Sokszor hangzik el kis rosszallással a megjegyzés: "És ezek választhatnak". Igaz időnként a szavazhatnak szóval is elhangzik a mondás. És eszembe jut az iPhoneját szorongató Józsika. És nem azért, mert ezzel az erővel választhatott volna valami Androidos kacatot, vagy mert felesleges lenne az okostelefon. Hanem sokkal inkább azért, mert Józsika kapcsán eszembe jut, hogy bizony ő maga választotta azt, hogy neki Cuppertinoban mondják meg mire van szüksége. Saját igényei, gondolatai nem kell, hogy legyenek. A droid előretörése kapcsán sokan legyintenek: Könnyű az olcsó kategóriában. De valahogy a Firefox OS nem tarol. 

Az okostelefonok vásárlása pedig nem sokban tér el az autóvásárlástól. Aki most azt mondja, egy okostelefon ritkán drágább mondjuk 250.000 forintnál, annyiért pedig elég ócska autót lehet kapni, nos annak szeretném felhívni a figyelmét a tényre: Ahogy autót sem veszünk extrák nélkül, úgy az okostelefon-t sem full fapad kivitelben vesszük meg. Gyűjtünk alkalmazásokat, multimédiás tartalmakat, előfizetünk kapcsolódó szolgáltatásokra. Így pedig két olyan tartós fogyasztási cikkről van szó, ami vásárlásakor hosszútávú döntést hozunk, ami a jövedelmünkhöz képest jelentés összeg sorsáról döntve, és mégsem látjuk át előre a feltételeket. 

De Józsika éppen úgy mint az USAban élő Steve, vagy a japánban élő Akira boldog azzal, hogy egy marketinges / designer / főokos döntésére bízza azt, hogy ő mikor, hol akarja a telefont használni (beázás veszély, de sok munkahelyi ártalom), és még azt is mi mindent vár el a telefontól. Mi a fontosabb? Hogy akár az adatok webes rögzítése közben is menjen egy vállalati alkalmazás (multitasking), vagy hogy ne kelljen erre figyelni és időnként kilőni az appokat? Kinek ez, kinek az. Más pedig azt mondja, ő ezt nem tudja, neki majd valaki a központból megmondja. 

Ahogy a pénzünkért kaphatunk telefont, appokat, zenéket, filmeket... Úgy az adóforintokért kapunk Rendőrséget, kapunk mentőt, tűzoltót, kórházat, katonát, közlekedési infrastruktúrát is. De ebből van az ÁNTSZre is pénz, meg egy kicsit fogyasztóvédőkre. Meg mondjuk ebből lesz oktatás is. Van aki azt választja, mondják meg neki mit gondoljon. Ha éppen nem Cupertinoból, akkor hát a felelős magyar minisztériumból, és ha az sem válaszol, hát a szószékről diktáljon valaki.

Elvárja, hogy legyen valaki aki elmondja neki: Mi tetsszen neki, mi legyen a fontos neki. És ő szavazhat. Nem azért baj ez, mert rosszul szavaz. Miért szavazna rosszul? Ezt már csak azért sem jelenthetném ki, mert lehet az is, hogy éppen az én véleményemre hallgat, tőlem várja mondjam meg neki kire is szavazzon. Hanem azért, mert így nem őt képviseli a politikus, hanem ő képviseli a pártot, politikust. Vagy elmegy szavazni, mert megmondták neki, vagy otthon marad. De igazából önálló választói akaratot nem fejez ki, nem hoz érdemi döntést.

Pénzébe kerül, hogy dönthessen, de nem akar dönteni. Sőt, mint a példa mutatja, kész felárat fizetni azért, hogy valaki döntsön helyette. Azt gondoljuk csak az Apple rajongó tesz ilyet? Az élet megannyi területén dönt helyettünk valaki más. És sokan azt mondják: tájékozódni a politikáról, bosszankodni, idegeskedni, majd elmenni szavazni és nézni, hogy nem nagyon változik semmi sem... Nos nem éppen hatékony vagy racionális magatartás. A változás hiánya pedig érthető.És nem csak a politikusokat kell érte hibáztatni.

Hanem sajnos a lehetőségek is végesek. És nem csak minket kell képviselnie, hanem sok más embert is. Ráadásul a tanultakból, a tudományos konszenzus alapján kell cselekedni. Ideális esetben különbségek is csak a hangsúlyokban vannak, és nem a hazai "egyet előre, kettőt hátra" menetrendre kell készülniük.

A demokrácia legnagyobb paradoxona is ez: Olyan emberre kényszeríti rá a választás felelősségét és ennek költségét, aki nem akar önállóan dönteni, választani. Akinek nem érdeke választani. Aki nem is tud felelősséget vállalni a választásért. A választási lehetőség és ennek ára a szükséges rossz. Azt a lehetőséget nyújtja sokak szerint, hogy a veszélyesen rossz vezetést le lehessen váltani. Ez viszont csak akkor ér valamit, ha a játékszabályokat ne lehetne időnként akár a választások után is átírni, mint a mostani 2/3 kapcsán. 

Ez akkor működne, ha a fontos alapjogok (szólásszabadság) korlátozása a többi választót is érdekelné. Ha nem választották volna meg mondjuk Hitlert. Ha... De megkérdezem, bármely ilyen ügynek lett következménye? Aki pedig önkényuralmi rendszert építene azt nem állítja meg a választás. 

Sokan feltételezték, hogy a választók majd a demokratikus intézményrendszerek helyreállítására, a demokratikus jogok legszélesebb körére szavaznak, és ez az ígéret, ez az érv rendszer majd elegendő lesz a választási győzelemhez. Nem volt az. Nem volt az, egyszerűen azért, mert számos demokratikus intézmény és vívmány nem minden választó számára fontos. 

De közelítsük meg egy kicsit más oldalról a kérdést. Mondjuk Ukrajna oldaláról. Sok orosz esetén érthető, hogy az anyagországukhoz akarnak tartozni. Ha lehetne törvényes helyi népszavazás rég nem lenne erőszak. Ha a Majdan nem erőszakkal, külföldi segítséggel győz, hanem valóban csak a törvényesség lenne a példa nem lenne erőszak. Ha viszont lett erőszak, akkor igazából nagyon kevés embernek van választási lehetősége. Nem lehet azt elvárni, minden szakadár álljon le. Ezek jelentős része kettős állampolgár. És ezek megvédése kötelessége is Oroszországnak, kötelező, hogy orosz katona álljon a szakadár mögött.

Ukrajna dönthet úgy, hogy ebből minimum polgárháború és háború lesz. Vagy kínál alternatívát. De ha alternatívát kínál, és elindul a népszavazás lehetősége akkor a lengyelek, magyarok lakta területek is követhetik a példát. Vagy mondjuk az EUn belül baszkföld. 

Az EU és Ukrajna hazudik. Hazudik, mert azt mondja a szakadárok terroristák. A terroristának, a terror a félelemkeltés az eszköze. Nem katonai, belügyi dolgokat foglal el, hanem a lakosságot támadva félelmet keltve akarja térdre kényszeríteni a másikat úgy, hogy közben maga meg sem mutatja magát sem belügyi szerveknek, sem katonáknak. Ez a definíció nem illik Ukrajnára. Ukrajna viszont saját állampolgárait is löveti a hatalom és a gazdasági befolyás megtartása érdekében. Ez sehol nem demokratikus, sehol nem elfogadható.

És félreértés ne essék: Attól, hogy ezek a szakadárok ma nem terroristák, holnap még lehetnek azok. Egy idő után nem sok más eszközük lesz. És nem csak Ukrajna saját metrói, iskolái, lakónegyedei lehetnek a célpontok, hanem a Majdant, a mostani kormányzatot támogató EU és benne akár mi magyarok is.

Amikor azt gondolnád, hogy valakinek nem való választójog... Amikor azt mondanád a politika csak nyűg, és te az életben máshol is jobban szereted, ha megmondják neked, hogy mit válassz, és felesleges pazarlásnak érzed az egészet, tedd fel magadnak a kérdést: Ez a jobb, vagy ha az érdekérvényesítés eszköze a választás helyett a lázadás, a polgárháború, a terrorizmus. És ha nem akarsz célponttá válni, akkor megérted miért fontos ez a választósdi. 

És lehet azt mondani, X érdekére nem figyelsz amikor szavazol, választasz. Zavar a szomszéd bűnöző, ezért a hozzá hasonló ártatlant is büntető csapatot hívnád életre. Csak ne feledd el: ha a választással ők nem tudják megvédeni a biztonságukat, a másik eszköz neked is rosszabb. Ezért jog és felelősség is választani. És a felelősség a tiéd. Ne hagyd, hogy Cupertinoból, a szószékről, a pártközpontból, a minisztériumból, az álcivil vagy valódi civil szervezetből megmondják mit mondj... Mert a felelősség így is úgy is a tiéd.