„Az Egyház - a Katekizmusban is rögzítetten - a homoszexuális kapcsolatokat "súlyos eltévelyedéseknek", a homoszexuális cselekedeteket pedig "a belső természetük szerint rendetleneknek", ti. a teremtés rendjével, "a természeti törvénnyel ellentétesnek" állítja, amelyek "semmilyen körülmények között nem jóváhagyhatók" (KEK 2357). A homoszexualitás ennek megfelelően nem felel meg Isten akaratának, hanem ellentétes vele. (Ahogy nem Isten teremtői akarata pl. egy ember veleszületett testi fogyatékossága sem, ezért is megalapozott a reményünk arra, hogy fogyatékos embertársaink feltámadás utáni teste nem fogja magán hordozni már az egykori fogyatékosságukat.)”

Nem vagyok képzett teológus, és nem vagyok Katolikus. Két olyan dolog, ami kapcsán el kell ismernem, hogy kevésbé értek ehhez a kérdéshez, mint a Katolikus Válasz című blog szerzője. Ugyanakkor vannak a postja kapcsán észrevételeim. Pusztán logikai alapon, ha a foganáskor teremt meg valakit, mint személyt, az Isten, akkor ezt az akkor és ott elérhető genetikai tulajdonságok, a szülők társadalmi helyzete és egyéb tulajdonságai ismeretében teszi. Ezek alapján a már itt eldőlő tulajdonságokat függetleníteni Isten akaratától, míg a teremtés aktusát erre a pontra helyezni önellentmondás, súlyos logikai hiba.

Ugyanakkor a fenti idézet kapcsán mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a Biblia különbséget tesz a bűnöshöz való viszonyunk, és a bűnhöz való viszonyunk között. Az „Isten ilyennek szeret téged” állítás a bűnöshöz és nem a bűnhöz való viszonyt taglalja. Katolikusként úgy kérdőjelezni meg a pápa szavait, hogy ezt a különbséget nem veszi figyelembe a blog szerzője több, mint hiba. Bűn. Ugyanis egy alapvető fontosságú kérdéssel nem számol, amivel minden magát kereszténynek nevező embernek számolnia kell.

A főparancsolat kapcsán nem véletlen, hogy Jézus nem egyetlen parancsolatot adott, hanem többet. Jelezte ezzel, hogy a felebaráti szeretet éppen olyan fontos, mint Isten szeretete és tisztelete. Ez a két parancsolat valóban a keresztény hit legfőbb állítása. De van egy harmadik állítás. Az, hogy nincs más parancsolat ami fontosabb ezeknél. Ha különbséget teszel, azt hiszed a másikat nem úgy kell elfogadni és szeretni ahogy van, akkor ezzel a paranccsal mész szembe.

És Isten sem kéri azt, hogy egy meleg ember ne szeresse a szintén meleg párját. Hogy ez ne legyen éppen olyan fontos neki, mint Isten. Azt kéri, hogy a többi felebarátja is legyen pont ilyen fontos a számára. A melegtől is a felebaráti szeretet kéri. Mint ahogy a heteroszexuálistól is. És ahogy a nélkülözőnek nehezebb nem kívánni a másik vagyonát, és megtanulni a kevéssel is boldognak lenni, úgy annak akit a genetika hajlamossá tesz az alkoholizmusra nehezebb elkerülnie a többiek érdekében az ittas vezetést. 

Annak aki szegény embert szeret, azzal együtt kell szeretnie a társát, hogy nem tesz bele egy vagyont a közösbe, hogy vele sok szempontból nehezebb lehet az élet, mint egy gazdag emberrel. Sokan szeretnek beteg embert, és elfogadják a nehézségeket. És egy heteroszexuális embertől is azt kéri, legyen hű a családjához, legyen hű bizonyos értékekhez, akkor is, ha a jó szex máshol van. Mondjuk egy fiatalabb partner karjaiban.

Hogy fogadja el, hogy ahogy ő sem ad meg mindent a közösségnek, és ez nem a rosszindulata jele, úgy ő sem fontosabb a közösségnél. Van olyan választás, amit a közösség jutalmaz, mert hasznosnak talál, és a jutalom annak jár, aki áldozatot hozva megteszi azt, amit jutalmazunk. Van olyan választás amiért felelősek vagyunk. Felelős az oltásellenes, a szennyezett tűvel drogozó, és minden más magas kockázatú életvitelt választó a választásáért. 

Nem bűnös, nem rossz. Csak felelős. És azt várjuk el tőle, hogy mérlegelje például a nyáj-immunitást, a többiek életét, a többiek családjának a boldogságát. Hogy tanuljunk meg társadalomként együtt élni, és mindenki jogaira, jogos érdekeire tekintettel együtt dönteni. Hogy az író szabadon döntse el kikről ír. Hogy eldöntsük mi való az utcára. Hogy olyan világban éljünk, ahol senki se mondja azt az ő kívánsága alapvető és a másik le van szarva. Vagy ha mondja is, őt magát szeressük, még akkor is, ha a bűnére haragszunk, és nem engedjük a bűnt érvényesülni.

Piszok sok olyan dolog van, amiről a keresztény és nem keresztény ember vitatkozhat a melegjogok és a homoszexuális életmód társadalmi szerepe, vagy megannyi más dolog kapcsán. Egy dolgon nem érdemes vitatkozni. Azon, hogy aki hisz abban amit Jézus mondott, az tudja az a helyes, ha minden felebarátját egyformán szereti, és hogy a keresztény tanok szerint Isten is minden embert egyformán szeret. Én nem vagyok meleg, de úgy gondolom, ha abban hiszel, hogy Isten mindent tud és mindannyiunkat külön megteremtette, akkor ezt a leendő tulajdonságaink ismeretében tette. Van akit melegnek, van akit heteroszexuálisnak, van akit intelligensnek és van akit kevésbé intelligensnek. Hogy ezzel mihez kezdünk viszont már rajtunk áll.