A kvóta referendum kapcsán elhangzik a Helsinki Bizottság érvelése, hogy ez semmi olyanról nem szól, amit az Országgyűlés ne tudna megtenni népszavazás nélkül. Éppen ez volt igaz az EU tagság, a NATO tagság és számos más kérdésben tartott népszavazásra. Ha a Helsinki Bizottság a kérdésben őszinteségre törekedne akkor a népszavazás ellen olyan érveket sorakoztatnának amik mögött van némi igazság. Nem lenne szükség ilyen mellébeszélésre. Arra pedig pláne nem, hogy ezt az ő oldalukon, blogjukon ne lehessen megvitatni. Ne tudjon az olvasójuk teljes képet kapni.

"Nehéz elképzelni, hogy felkészült jogászként ne lennél Te is tisztában ezzel, és ne látnád azt, ami ebből szükségszerűen következik:" - vezeti fel a további érvelését a bizottság vezetése. De mi következik ebből? Pontosan ugyanaz, mint a fenti példák kapcsán, a brexit kapcsán, a világ összes megerősítő népszavazása kapcsán (pl. amit az EU alkotmány ratifikálása kapcsán kezdeményeztek. És játsszunk csak el a gondolattal: Mi történik akkor, ha a kormány minden szándéka ellenére azt mondjuk, hogy a betelepítéssel kapcsolatos kérdésekről ne a parlament döntsön közvetlenül? Azaz ez esetben is igaz az, hogy az "Igen" szavazatok egyértelmű kényszert jelentenek, mint a nem "bármi mást".

A nem hasonlóan szabad értelmezése a népszavazások döntő többségére igaz. 

"a kormány a népszavazást nem az alkotmányos rendeltetésének megfelelően" - Elnézést, de a megerősítő népszavazás alkotmányos rendeltetése pont a megerősítés. De ismét el tudom mondani, hogy elsősorban az igen válasz esetén lévő megerősítés jelentene érdemi helyzetet. Amikor a hasonló kényszert a Helsinki Bizottság letagadja, azzal kb. azt jelzik a népszavazásnak csak olyan eredménye születhet amilyet ők feltételeznek, amire ők a politikai üzenetüket alapozzák. 

"hanem egy olyan politikai kampány eszközéül használja, amely ráadásul a társadalom legalantasabb érzéseire, az idegengyűlöletre" A Helsinki Bizottságot nem zavarják az olyan szempontok, hogy bizony nem általában idegenekkel szemben van ellenérzés a társadalomban. Márpedig, ha nem az idegenekkel szemben általában jelenik meg egy ellenérzés, akkor annak az oka sem a másik idegensége.

Ha pedig nem ez az ellenérzések alapja, hanem egy a Helsinki Bizottság által pártolt politikai irányzat, elképzelés elleni ellenérzés, akkor az arra adott általánosító és személyeskedő válasz bizony a Helsinki Bizottság részéről sem más, mint előítéletes gyűlölködés, gyűlöletkeltés. 

"a védelemre szorulók elutasítására alapoz" - Nem. Nem a védelemre szorulók elutasítására alapoz, hanem annak felismerésére alapoz, hogy aki valóban védelmet keres, az ahol védelmet kap, onnan nem vándorol át veszélyes úton egy gazdagabb országba. 

Félreértés ne essék: Akit valamely európai ország, európai társadalom vonz, az kérhessen vízumot a letelepedés céljával, és ha arra érdemes, vagy szükség van rá a munkaerőhiány miatt, akkor ezt a vízumot kapja is meg. Az arab is, a perzsa is, stb. Csakhogy itt nem erről van szó.

És a beilleszkedni nem akarók hasonló beengedése, a beilleszkedés hiánya, az eltérő értékrendek miatt konfliktushoz, azon keresztül etnikai feszültséghez vezet. A hasonló etnikai feszültségek, a gettósodás pedig remek politikai táptalajai mindkét oldalról a szélsőségeseknek, erőszaknak. Ezt a politikát a sorozatosan tapasztalt negatív következményei miatt elhibázottnak tartjuk. 

"és amelynek eredményeként 2016 elejére" - Ezek szerint önöknek elfelejtették elmondani, hogy a korreláció nem implikál kauzalitást. És elfelejtettek azzal a nyilvánvaló forgatókönyvvel számolni, hogy nem a közhangulat a kampány eredménye, hanem a kampány a közhangulat eredménye. Ugyanis a választókat a politikusoknak képviselni kell. 

Ahogy a Helsinki Bizottság vezetése nem kérdezi meg a saját tagságát, úgy itt sem kérdezi meg, képviseli a választópolgárt. Sőt olyan politikai rendszert szeretne építeni ami szintén nem a választó polgárt képviseli, hiszen annak képviseletét jelenleg elutasítja. A  személyeskedő, gyalázkodó vádjai viszont semmilyen érdemi választ nem adnak azoknak az embereknek, akiknek ez a migrációs hullám kárt okoz. 

"a közvélemény-kutatások szerint is minden korábbinál nagyobb mértékű lett az idegenellenesség Magyarországon." - Történelmi távlatban nem hiszem, hogy pl. a török hódoltság idején jobban örültek volna a bevándorlóknak. Más szempontból pedig az okokat érdemes végignézni.

Sokszor írtam le: Az EUs életszínvonal nem alapjog. Aki egy menedékből tovább megy, hogy ott többet keressen, az ezt a pénzért teszi. Közben a hatóságok ellen bujkálva más megélhetését is veszélyezteti. A gazdáét akinek a terményét tapossa le, a kamionsofőrét akinek a kamionját feltörve próbál azon elrejtőzni és átjutni a határokon. De mivel a határból átjáróházat csinálva más is átjöhet a határon sokunk biztonságát is veszélyeztetik.

Azok akikkel a magyar választópolgár találkozott. Akik ilyen vagy olyan módon az első biztonságos országban együttműködnek a hatóságokkal és valóban menedéket keresnek, azokról pontosan tudjuk, hogy ilyen módon anyagi haszon reményében sosem okoznának kárt. 

Akik a táborban lakó erőszakos csőcselék elől tovább menekülnének, indokoltan, azokról is elmondhatjuk azt, hogy a többségük hajlamos a normális együttműködésre, beilleszkedésre. Ezért volt fontos elkülöníteni a menekült, a migráns, a határsértő, az illegális bevándorló és hasonló fogalmakat.

A Helsinki Bizottság és a baloldali ellenzék következetesen mossa ezeket össze. A gazdagabb országban szerezhető több pénzt váró és ezért másoknak ártani kész migránst, akikhez hasonló csoportok tömeges beilleszkedése eddig soha sem sikerült, és a beilleszkedés hiányában az etnikai feszültségek, az erre épülő radikális politika alapjait teremtik meg sikerült összemosni a valóban ártatlan, együttműködő menekültekkel.

Ezzel a jogos félelmek, jogos ellenérzések kapcsán a káros általánosítást, ami az itteni gyűlölet alapja sokkal nagyobb mértékben követte el a Helsinki Bizottság és a baloldal, mint a kormány és a kormánypártok. Ugyanakkor nagyon komoly probléma, hogy az általánosítás megteremtésén és a xenofóbia terjesztésén túlmenő bűnei is vannak a Helsinki Bizottság, a baloldal, és a hozzájuk hasonló politikát képviselő csoportok politikájának. Nevezetesen a menekültek, a valódi menekültek módszeres és kíméletlen elárulása.

A menekült kérdés kapcsán általam sokszor kiemelten említett csoportot azok jelentik akik a menekülttáborokban való atrocitások elől menekülnek. Okkal, és joggal. A hazájukból menekülők között számos szélsőséges is van, de számos esetben bűnözők is.

Az erőszak kutatása során látjuk, hogy a többi csoport (nemzeti- és vallási kisebbségek) elleni erőszak sokkal ragadósabb egy körben, mint a "bárki elleni erőszak", hiszen az "ezt bárkivel szemben megteheti" ellenérzés helyére könnyen kerül a "mi vs. ők" konfliktus is. Arab vs kurd... Muszlim vs hitetlen / keresztény... És számos más ellentét megjelenik a migránsok között.

A csoportok elválasztásának a lehetősége, a védelemre szoruló kisebb csoportok továbbmenekülése ezért alapvető emberi jogokból következik.

Amikor az egyik csoport hangadói, politikai vagy más hovatartozás alapján rendszeresen megalázzák, megverik, megerőszakolják a velük egy helyre kerülő kisebbségeket, az emberiesség ellenes bűntettnek, háborús bűntettnek kell tekinteni. 

Az, hogy aki ilyen üldöztetés elől menekül továbbjöhessen emberi jog. Az viszont, hogy a hasonló atrocitásokat elkövetők, mások jogain átgázolva, anyagi jóllétet keresve utánuk jönnek ezt az emberi jogot veszélyezteti. Sőt a támadó csoportok tovább engedése szükségszerűen vezet el további emberiesség ellenes bűntettekhez. Aki pedig olyan politikát folytat aminek emberiesség ellenes bűncselekmények, háborús bűnök a szükségszerű velejárói azt magát is bűnösnek szokás tekinteni. 

A jelen helyzetben nem az eltérő élethelyzet és személyiség (ki az aki valóban a veszély elől keres átmeneti menedéket, és ki az aki mást veszélyeztetve keres jólétét), hanem a szülőföld alapján döntünk (onnan jön, ahol háború van) veszélyes diszkrimináció. Ami számos más helyről jövő valódi menekült esélyét is elveszi a gazdasági előnyök reményében továbbvándorlónak igazságtalan előnyt nyújtva. Az ilyen diszkrimináció is emberi jogokba ütközik.

És amennyiben a Helsinki Bizottság, a magyar baloldali ellenzék politikája egyenlőséget tesz azon csoportok között akik anyagi előnyért másokon átgázolva továbbvándorolnak, akik sorában már a gyerek is részt vesz a többi etnikum, vallási közösség bántalmazásában, és az előlük jogszerűen továbbmenekülök között, akkor az ilyen kontextus általánossá válása után nem csoda az, ha az ellenérzések egy része is általános.

Ezzel szemben, ha már a kormány különbséget tesz ezen csoportok között, akkor fontos lenne azt látni, hogy a továbbmenekülésre szoruló csoportok (pl. keleti keresztények, stb) útját, beilleszkedését miben segítik. Erre számos programot lehet alapítani. Nem az a baj, hogy egy rossz elosztást ami az egyes csoportokat egyben kezeli elutasít a kormány, hanem a szükséges és jó lépések hiánya a baj. Ezt viszont igen nehéz számon kérni a kormányon, addig amíg ezt a különbséget jogvédő szervezetek, politikai ellenfelek, stb. letagadják. 

Az, hogy ilyen általánosítás után van politikai harc, és  nem a szükséges és helyes lépéseket kérjük számon számos ember  további szenvedéséhez, esetleg halálához járul hozzá.