán ugyanazt az üzenetet jeleníti meg: "Nem támogatom szavazatommal, a parlamenti kontroll nélküli kvótát". Ha az igenek száma számottevő lenne, akkor természetesen egy képviseleti demokráciában, annak azonnal politikai következményei lennének, amiket képviselni kell. Még érvénytelen népszavazás esetén is. Sőt mivel a demokrácia nem a többség diktatúrája, még a nemek érvényes győzelme esetén is lenne komoly jelentősége az igenek számának.

"rögtön kiderült, a jogi érvényessége semmit nem számít a következő lépésnél, és végül csak bejelentett egy új alkotmánymódosítást." - Írja Panyi. Vélemény rovat, véleménycikk, de tényállítás. Nos ilyet újságíró akkor írhatna le, ha meggyőződött az igazságtartalmáról. Azonban, ha feltenném neki a kérdést, hogy honnan tudja, hogy Orbán Viktor pontosan milyen lépéseket tervezett a népszavazás érvényessége, az ilyen mértékű többség, a rosszabb eredmény esetére, akkor nem nagyon számíthatnánk meggyőző válaszra. Ő sem lát ugyanis bele Orbán Viktor fejébe.

Segítek: Egy eredményes népszavazásra hivatkozva pl. EUs szintű szabályozást sürgethetne, mert "európai alapérték a demokrácia, a népszavazás tisztelete". De az alkotmánymódosítás megfogalmazása, hangneme, stb is eltérhet. Nem mindegy ugyanis az, hogy egy betelepítéshez előzetes felhatalmazás kell a parlament részéről, az után lehet az EUval tárgyalni róla, és úgy jöhetnek... Vagy az EU kezdeményezéséről a parlamentnek kell szavaznia az alaptörvény és a vonatkozó jogszabályok (nemzetközi jog, EUs jog) figyelembe vételével.

"Senki nem maradt, aki szólni merne Orbánnak" Igen érdekes az, hogy ezt mondja. Ugye emlékszünk arra az esetre amikor az MNB alapítványainak az ügyeit akarták titkosítani. Úgy volt, hogy másodszor is átmegy a parlamenten. A párton belül törésvonalaknak utánanézve nem nehéz megtudni: Végül Gulyás Gergelyen bukott meg. És nem ez az egyetlen eset amikor Gulyás Gergely ellent mert mondani. Az életkor alapján valamit feltételezni sima életkor alapú előítélet, megkülönböztetés. Ha ezt más csinálja alaptalanul, akkor azt címlapon szedi szét az Index. Az, hogy ellentmond-e Orbán Viktornak nem vélemény kérdése, hanem ténykérdés. Tetszik tudni: A hír szent, a vélemény szabad.

És itt tudok visszakanyarodni a választási irodás történethez, de a boltzáras népszavazáshoz is. Hogy akkor és ott mi történt nemrég kaptunk választ. Nem szép válasz, de válasz. Válasz: Mert azt látjuk, hogy a jelenlegi migráns ellenes hangulat és a boltzár ellenes hangulat erőssége hasonló. Azt az ügyet is ki lehetett volna hozni érvénytelenre, ügyes kommunikációval. Abba bukásba belerokkant volna az MSZP. Az érvénytelenség nem minden pozícióban jelent ugyanolyan politikai következményeket. A kérdést bármeddig lehetett volna halogatni is kevésbé durva módszerekkel. A kopaszos történet pedig a kormánypártoknak kellemetlen, de megfelelő baloldali csoportokat erősít. 

Akiket azóta a kormány számos más dologgal is erősít. És akik számára az is kapóra jön bizonyos szempontból, hogy a népszavazás érvénytelen lett. Ennek a folyamatnak a részeként érthető a kopaszok bevonása. Ha én újságíró lennék egész biztosan feltenném magamnak a kérdést: Ha ilyen helyzetbe kerülnek oda a nagy darab kopaszok, egy olyan tervbe hány embert avatnék be? És ha tudom mikben mondott ellent Gulyás Gergely akkor ő a listán lenne, vagy őt megnyugtatnák előtte, "persze nincs közünk hozzá"? 

Balatonőszöd és Gyurcsány elhíresült beszéde is meglepetésként érte a politikus társai többségét, és a többes szám első személyben mondott "hazudtunk" rajta maradt az ártatlanokon is. A politika ilyen. Amennyire a csalási lehetőségeknél felmerült az, hogy kiket kell ilyenkor beavatni nem árt más kérdésnél felvetni. Mert, ha egy újságírónak, vele a szerkesztőségének, lapjának a hitelét más tárgyi kérdésekben való pontatlanság rombolja, akkor az ilyen kérdés kihagyása sem véletlen tévedésnek, hanem egy tendencia részének látszik.

A sajtót a negyedik hatalmi ágként is szokták aposztrofálni, éppen úgy formálja, meghatározza a társadalmat, mint a törvényhozó hatalom mögötti politika, vagy a végrehajtó hatalom mögötti politika. A BREXIT népszavazást is nem kis részben a sajtó döntötte el. Ez a pozíció felelősséggel jár. És bizony a sajtót is ellenőrizni kell, ahogy azt pl. sokszor megkérdőjelezhető stílusban megteszi a Comment.Com is. 

A népszavazással nem ez a baj. Az a baj, hogy a demokrácia még mindig nem a többség diktatúrája. Nem lehet népszavazással alapvető emberi jogokat korlátozni. A biztonságos menedék kérdése is része az alapvető emberi jogoknak. Jelen helyzetben számít az, hogy ezek a migránsok az első biztonságos menedéket maguk mögött hagyták, mert biztonságos menedék helyett európai jóllétet keresnek, de a beilleszkedésük az EU munkaerőpiacára nem látszik sikeresnek. De mi lesz akkor, ha egyszer olyanok jönnek akik tényleg csak menedéket keresnek és az EU egyik állama a legközelebbi biztonságos szomszéd?

Akkor a menekültek gyors és lehetőség szerint automatikus elosztása közös érdek. Nem szabad egyetlen helyzet miatt általános törvényt hozni, és azt olyannal szemben is alkalmazni, akivel szemben az igazságtalan. Ez a fajta általánosítás ami jogok sérelmével jár viszont egy vörös vonal átlépése a többség diktatúrája és a demokrácia között. Egy képviseleti demokráciában az alkotmányozáshoz elegendő szavazó tisztelete is fontos, de az alapvető emberi jogok tisztelete is ott van a mérleg másik serpenyőjében. 

Nem egy, nem két érv volt az Igen mellett. És ha a pártok nem is hoztak sorra igen mellett érveket, bármely szerkesztőség lehetősége és joga lett volna ezekről az érvekről is beszámolni. És bizony akár a véleményformálásra vállalkozó blog szerzőkkel lehetett volna kerekasztal beszélgetést vagy interjú sorozatot készíteni, profik által szerkesztett tartalommal kampányolni. Van piszok sok olyan kérdés amiben most sem késő felhívni a figyelmet számos tényre:

  • Teljesen más egy az útja elején is együttműködő menekült, aki menedéket keres és "bárhol ott marad", mint egy olyan aki más vagyonát, megélhetését tönkre téve menne a gazdagabb országba több segélyért. A kettőt egy kalap alá venni, általánosítani súlyos hiba.
  • Aki erővel, másnak ártva jön, azt piszok nehéz megállítani. Ennek a várható következményeire fel lehet hívni a figyelmet. Arra viszont rá lehet szorítani, hogy együttműködjön. Országgyűlési felhatalmazás nélkül nem jöhetnek a népszavazás miatt? Hát jöjjenek országgyűlési felhatalmazással, azok akik be is akarnak illeszkedni. 
  • Érthető az, hogy a kormány sok dologba nem megy bele, de fel kell mutatni alternatívát, megfelelő javaslatot, mert a megoldás a mi érdekünk is.
komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr4611765089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása