Amit az elektromos autók kapcsán sokan elfelejtenek

Az elektromos autók kapcsán számos vita van arról, hogy mégis milyen a hatásuk. Tök jó, hogy ezzel a napi ingázás környezetterhelését csökkenteni lehet. A szép az egészben az, hogy amikor olyan generációk nőnek fel akik számára egyre természetesebb az online kapcsolattartás, megjelenik az elérhető virtuális valóság technológia, akkor egyre több munkakör esetében megjelenhet a távmunka. A folyamatosan működő arcfelismerés, biometrikus azonosítás lehetővé teszi, hogy távolról vizsgázzunk, így bizony egy jelenlegi fogalmaink szerinti nappali képzés is folyhat majd a virtuális valóságban.

A telepresence megoldások terjednek. Megjelent már arra is technológia, hogy akár egy sebész is több száz kilométer távolságból operáljon. Amikor jön az érvelés, hogy hasonlítsuk össze a hagyományos autó hatásfokát, benzintanktól kerékig, és a villanyautó hatásfokát a az erőmű bejáratától kerékig, akkor mindig az jut eszembe, hogy a felesleges közlekedés ami nem hoz plusz hasznot esetében a hatásfok mindkét esetben nulla. A villanyautó nem a munkába járás mai folyamatának kiváltására kínál alternatívát, hanem az autózás, és az autóipar fennmaradására. Arra, hogy a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás mögé kerülő politikai konszenzus eltolódjon.

A 8 óra munka mellé oda kerüljön a munkába járás időigénye. Nem csak az amit az útra szánsz, nem csak a parkolás, de az épületeken belüli mozgás, vagy éppen kabát le, kabát felvétele. Ez jó esetben 1 óra, de az emberek jelentős része esetében inkább napi 2. Ami kapcsán az idődet nem fizetik ki, és ami költséggel, kényelmetlenség. És persze, ami balesetveszéllyel, a tömegközelkedést választva akár egy influenza járvány esetén is fertőzésveszéllyel jár. Az elektromos autózásról szóló jövőkép döntően arról szól, hogy az ingázást megtartjuk.

Ami nem magától értetődő. Az pedig még ennyire sem magától értetődő, hogy az ingázást és az utazást olyan egyéni közlekedési eszközzel tesszük meg, ami az út megtételéhez szükséges összes energiát magával hordozza. Ha pedig az utóbbi állítás nem igaz, akkor a jelenlegi fejlesztési irány egyik napról a másikra zsákutcává vállhat.

A másik opcióként látjuk a bioüzemanyagokat. Pontosan értjük a zöld érvet: 0 emisszió. Hiszen a légköri széndioxidból csinált a növény bioüzemanyagot. A gond csak ott van, hogy ebben az esetben sem egyformán környezetkímélő két jármű. És nem csak a helyi légszennyezésre gondolok. Mert ugye a biodízel, bioetanul hátránya ez. Meg a tény, hogy az élelmiszer termelés elől is elvesz földterületet. Meg az olyan erdők, stb. elől is, amik kapcsán a szén körforgásában a föld alá kerülne szén.

Az, hogy 100 tonna szenet kibányászunk és elégetjük, vagy 100 tonna szén elraktározását megakadályozzuk és elégetjük a légkör szempontjából pont ugyanaz. Adott viszont négy jármű:

• Villanyautó nagy akkumulátorral.
• Villanyautó menet közbeni töltéssel, hálózatra kapcsolva (könnyebb)
• Plug in hibrid kisebb önsúllyal, mint a villanyautó, dugattyús motorral
• Plug in hibrid, gázturbinával, a dugattyús motort használó plug in hibridnél kisebb önsúllyal.

Az utóbbi eset úgy megtervezve, hogy a gázturbina mindig az optimális hatásfok közelében működjön. Kb, mint az erőműnél. Biztos, hogy az első lesz a leghatékonyabb? Ha nem, akkor a hatékonyabb jármű azt jelenti, kevesebb területen kell üzemanyagot termelni. Több helyen marad lehetőség arra, hogy ott a légkörből kivont szén (légköri CO2-ből lesz növénybe beépülő szénvegyület és légköri oxigén) valahogy a föld alá kerüljön. Vagy a föld felszínére.

Felmerült a műanyag úttest, mint alternatíva. Tudják miből áll ez? Olyan szénvegyületekből amiket nem feltétlenül kell kibányászni. Elvben akár fotoszintézissel a légköri CO2 használatával is előállhat sok alapanyag. Ezekbe az üreges útpanelekbe viszont könnyen beilleszthető lehet később is az elektromos járművek töltését szolgáló technológia. De nem csak a töltés, de a pillanatnyi vontatási áram felvétele is megoldható. Ha pedig kevesebb áramot tárolsz a járműben az könnyebb lehet, javul a hatékonyság.

Ha ilyen módon kiépítünk hálózatot, akkor csak azt a távolságot kell autonóm módon megtenni, amelyik szakaszon nincs hálózat, ez pedig idővel egyre rövidebb és rövidebb lesz. Ha pedig az úthasználat díjába a felvethető áram ára is bele épül, és ezt annak is ki kell fizetnie, akinek a járműve nem veszi fel az áramot, akkor ez erős motiváció a kompatibilis járművek választása mellett. Ezt pedig akár az EU is előírhatná, ha komolyan gondolja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ebben az esetben a teheraatók között is terjedhet az elektromos hajtás, hiszen nem kell a hasznos terhelhetőség helyett feltétlenül gigantikus akupakk. 

De éppen így az "autóddal együtt elvonatozol hosszabb távokra" opció is működhetne sok esetben. 

Ha nem kell a tisztán árammal megtehető hatótávolság érdekében akkor is rengeteg akkumulátort vinni, ezek élettartamát fogyasztani, stb. ha ezekre éppen semmi szükség nincs, akkor tovább javul a rendszer hatásfoka. A feleslegesen cipelt tömeg csökkentése az egyik elterjedt opció. De javarészt azért kell cipelnünk a megtett út 100%-ában valamit, mert ugyanennek a megtett útnak az 5%-a olyan ahol előfordulhat, hogy ez hasznos lehet. A mai megoldás az, hogy napi használatú saját autó helyett időnként lehet másmilyet bérelni. Akár nagyobbat, vagy nagyobb hatótávolságút. De lehet ezt máshogy is csinálni a jövőben.

Adja magát a lehetőség: Legyen szabványos, bérelhető, és a helyére bármikor bepattinható, onnan gyorsan kivehető range extender. És itt már a bioüzemanyagot elégető gázturbina segítségével termelt áram is megjelenhet. A jelenlegi hibrideknél jobb hatásfok mellett. De ezt csak akkor kellene cipelni, ha épp távol megyünk a hálózattól. Kevesebbet kellene legyártani, ártalmatlanítani, szállítani, kevesebb súlyt kellene cipelni. 

A városi növénytermesztés és a fotoszintetizáló anyagokkal való helyi "bioüzemanyag előállítás" azt is eredményezheti, hogy kevesebb szállításra van szükség. Ezzel ennek az emisszióját is megspóroljuk. Viszont máshol felszabadulhat hely... Igen, ezen a helyen a CO2-ből a szén a föld alá kerülhet. 

A hőszigetelés a fűtés és a hűtés esetében mérsékeli az energiafelhasználást, és a CO2 emmissziót. A lakásunkat is szigeteljük. Az autónk kapcsán, ha nem állófűtést említünk, a fűtás kapcsán hulladékhőről beszélünk. A légkondi viszont mindenképpen növel a fogyasztást.

Az ideális jövőkép, amiben nem az 1000km hatótávolságú villanyautót írtam le, az ingázást szorítja vissza. Kevesebb olyan ember lesz akinek az otthonát és az irodáját is fűteni, hűteni kell. És a felszabaduló hely hasznosítására is előjött a recept. Viszont cél az is, hogy a jövő autóiban is kevesebb energiát pazaroljunk el fűtésre, hűtésre. Sok esetben az acél kiváltható lehet olyan kompozit anyagokból amik könnyebbek, hőszigetelésként is jók, nem rohadnak annyyira, de újrahasznosíthatók. Ja és van némi széntartalmuk. Ami ismét lehet olyan, amit növényzet köt meg a levegőből. 

Műanyag utak kapcsán rendelkezésre áll a technológia. Az útfelületbe épített vezetéknélküli töltés, megfelelő áramforrás sem ismeretlen. Szabványos üreget előítni egy szabványos range extender számára sem lehetetlen, és cseppet sem scifi. Városi növénytermesztés épp úgy elérhető, mint a telecommuting. A génsebészet, génmódosítás és a fotoszintetizáló festékként használható moszat sem lehetetlen mai technológiával. Nagyobb járművekbe amúgy akár két range extender is beleférhe. De itt a bioüzemanyagok is elérhetőek. Az erőművé CO2 elvezetése és hasznosítása is a jelenben megvalósult technológia.

A Tesla Model S, nem csak a belsőégésű motorral hajtott hagyományos autóval áll szemben. Hanem a hasonló lehetőségeket kiaknázó modern jövőképpel szemben. És itt éppen a maradi, ódivatú gondolkodást képviseli. Nem azt mondja, hogy keressük meg a környezetet védő, jövőbe mutató megoldást. Mert Elon Musk gond nélkül finanszírozhatná a fenti technológiák bármelyikét is. Hanem azt mondja, hogy a gazdag ember, aki lehet akár űrturista náluk, sok minnel reprzentálhat, anélkül érezheti magát nagyon zöldnek, hogy a fenti zöld lehetőségek közül bármelyiket is használná. És ezzel a zöldebb megoldásokat elvágja a tehetősebb early adopterektől. 

Látom a kampányt a naperőművekért. A háztetőn jó napenergiával áramot termelni. De egy erdő helyén? Olyan növények helyén amik nem csak nem termelnének CO2-t, hanem még meg is kötnének valamit, hogy utána a szenet szilárd formában tárolhassuk? Na annak a helyére naperőművet építeni, vagy bioüzemanyagot ott termeszteni bűn. Ha pedig így gondolkodunk, és a nagy erdőbe a szélerőmű sem jó, akkor marad az atomtechnológia. És egy olyan jövőkép, amiben a közlekedés energiaigényét és sok minden másét is árammal fedezzük.