... képviselő úr iPad-t használ

A napokban a BerryBlog-on olvastam egy érdekes postot, egy BlackBerry felhasználó tollából, aki kénytelen egy ideje egy Androidos eszközt használni. Amit leír a BlackBerry és az Android tudásáról az igaz is. De az is igaz, hogy sokszor a megfelelő eszköz kiválasztása nem csak ezen múlik. Vajon helyénvaló lenne, ha sok képviselő, miniszter szolgálati telefonja BlackBerry lenne? A régi rendszerük biztonságos volta erre nem garancia. Hiszen rögtön feltennénk a kérdést: A közpénzből vett / fejlesztett appok majd a következő 2-3 telefonon is működni fognak? Ha felvetem a problémát jön a megszokott válasz: Próbáljam ki, csak 1 hétre... Míg a telefon valóban vonzó képességeinek listája BlackBerry specifikus, ez a válasz már éppen úgy jellemző az Apple, a BlackBerry, az Android és a Microsoft termékek rajongóira is. 

A jellemző választ viszont kénytelen vagyok azonnal elvetni. Egyfelől, mert egy ilyen kipróbálásnak költségei vannak. Így pontosan tudják, hogy ez nem fog megtörténni, a próbáld ki jellegű válaszok jelentős része az érvek helyetti mellébeszélés kategóriájába tartozik. A másik szempont pedig alapvetően arról szól, hogy a legjobb rendszerre váltva is felmerülne sok probléma. Például 1 hét kedvéért ki kezdene komoly alkalmazás keresésbe és vásárlásba? Ahogy a BerryBlogos szerző sem keresett háttérben futó böngészőt, úgy bizony én sem keresnék mindenre alkalmazást. Ráadásul a vas különbségeit is nehéz lenne értékelni. És bármi is lenne az eredmény, nem tudnának azon a véleményen változtatni, hogy pl. a software drága. Ha egy alkalmazásbolthoz, platformhoz kötjük magunkat az hosszú távú befektetés. Nem kicsit. Nagyon. 

Sok alkalmazás számára pedig nem lenne ideális a négyzetes kijelző. A BlackBerry pedig sem kinyitható, sem szétcsúsztatható kivitelt nem mutatott fel. A billentyűk kicsik, biztos kevésbé kényelmesek mint egy N900-é. De a billentyűk mérete sokszor gond. Sokszor egy tepsifon virtuális billentyűzete is kényelmesebb lehet. Sajnos így általános kormányzati "OS"nek nem jó a megoldás. 

Még mindig a BerryBlog oldalairól szemezgetve feltűnik a hír: Saját Androidos alkalmazásboltot nyit a BlackBerry. Az üzenet sok szempontból egyértelmű: Továbbra sem lesz Google féle áruház, az Androidról átállóknak az összes alkalmazást újra meg kell venniük. Mégsem mindenki nyer a bulin? És itt az a baj, hogy hosszabb távon is külön vásárolnánk mindent a telefonra, tabletre (tudtommal a Playbook OS külön van) és számítógépre. De ettől még rámutat a jelenség egy apróságra: A bevételek jelentős része nem a hardware-ből van, hanem az alkalmazásokból. Ez pedig minimális költség mellett jelenthet nagy hasznot az adott cégnek. 

Csakhogy van ezzel egy kis baj: A magyar vásárló, a magyar fejlesztő alkalmazását is egy hasonló cégen keresztül vásárolja meg, a pénz egy része pedig bizony külföldi számlán landol. Majd a nemzetközi átutalások kapcsán az üzlet sok bankot gazdagít. A legtöbb hasonló eszköz alapvető hibája, hogy zsákszám lapátolja ki a pénzt az országból, és több más európai országból is. De lépjünk tovább egy kicsit. Bevallom, több politikussal is leveleztem már. Nincs ebben semmi szégyellni való. Az e-mail címük nyilvános, és elvben illendő is válaszolniuk a megkeresésekre. 

A levelezés során sok téma került elő. Kettős állampolgárság... Balatoni idegenforgalom és a vasúti menetrend kapcsolata... Alkotmányozás kapcsán az önvédelem kérdése... Igen, a 3 téma 3 különböző párt képviselőjével lett megvitatva. De volt még több tucat másik téma is. Olyan, hogy egy levélre ne kaptam volna választ, a második FIDESZ kormány alatt előfordult, korábban nem. Ebből egy levél persze támogatta az éppen aktuális döntést, és megjegyezte például azt is, hogy autóbuszon nehéz dolgozni, vonaton könnyebb. Ha mást nem blogot írni, és a legkisebb reklámbevétel is tesz a hazánkat sújtó gazdasági inaktivitás ellen, így a vasút sok szempontból előnyös.

Benne volt a levélben a tény is: A vasútnál mindig felmerült a pálya költsége, a közútnál soha, így a korábban összehasonlíthatóságról beszélő "szakemberek" hazudtak. Mint az is, hogy az ingázás költsége, időigénye jobban számít mint a távolsága, a strukturális munkanélküliség ellen a megfizethető áru, kellő sebességű személyszállító vasút tud segíteni. Mert 160as vasúti pálya már hazánkban is van. 200km/h vagy afeletti tempóra képes jármű is. De ez busszal elérhetetlen. Mit válaszolt volna?

Lehet beszélni alkotmányozásról, trafik ügyről, stb. A lényeg az, hogy volt szerencsém sok ügyben választ kapni, és néhányban nem kapni. Nem tudom, hogy aki nem válaszolt, az olvassa-e a hivatali címére küldött választói leveleket. Nem tudom milyen eszközt használ, mennyire lenne kényelmetlen neki válaszolnia. De pontosan látom azt is, hogy a válaszadás módja képviselőről képviselőre változik. 

Akad olyan jobboldali politikus, aki válasza egy képviselőtársa által elküldött word dokumentumban volt. Magam előtt látom a helyzetet, ahogy sok képviselőnek kényelmetlen képernyőről olvasni, a levelet nyomtatásban kapja, a választ diktálja, és megvan ki küldi el. Ez egyféle módja a munkavégzésnek. Még csak pazarlónak sem mondom, hiszen ha a politikus maga birkózna a levelezéssel, valószínűleg a drágább munkaideje miatt több pénzt vesztenénk mint így.

Akadt aki számítógépről válaszolt. Volt akinél a megfelelő apparátus kezelte a teljes levelezést. Volt akinél Outlook, és volt akinél Thunderbird futott a gépen. Igen a levél teljes fejlécéből sokminden kiderül. Olyat nem láttam, hogy a hivatali e-mail címet a gmail-es felületről érték volna el, hiába kínál ilyenre lehetőséget a Google. De láttam olyat aki iPad-ról levelezett. 

Meg is jegyeztem, az iPad inkább tartalomfogyasztásra való. De hamar kiderült, hogy közlekedés közben egy tablet pillanatok alatt segít a levelek kezelésében, ennyi idő alatt a laptopot elővenni, elrakni is nehéz lenne. És bizony aki és bekapcsolás folyamata is lassít. Oké, a sleep, a hibernáció ezen változtat, de ezekkel nem mindenki, és nem korlátlanul számol. A tabletes olvasáshoz elég egy kéz, a laptopot már tartani is 2 kézzel kell. Az iPad mellett akkor is sok érv szólt, ha ma már sok (pl. Windows 8as) tablet jobb választás. 

Sok esetben a nagyobb képernyő, nagyobb betűk világából egy képviselő sem fog visszatérni a BlackBerry kedvéért a kisebb betűkhöz. Más esetben viszont a fizikai billentyűzet a fontos, akár a smart cover kapcsán, akár BlackBerry szerűen.  A tabletet viszont kiválthatja egy tepsifon, az iOS passzív ikonjainál pedig jobbak a Windows Phone csempék. A jobb virtuális billentyűzet sokat dob a platform esélyein. De játszunk el egy kicsit a gondolattal: Mi lesz pár év múlva, ha az asztali Windows, a Windows RT és a Windows Phone gyakorlatilag egyesül, az alkalmazások pedig alkalmazkodnak az aktuális felülethez? 

Lehet utálni a csempéket... De idővel ezek mellett a helyzetek mellett az érintőképernyős kioszkokon, az  XBOX One kapcsán, az orvosi alkalmazások érintés nélkül vezérelhető menüinél, stb. egységes és természetes gesztus nyelvet kapunk és megtanuljuk mit és hogyan jó használni. A Windows 8 és a Windows Vista között a közös pontot nem a "bukás" szó sajtó által erőltetett használata, hanem a Microsoft általi tudatos kockázat vállalás  jelenti. Amit előre is kommunikálnak, aminek a célját is látjuk.

És tudjuk, ha nem lett volna Vista, nem lenne Windows 7 sem. Az innováció megállt volna. Előre pedig nem lehetett tudni, ki mire és hogyan reagál majd, így a kockázat mindig is adott. Akadnak akik az Open Source erőltetésével kampányolnak. És amikor a Linux sikeréről beszélnek, az Androidra is mutatnak: Lám lám, már vezető operációs rendszer. Csakhogy a zárt software bolt, és sok apróság pont az Open Source-vel megy szembe. És a Maemo Linux, a MeeGo linux kapcsán aki az Open Source mellé állt az csúnyán ráfaragott. Mert az Open Source közösség mégsem oldotta meg az alkalmazás ellátást igazán.

Így bizony az Open Source támogatását emlegetni ezért sem automatikusan jó pont egyes pártok részéről. A kalózpárt, az LMP kapcsán is lehet erről is, másról is beszélni. Az LMP érdekes kérdés, de a hibáikra sokszor fogunk mutatni. Ugyanakkor a legnegatívabb példa ami eszembe jutott, nem a válasz elmaradása, nem a digitális analfabéta politikus. Nem az a kérdés, hogy valaki él-e a digitális világ vívmányaihoz. Hogy jól, ügyesen, ésszel használja-e? Hanem az, hogy legalább visszaélésre ne használja.

Seres Mária csapatáról jut eszembe, hogy ő magán email címre küldött kéretlen reklámlevelet. Ezek mellett határozottan bunkó módon viselkedett a számonkérés kapcsán. Sajnos az idei választáson ő is jelölt lesz. De erről a történetről majd máskor. Addig még marad 2 téma: Az egyik a "hírérték" kérdése, a másik Paksé...

Addig maradjunk meg egy egyszerű pontnál: Az Internet, a mobil telefonos alkalmazások világa ma már jelentős iparág, jelentős bevételt hoz. Az a politikus tud bármit is kezdeni a mai digitális világgal aki hajlandó ezt megismerni, és tisztességgel, némi jó szándékkal kezelni. Erre pedig a pártok többsége (az említett kivétellel) pedig hajlandó.