Egy álhír evolúciója

Elindul egy álhír: Két embert megvertek, mert alkoholt ittak egy kebabosnál. Nem titkolom: Ez ebben a formában félrevezető és álhír. És szinte biztos, hogy a kormánypárti csoportokban is megosztják, el fog jutni a téma kormánypárti lapokhoz is. Találnak hozzá több forrást, videót, és okuk van átvenni. Ez a hír első verziója. Mi az amit nem találnak hozzá? Hogy a két férfire rászóltak, hogy ne igyanak alkoholt és erre kötekedés volt a válasz, majd a kötekedésből lett a verekedés. De egy átlagos "megvert vendég" story a homáron, az Indexen sem részletesebb. Ezzel jutottunk el a második verzióig. 

A hírről itt olvashatunk.

A kérdés az, hogy miért indult el a kötekedés. Könnyű rámutatni, hogy a belga kultúrához a belga sör, a belga csoki és sok más dolog hozzátartozik. Ha valaki a sörözéssel szemben, más szabadságjogait sértve, intoleráns, kiprovokálja a balhét, az ismét nem arról szól, hogy a helyi söröző férfiak voltak a bunkók. Egy idő után kiegészítve megy körbe a story, a korábbi cáfolatot megkerülve. Ez a fajta harmadik verzió kering. 

De van egy másik lehetőség is. Az, hogy a kebabos cseppet sem azért szólt a sür ellen, mert ő ne tolerálná, őt vallási okokból zavarná a sör. Piszok sok iszlám ország szállodáiban is ihatnak a nem muszlimok alkoholos italt, és sokan onnan jönnek, így cseppet sem természetes, hogy az ilyen döntéseknek vallási oka van.

A másik lehetséges ok egyszerű: Egy vendéglátóhelyen nem illik máshol vásárolt italt hozni. Mert a viszonylag olcsó ételen kevés a haszon, így a kevésbé fizetőképesek sem maradnak éhen. Az italok jelentős részén viszont van haszon, hiszen a gépi kóla fillérekből jön ki, és mégis drágán adják. De az üvegesen is jóval 100% feletti a haszon, minimális munka-ráfordítással. És itt jutottunk el a történet immár negyedik értelmezéséhez. 

A miért nem árulnak alkoholt kérdés elvezet a történet ötödik változatához, Európa iszlamizációjához. Ez is egy jó story, körbe is mehet sok helyen. Azonban ez a fajta értelmezés is könnyen állítható szembe egy adag ellenérvvel. 

Az alkohol jövedéki termék, ennek árusítása mindenhol extra feltételekhez, extra adminisztrációhoz kötött, ami megnehezíti, hogy alkohol legyen sok újabb büfében. Ahol korábban kevés volt a vendéglátó egység, ott a bevándorlók könnyen nyitnak saját egységet, a halal étel, olcsó helyen, olcsó munkaerővel megfizethető áron vonzó alternatíva annak, aki számára a jól felszerelt konyha álom, és máshol bevásárolni is nehéz, hiszen a nyelvet csak tanulja. A segélyből itt étkezők viszont biztos piacot jelentenek sok bevándorlónak.

Az, hogy nem árulhat alkoholt, ami biztos hasznot jelentene számára versenyhátrány. Az e mögé képzelt és természetessé váló vallási ok ezt a hátrányt betonozza be, és így vezet a kérdés tartós egyenlőtlenséghez.

Alkoholt nem árulhat, a segélybnől élőkön nincs sok haszna. Azokon viszont, akiknek van pénze üdítőre és akik így több  pénzt hagynak ott lenne, és ezért fontos neki, hogy ne a máshol vásárolt sört bontsa ki senki. Amikor ő szól ezért, akkor lesz aki visszakérdez, hogy miért, lesz aki tiltakozik. A muszlim vendégek és alkalmazottak egy része nem a gazdasági szempontra, hanem a vallására mutat, még akkor is, ha a tiltásnak nem ez a valódi oka, és téved. Mert a miértre nem kérdezett rá, és számára ez tűnik elsőre logikusnak.

Itt a bevándorló munkaerő és vendég tájékozatlansága lesz egy konfliktus forrása a storyban az eddigiek mellett, és ez ismét egy újabb formája lehet a storynak. 

A sértett helyi is ezzel a prekoncepcióval élt, és az előítélet ami befolyásolja így nyer  egy kis megerősítést. Ez az a pont, ami után megjelenik benne a tüske. A másik oldal megszokja, hogy az alkoholfogyasztás ellen felléphet agresszíven, hiszen a közös fellépés pozitív megerősítést kapott. És bennük az hagy tüskét, hogy az n+1. alkalom után sem értik meg a helyiek, akik így nem figyelnek az ő vallásukra. Sértésként élik meg.

A PC miatt nem nagyon tudják kibeszélni a témát, a feszültség felgyűlik és a fenti konfliktushoz vezet. 

Így már cseppet sem egyszerű a kérdés, és nem pusztán az arabokról, az ő toleranciájukról és intoleranciájukról van szó. 

De a kezdeti konfliktus okai bármennyire sokrétűek is, és a kezdeti konfliktusban bármelyik félnek van igaza, akár lehet az is, hogy a két vendég közül a fiatalabb valóban agresszíven lépett fel, az idősebb férfit székekkel és bármi mással ütni, akkor is amikor már nem harcol, nem önvédelem, nem elvekért való kiállás. Ha valóban támadó volt az egyik, akkor másra is kiterjesztett bosszú, ami szintén aljas indok, gyűlölet motivált bűncselekmény. Ha az ital és az intolerancia miatt indul el a bunyó az is. 

Tovább ütni, csoportosan, mindeképpen bűncselekmény és nem is éppen enyhe, és ezzel mindenkép a két vendég jogai sérültek. Egy jogállam ezeket a jogokat megvédi, a bűncselekmény elkövetőit elítéli. Ha a két férfi bármelyike szintén garázda volt korábban, akkor abban az ügyben is a jog uralma alapján hoz ítéletet. Ez nem történt meg, nem a jog uralma érvényesült. Belgium nem jogállamként működött, ez emberek jogainak sérelméhez, az emberi jogok (törvény egyenlő védelméhez való jog, tisztességes eljáráshoz való jog) sérelméhez vezetett. 

A jogállamiság, az emberi jogok és sok más alapvető érték azt jelentené, hogy nem egyes emberek szimpátiája, empátiája döntene, hanem a törvény. Ahol egyes emberek empátia és szimpátia miatt önkényesen mondják meg azt, hogy kinek a jogai érvényesülnek, és ezt alapértéknek tekintik, az autokrata önkényuralom, ami mások emberi jogait tiporja. És ebből a helyzetből számonkérni a jogállamiságot nem feltétlenül hiteles. 

A valós garázdaság, valós bunyó bemutatása, ha tényszerű is, bőven lehet álhír. Hiszen a hasonló események kimazsolázása vezethet el oda, hogy mindig egyféle elkövetőt látunk, kialakul egy hamis kép akár a migránsokról, akár a romákról, akár másról. Azt bemutatni, hogy nem indul eljárás, a jog helyett valamely ideológia uralkodik, ezzel milyen jogok sérülnek viszont mindenképpen fontos lenne. 

És a "melyik oldal is hazudik" kérdésben akkor látnánk hiteles újságírást, ha valamelyik lap minden érintett oldal érveit arányosan leközölné. Amíg erre hajlandóság sincs, addig nem meglepő az, hogy a kibeszéletlen témát akár egy vagy két év múlva is előveheti, a videót valami tök más dolog illusztrációjául használhatja egyik vagy másik oldal elfogult médiája.