Divat hatalmas igazságtalanságot kiáltani baloldalról. Ám divat azt is elfelejteni, hogy van egy apró különbség. Az érintett határátkelők, külföldre vándorolt magyarok, ugye azért nem szavazhatnak, mert teljesen más a helyzetük, mint a határon túli magyarok esetében. A különbség alapvetően 3-4 okra vezethető vissza. A választás eredménye természetesen különböző mértékben érinti az egyes választókat. Az állandó vita tárgya az, hogy egyesek szerint sokakat nem érintenek a küldöldön lévő, ott élő magyar állampolgárokra is vonatkozó törvények, vagy éppen az a helyzet, ha a zsebükben lévő magyar útlevél értékesből értéktelenné válik. Valójában azt kell mondani a választás őket más mértékben érinti. 

Gyurcsány rendszeresen pl. az Ausztráliában élőket is említi példának. A rokonságomat végiggondolva akad ilyen. A fő gond, hogy ő egyszerr hazajött, majd visszament, így az "azoknak akik egy percet sem éltek itt, ne legyen szavazati joga" győzelme után ő ugyanúgy szavazna tovább. Nem úgy, mint egy határmenti településen élő, mondjuk ukrán-magyar állampolgár, aki nem tud ukránul, így munkára is kb. csak Magyarországon számíthat, és ingázva csökkenti a munkaerőhiányt és értékes számára a magyar (EUs) útlevél, de egy percet sem lakott itthon.

A választójog kapcsán viszont van egy folyamat. Lehet azt mondani, ha van vagyonom, adózok, akkor jobban érint a dolog, mint annak akinek nincs vagyona, nem adózik. Tök jó, engem jobban érint, több jogom van szavazni. Lehet rá ideológiát gyártani, de a történelem bizonyította, hogy a cenzus rossz. Azért rossz, mint akit a legkisebb mértékben is érintenek a jogszabályok, az két helyzetben lehet. Partner aki beleszólhat, és kisemmizhető, elnyomott senki aki nem. Az őt milyen kis mértékben érinti c.. történetek oda vezetnek, hogy elvesszük tőle a törvény egyenlő védelméhez, a tisztességes eljárásához, a saját életét érintő kérdésekbe való beleszóláshoz való jogot. Ha pedig ezt elvesszük, minden más állampolgári jog elvehető, mert tiltakozni sem marad sok joga. 

El lehet venni a jogait először azoknak akik nem éltek itt. Majd azoknak akik nem élnek itt. Majd azoknak akik nem adóznak itt. Niemöller versére építeni sokak szerint a csúszós lejtő érvelési hibája, mert semmi sem mondja ki, hogy attól, hogy valaki az első lépésben gonosz, a következő lépésben is az lesz. Ez igaz. De az is igaz, hogy az emberi jogokat, a törvény egyenlő védelméhez és a tisztességes eljáráshoz való egyetemes emberi jogot politikai szempontok mentén meggyalázni gonoszság. És a választójogot, eme két jog sérelme nélkül így elvenni gonoszság. 

A határt átlépők választójogoát elvenni, ellehetetleníteni ugyanezen az alapon gonoszság. Már akkor, ha ennek politikai oka van, és nincs valami tisztességes eljárásban arányosan érvényesített másik szempont. Azt mondani, hogy a levélben szavazó csak listán szavaz, kisebb a biztonsági kockákat, kisebb a dolog tétje igaz. Ebben az összehasonlításban ez döntő érv. Csakhogy három dologra nem válaszol:

1. Miért van szükség engedni a levélszavazást?
2. Miért nem lehet engedni a határt átlépőknek a levélszavazást?
3. Létezik-e más alternatíva?

Az első kérdésre a válasz egyértelmű: Erre nincs szükség, ez egy politikai gesztus. A levélszavazás kockázatos intézményének a megszűnését lehet támogatni. Sőt a levélszavazás kapcsán felmerül az, hogy az érintettek szavazati jogát jobban védi-e a körülményektől a törvény, vagy itt is csak megvan az arányosság a két kockázat között és tisztességes mérlegeléstől van szó. Ha az utóbbi, akkor sem kötelező a levélszavazásnak megmaradnia, ha az előbbi, akkor azt meg kell szüntetni. Levélszavazás nélkül pedig az egész kérdés elveszti az élét, mert jóval kevesebb határon túli szavazat jönne. 

A második kérdés kapcsán fontos különséget a lakcím megléte adja. Nem csak azért, mert ez alapján szavazhat egyéniben, hanem azért, mert szerepel egy névjegyzékben és szavazhat személyesen is. A határon túli magyar csak leadhatja a levélszavazatát, de nem szavazhat rendesen (helyben) így ott nem kaphat szavazólapot. Akinek van lakcíme, az a saját körzetében szavazhat.

Ha erről le akarna mondani a levélszavazás érdekében, akkor három dolog történne: Ezt biztonsági okokból személyesen kellene megtennie, tehát nem úszná meg az utat. Mivel bejelentené, hogy mégsem lakik a lakcímén, az fiktív, onnan kijelentenék. És elő lehetne venni, hogy miért nem jelentkezett ki, ha az kötelező, egy fiktív lakcímet tartalmazó valótlan tartalmú közokiratot hol használt, és abból csúnya ügy lehetne. 

Létezik más alternatíva, és létezik a lehetőség a levélszavazásra is. Ha jelenleg lemond a magyarországi lakcímről az aki nem lakik itt, akinél az csak törvénytelen fiktív lakcmím, akkor megnyílik előtte a levélszavazás lehetősége. Csak be kell hozzá tartani a törvényt. Bár ebben az esetben is a levélszavazás megszüntetése lenne helyénvaló, de a fiktív lakcím választást befolyásoló tulajdonsága ellen is lépni kellene. 

Megjegyzem: A határátkelők sem homogén csoportot jelentenek. És sokaknak már nincs magyar lakcíme. Mert kollégiumból, albérletből költöztek ki, eladták az ingatlant, vitte a bank a lakást, stb. Aki az ingatlanát fenntartja, oda be van jelentkezve, az talán az ingatlan fenntartásához kapcsolódó teendők miatt haza is látogathat. Akr a választás napján is megteheti. Hazai lakcím nélküli társának nincs ilyen lehetősége.