... mert választani kell

Analfabéták országa leszünk?

2017/07/03. - írta: Válasszunk

Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a szakiskolák közismereti óraszámának csökkentése oda vezet, hogy a gyerekek nem tanulnak mad meg írni, olvasni. El tudom képzelni, hogy aki nem jut el odáig, hogy mondjuk egy tankönyv szövegét ne csak elolvassa, hanem meg is értse, hogyan jut el bármely középfokú oktatási intézménybe. Úgy, hogy a tanítók, tanárok belátják: Hiába buktatják meg később, ez már nem az az évfolyam amikor az olvasással kell megismerkedni. Akkor már inkább menjenek tovább. Ki mondta azt, hogy ne lehessen a gyerekkel megismételtetni az olvasás oktatását, amíg nem sikerül? Hát az MSZP-SZDSZ koalíció. 

Oktatáspolitikusként szégyen az, ha valaki nem tud különbséget tenni a szakiskolák, amik nem adnak érettségit, és amiket végig emleget, és a szakgimnáziumok között. Még inkább szégyen az, ha valaki nem ismeri fel, hogy mi a szerepe hagyományosan az érettségit is adó szakközépiskoláknak. Vagy azt, hogy miért természetes, hogy akik a legjobbak azok tanuljanak tovább.

"Ha Pisti a legjobb a szakmába, akkor miért őt vesszük ki a szakmából?" - kérdezné minden józan átlagember. Amíg eszébe nem jut valami. Egyes szakmák tekintetében gyakori az, hogy megvan sokféle végzettség. Lehet valaki autószerelő, de ha igazán ért a dolgokhoz, lehet megfelelő mérnök. Van középfokú informatikai végzettség is, de jön a BSc, az MSc. 

A felsőoktatás bármely érettségit adó intézmény után nyitott lehetőség. Ugyanakkor számos szakma korán való megtanulását később nehezebb pótolni. A gimnázium is bezár egy pályára. És sokszor arra a pályára, hogy csak legyen valami további papír, amivel az McDonaldsban pucolhatod a vécét. 

Ha úgy gondoljuk a lehető legtöbb embernek teljesítmény nélkül járjon az érettségi, a diploma, azzal nem az történik, hogy a magyar munkaerő jobb lesz. Hanem azt, hogy a magyar oktatási rendszerben kiállított papír nem fog semmit sem érni. Ha pedig a tanulásért értéktelen papírt kapsz és hiába tanulsz nem jutsz előre az életben, akkor sokkal több ember lesz analfabéta. 

De nem ez a baj. Kunhalmi Ágnes úgy lehet egyik oldal vezető politikai erejének az oktatáspolitikusa aki keveri az iskolatípusokat, könnyen látni, hogy nem mond igazat, de persze a másik oldalt azonnal hazugsággal vádolja. Ha ez lenne az elit szintje, ő a minta, a példa, akkor vajon milyen lenne az ország? 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8812639135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Gy. Dr. Fűegér 2017.07.04. 11:14:30

Kunhalmi "természetesen" műveletlen, tájékozatlan és nagyjából teljesen inkompetens, ami azért tragikus, mert egyébként a Nemzeti Kormány az oktatás szétverésével épp történelmi bűnt követ el.
szerencséjükre az "ellenzék", Gyurcsánytól Kunhalmiig eleve hiteltelenítek minden, mégoly jogos kritikát.
hol nemzet sűllyed el.

(és hát persze a másik oldal Kunhalmitól függetlenül nyilván hazudik, mint a vízfolyás)

Pilotax 2017.07.04. 11:35:31

1. Azon kívül, hogy Kunhalmi Ágnes maga magát oktatáspolitikusnak meri nevezni mitől is lenne az? Se a képzettsége (nincs oktatási képzettsége), se oktatási gyakorlata, se saját családja, saját gyermekei nincsenek (nevelési tapasztalata), ugyan mitől értene hozzá. Mert csak!?

2. Amikor 1968-ban bevezették a szakközép iskolákat, már akkor azon a véleményen voltam, hogy az se nem szak se nem közép (ma ezt szakgimnáziumnak akarják nevezni mintegy degradálva a gimnáziumot).
A szakma miatt nem tanultak eleget ahhoz, hogy az érettségitől elvárt általános műveltséget elsajátítsák, meg azokat a kompetenciákat amik a felsőfokú tanulmányokhoz szükségesek. A szakmát meg az általánosan műveltséget adó tárgyak miatt nem tudták azon a szinten elsajátítani mint a szakmunkás képzőben. A cégek sokkal szívesebben vették föl a szakmunkás képzőben végzetteket mint a szakközép iskolát végzetteket.

Többszöri saját tapasztalat. Közismert, hogy a felsőoktatásban az első két három félév az alapozó tárgyakkal a szórás időszaka. 81-ben 64 fővel kezdődött az évfolyamom egy gépészeti felsőoktatási intézményben. A létszámból 8 fő végzett eredetileg gimnáziumban, a többi szakközepes értettségivel érkezett meg nagy mellénnyel, hogy az ő szakmai tudásuk mekkora előny nekik. Csakhogy a matematika, a fizika, a kémia és egyéb alapozó tárgyakon úgy elvéreztek, hogy esélyük sem volt , hogy az esetleg valóban meglévő szakmai hátterüket érvényesíthessék. Végül 12-en diplomáztunk és ebből 7 fő volt a gimnáziumból jöttek létszáma.

Ez az egész szakgimnázium egy hülye öszvér megoldás amelyik egyik szükségletre (szakmunkás utánpótlás, illetve felsőfokú oktatásra való felkészítés) sem ad elfogadható választ a fentiek miatt.

Sokkal nagyobb értelme volna visszatérni a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés miatt a reál illetve humán gimnáziumok rendszerére.

A szakgimnáziumban végzetteket pedig csak különbözeti vizsga letétele után a felsőoktatásba engedni, főleg akkor ha a továbbtanulásban nem a szakgimnáziumi szakirányában szándékozik tovább tanulni.

kvadrillio 2017.07.04. 11:49:37

soha nem gondoltam volna róla, .....de OKOS MANUS EZ A KACZYNSKI NA !!! :)Lengyelország kárpótlást követelne a II. világháborúért és az EU-csatlakozásért

Lengyelországnak jogában áll, hogy kárpótlást kérjen a második világháborúban szenvedett veszteségekért, és az Európai Unióhoz csatlakozás eredményeként elszenvedett gazdasági károkért – mondta Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője.

Kaczynski a Jog és Igazságosság párt szombati kongresszusán elmondott beszédében azt mondta; „érdemes emlékeztetni nyugati kritikusainkat arra, hogy Lengyelország volt az első ország, ami fel kellett vegye a harcot a német nácizmussal, és 17 nappal később egy másik totalitárius rezsim, a Szovjetunió támadt rá”. A pártvezető azt mondta, Lengyelország mindezért máig semmilyen kompenzációt nem kapott, ezért morális joga, hogy a történtekért jóvátételt követeljen, és „akik másként gondolják, azok tévednek”.

A volt kormányfő beszédében a világháborús veszteségekkel egy kategóriában említette az Európai Unióhoz csatlakozást.

Azt mondta, Varsónak utóbbiért szintén jogában áll jóvátételt követelni, mert “a lengyel EU-csatlakozás a nyugat-európai országok számára volt eredmény, de Lengyelországnak gazdasági katasztrófa volt”.
Amerikai kém volt a lengyel külügyminiszter-helyettes

Lengyelország 12 évvel az EU-csatlakozás előtt nyitotta meg piacát a nyugati cégek előtt, és Kaczynski elmondása szerint az olcsó lengyel munkaerőből kizárólag a nyugati cégek profitáltak. A politikus emellett kifejtette, hogy az európai cégek évente több tízmilliárd złoty nagyságrendben hordják ki a pénzt az országból anélkül, hogy azért bármilyen adót fizetnének. Kaczynski azonban hangsúlyozta; senki nem vádolhatja pártját Európa-ellenességgel, hiszen támogatták az EU-csatlakozást az annak kapcsán tartott népszavazás előtti kampányban.

A pártvezető beszédében emellett elmondta, hogy az Európai Unió migrációs válságához sincs köze Lengyelországnak, és nem erkölcsi kötelességük befogadni a migránsokat, mert Lengyelország a migráció forrásországainak kizsákmányolásából sem részesült, abból is csak a nyugati országok profitáltak.

„Mi nem vettünk részt azoknak az országoknak a kizsákmányolásában, ahonnan most a migránsok Európába érkeznek. Nem használtuk az országaikban az olcsó munkaerőt, és végképp nem hívtuk őket Európába. Jogunkban áll nemet mondani” – tette hozzá.

A politikus kifejtette, hogy a tömeges bevándorlás biztonsági fenyegetést jelent, és ez alatt nem csak terrorizmust kell érteni, hanem a mindennapi biztonságot, hiszen a nyugati országok példája azt mutatja, hogy ahol tömegesen megtelepednek a migránsok, ott a helyi lakosság élete pokollá válik.

Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság ellen, amiért nem fogadtak be migránsokat. Az uniós nyomásgyakorlásra adott reakciókból egyértelművé vált, hogy amennyiben Brüsszel tovább erőlteti a kényszerbetelepítés ügyét, a célországok elkezdenek mérleget vonni, hogy az EU-tagsággal járó gazdasági előnyök érnek-e annyit, mint a migránsok befogadása által okozott veszteség. Amennyiben az EU-tagság gazdasági hatásait vizsgálni kezdik, könnyen kiderülhet, hogy maga az EU-csatlakozás is összességében inkább veszteséget okozott az országnak.
süti beállítások módosítása