„A szervezők alapelve szerint a gólyákat úgy tudják legjobban csapattá formálni, ha közösen érik nehézségek vagy megaláztatások őket. Ami nehezebbé tette ennek az elviselését, hogy a szervezők is, és néhány tanár is, akik meglátogatták a gólyatábort, jelezték, hogy ne is álmodjon senki úgy az egyetem elvégzéséről, ha nem áll be az általuk sokra becsült hagyományok tisztelete és megőrzése mögé.” - Forrás: Az oktatási jogok biztosának jelentése. 

A fenti kijelentést persze sok másik is kiegészíti. Például a diákhagyományok kapcsán felmerül akár egyes keresztény szertartások kifigurázása. A megalázó és problémás feladatok között akadtak a testi épséget veszélyeztető, egy-egy alkalommal súlyos sérüléssel járó feladatok is.

BTK. 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jól látható, hogy a fenti esetben a fenyegetés a tanártól is jön, de a szervezők is ezzel élnek, és a megalázó feladatok kapcsán az emberi méltóság sérelme a jelentős érdeksérelem körébe sorolható, hogy az adott gólyatábor rendezési elvei és megvalósítása a gólyák nemétől függetlenül bűncselekményi tényállást valósít meg. Kérdés az, ha ennek ismeretében mennek el a táborba, a hagyományt magukénak vallanák az áldozatok, akkor a tett veszélyes-e a társadalomra? De alapvető gond, és erre vissza kell térnünk, hogy a legtöbb gólya nem ismeri ezeket a vitatható értékű hagyományokat.

Az adott kari rendezvény célja pont az, hogy az ilyen hagyományokkal egyáltalán megismerkedhessenek, így pedig könnyen látható az is, hogy ebbe a táborba jelentkezéssel a többség nem egyezik bele, főleg azért, mert sok ilyen megalázó feladatra, veszélyre nem is gondolhat a tábor szabályzatát, a nyilatkozatokat, az ismertetőket átolvasva, megismerve. A megtévesztés ezen a téren, a képmutató hozzáállás a HÖK és az iskola részéről veszélyes. 

„Sokan vannak - még a résztvevők közül is -, akik azt gondolják, hogy azokat a lányokat és fiúkat, akik valamilyen határt átléptek, saját döntésük, vagy esetleg gyengeségük hozta ilyen helyzetbe és azok akik ebből kimaradtak, azok nem véletlenül maradtak ki. De csak kevesen tudják elképzelni, hogy milyen erővel bír az, ha 150 ember ordít neki, hogy vegye le csak a pólóját, vagy na, ez nem elég erotikus, vagy csak hogy többet és még.” - A forrás itt is azonos.

A bejelentett panasz nem csak lányokról, hanem mindenkiről szól, és nem csak a szervezők, hanem 150 ember ordításáról. 150 ember jelenti azt az akaratot meghajlító nyomást amelyik akár férfiakra, akár nőkre is hat. Amelyek egy a megalázást is célzó, olykor alapjogokat sértő és durva feladatokat működtetik. Vegyük észre, hogy az első idézet is erről szól, de az is, hogy aki esetleg nincs benne, aki kiesik azt "rossz fejként esetleg hátrány érheti". Ez jelentős pszichikai kényszer. 

Szopatás szó szerint és átvitt értelemben...

BTK 196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jól látható, hogy itt nem a szexuális cselekmény folytatását, hanem az arra való kényszerítést rendeli büntetni, és a csordaszellem, hogy a másik 149 személy is csinálja nem befolyásolja a büntetést. 

BTK: 197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.

Ennek kapcsán vissza kell kanyarodnom a jelentés szövegéhez:

„Mindig is voltak olyan esetek, hogy valakit leitattak és ezt kihasználva ágyba vitték. Fiúkkal-lányokkal egyaránt megtörtént. Minden gólyatábor után jöttek panaszok a rektori hivatalból. Általában szülői megkeresések történtek, érthető módon diákok csak ritkán tettek panaszt. Ezek a panaszok aztán rövidre lettek zárva. Mindig több volt a tanú az ellenkező oldalról, a szülők és a rektor pedig nem voltak jelen. Az egészet elintézték azzal, hogy a panaszos is tök részeg volt, ő akarta.”

Jól látható, hogy a jelentésben idézett tapasztalat és a BTK idézet összecseng. A védekezésre, akaratnyilvánításra képtelenre itatott áldozatok és az elkövetők neme viszont nem egységes. A kérdés az, hogy ezek után ki a felelős? És könyörgöm: Sok esetben mindkét ágyba kerülő akaratnyilvánításra képtelen, és egymás állapotát kihasználták. És már józanon tudták, sok tettük ebbe az irányba mutat, de ebbe belenyugodtak, ezt elfogadták.

Ebbe az irányba mutat az is, ha valaki tudja, a másik akaratnyilvánításra, józan döntésre képtelen, de majd hat rá az alak, a ruha, pár mozdulat. A szándék megvan az elkövetésre. Ha rossz ember mellett ébred másnap reggel, akkor ő már csak áldozat? Helyes-e az előítélet, hogy aki áldozattá válik arról feltételezzük, hogy csak ártatlan lehet? 

Bunkó leszek, de megkérdezem: Aki több tucat helyen, több tucat lánytól látott már ilyet, ahol saját maga akart a másik akaratnyilvánításra képtelen állapotával visszaélni, de utána ő kiáltott erőszakot... És látta, hogy ilyenkor ment a hiszti, hogy áldozat hibáztatás, az mit fog gondolni a következő hasonló helyen? Ha az új (esetleg valóban súlyos) esetet pont annyira kell komolyan venni, mint az általa látott tucatnyi esetet, akkor csodálkozunk, hogy egyiket sem veszi komolyan? És igen, ez vezet utána az elfogadhatatlan és rossz viccekhez.

Heterogén csapat

A feladatokra van sok önként jelentkező, a résztvevők is egymást biztatják, a szervezők között is van bőven lány. És a fiú szervezőket is sok esetben lányok választják meg, pont azért, hogy ilyen programot találjanak ki. A kényszert a résztvevők, szervezők, és az egyetemen lévő hallgató viselkedése közösen alkotja. Csakhogy ez egy heterogén csapat, heterogén reakciókkal és értékrenddel, fel kell tennünk a kérdést, egy ilyen csapat hogyan működik? 

Való igaz: A feladatok a külső szemlélő kézenfekvő megítélése szerint a fiú szervezők fantáziáját / fantáziátlanságát dicsérik, akiket pont ezzel bíztak meg. Mint az is igaz, hogy egy a szervezők tervei szerint a határon belül maradó, bár erotikus, játék ami senkit sem kényszerít pár évig működik, utána orális szexbe torkollik. Kérdés, hogy az eredeti erotikus játék nem-e egy erotikus filmeket (de nem a pornót) kedvelő lány ötlete volt? Mert ugye itt már nem szopásról van szó, hanem a "bezzeg a lányok" kapcsán említett ártatlanabb feladatról. De tény az, hogy eljut a dolog az orális szexig. Az előítélet itt is borzasztóan félrevezető. 

Mi ekkor a szervezők lehetősége? 

Egy bocsi, de egy gépies szopás nem erotikus, valami olyasmire gondoltunk, ami a filmekben van, ez így csak 3 pont a tízből jellegű értékelés például megteszi. Mert a következő versenyző már feltehetően az elfogadható példán gondolkodna. Kicsit ciki, de emlék. És igen, akár a ki is lesz belevaló kapcsán topless, némi sztriptíz, stb. is erotikus feladat. Sokan feszegetik a határokat, ami érthető, de nem történnek maradandó problémák. Lenne még ezen a ponton megoldás. 

Ha viszont az orális szex egyszer sok pontot kap, akkor a következő csoportra már a győzni akaró csapata, az egész közösség nyomást gyakorol, és jön a tömeges orális szex. És sok pontot fog kapni, nem feltétlenül a szervezők eredeti szándéka miatt, hanem a tömeg pozitív reakciója miatt, amivel nem mer szembe menni, nem mer rossz fejnek lenni a szervező. De mivel senki sem akar rossz fej lenni, ezért mindig az a hangosabb, aki "még, még" irányba tolná a tömeget, és nem az akinek ez már túl sok. 

Gondoljunk végig pár dolgot: Nem nehéz olyan lányt találni aki pornóból, eszkort munkából, vagy akár nyílt prostitúcióból szedi össze a pénzt lakásra, drágább tandíjra. Ez a világban lévő trend. Évtizedek távlatában, több rendezvényt, akár több tízezer embert érintő ügyben előbb-utóbb előkerül nem egy, nem két olyan lány aki bizony orális szexbe kezd ilyenkor. És elterjed a dolog híre, pár év múlva ez lesz a norma. Pár év múlva szent hagyomány lesz szopni a gólyatáborban. És jön a vád, a szopást, mint feladatot biztos pasi találta ki... Mert ugye egy lány szemével ez nem feltétlenül poén, még akkor sem, ha fantáziálnak. Pedig döntően a heterogén, de egymást heccelő közösségből, a csordaszellemből következő folyamatról van szó.

Arról, hogy egy ilyen közegben a határok közös feszegetése, mint hagyomány, azzal is jár, hogy sokan olyan mértékben lépik túl a határaikat, amit már nem tudnak kontrollálni, ami maradandó problémákat okoz számukra. 

Bűnbak kerestetik

A jelentésben ott van benne feketén fehéren az érintettek panasza, ahol leírják azt, hogy a feladat nem ennek indult, nem ennek találták ki. A rendező lányok be is mutatták mire gondoltak. És mégis ez alakult ki belőle. És ez a folyamat nem egyetlen ember döntésén, fantáziáján múlt. Mellesleg aki úgy döntött, hogy az akkor még más elvárás szerint gondolt feladatban szopni fog sem férfi volt. De itt senkit sem érdekel az ártatlanság vélelme, a közösség (férfiak) tagjaival szembeni általánosító és lealacsonyító kérdések kapcsán milliók méltósága.

Ha az ártatlanabb, kicsit erotikus, játékos, színészkedős feladatnál elfogadjuk, hogy az lányokra jellemző ötlet. Tudjuk, hogy a jó megoldás helyett a szopást lány választotta. Az ezt a megoldást éljenző tömeg többségében lányokból állt... Hogy az ilyen szervezőket női többség választja meg, a programok és az ehhez való hozzáállás ismeretében... Akkor valóban a fiúk, férfiak bűne az adott feladat? Valóban helyes az a feltételezés, bárkitől, ezt alátámasztó tények nélkül, hogy erről fiúk felelnek?

Léteznek kutatások. Sokfélék. Például az IPV kapcsán léteznek előítéletektől és diszkriminációtól mentes kutatások. És léteznek olyanok amik azt vizsgálják meg, hogy nők ellen, hányan követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot. Erre azért nem a nemek erőszakos volta, hanem mondjuk a leszbikusok gyakorisága hat jobban. Lehet arról beszélni, hogy a törvény a kényszerítést bünteti, de mi nem a kényszerítők személyét figyeljük, hanem az ilyenkor "ki közösült a nővel" kérdést tesszük fel. Lőn csoda, más lesz az eredmény. Sőt, ha még azt is helyezzük ki volt az aki ilyenkor péniszével behatolást végzett, akkor a prekoncepciót igazoló statisztika azt fogja mondani: Közel 100%-ban férfi. 

Az ilyen "statisztikák" és "kutatások" kapcsán jól látható, hogy a kérdésben már benne van a válasz, mintha egy ismert közvéleménykutató készítene a kormány munkájáról kutatást. A gond csak az, hogy az esetek döntő többségében a megtalált elkövető maga is áldozat. Mert maga sem irányított, maga is elvesztette a kontrollt, ő is hasonló cipőben járhat. 

És ami még rosszabb: Ha befolyásolható, felbiztatható, az ilyen bulit rosszul viseli, elveszti a kontrollt, akkor jó eséllyel ő lesz az aki többszörös visszaesőként követi ezt el. Pedig azon az eseményen lehetett akár több tucat, több száz elkövető. Csak éppen a bulihoz hozzá tartozó esetekkel senki sem foglalkozik. Ha nem mennek el, nem válnak újra elkövetővé, stb. akkor rossz fejek. Rajtuk is ott a nyomás. A többség ilyen.

Egy ilyen közösségben viszont aki jól alkalmazkodik, jól hazudik, rejti az érzelmeit, stb. az lesz népszerű, így sok esetben az "elit csapatba" sikerül beválasztani szociopatákat, pszichopatákat, de olykor a versenyszellem, a megosztottság a paranoid skizofréniát is előnynek veszi. Nézzük csak meg azt, hogy Magyarországon egy hány lakosra jut egy erőszakos bűncselekmény. 

Majd lássuk be, lesznek bűnözők az egyetemisták, a hökösök, de mondjuk a katolikusok, a labdarúgás kedvelői, az Együtt szimpatizánsok, a feministák, a férfiak, a romák, a bevándorlók, stb. között is. És egy a súlyosabb bűncselekménynek kedvező környezetben ez többször is meg fog történni. A hasonló magas kockázatú helyek látogatása a viktimológia kapcsán hangsúlyos lesz. 

Ideológiák kereszttüzében

Volt egyszer egy feminizmus. Egyenlőségről, igazságos lehetőségekről szólt. Szép volt, jó volt, talán még igaz is volt. Utána lettek felsőbbrendűségi mozgalmak, lett diszkriminatív, ellenségkép építő, kirekesztő férfihibáztatás. És persze sok feminista nem csak lehetőséget kér, hanem a családanyák szerepe is zavarta őket, vagy éppen a pornósokra haragudtak. Ez már nem volt szép. De legalább lett rá pár reakció.

Megjelentek az antifeministák. Jelentős részük nő. Furcsa a helyzet, mert sokuk diák, tudós, vezető, csak éppen e mellett sok dologban a maga módján akar nő maradni. Az ő döntésük, az ő véleményük, ahogy élni szeretnének az a szabadságba belefér, és a saját egyéni döntésük. Ebben igazuk is van. Nem kezdek el úgy képet válogatni, hogy csinos, kedves, mosolygós antifeminista (és pozitív tette) mellé oda rakok egy magára keveset adó, bántó, agresszív feministát. Mert lehet, hogy a statisztika, a képek, a látvány ilyen összképet sugall, de ez felesleges lenne, és általánosító. 

De a feminizmus eredeti egyenlőségről szóló ígéretét képviselők egalistának hívják magukat. Vannak köztük tanárok, HÖKösök, katonák, rendőrök, vállalkozók, újságírók, politikusok és mások is. Ebbe az elképzelésbe belefér a feminista és az anitfeminista lány önmegvalósítása is. Nem fér bele viszont az előítélet. És nem fér bele az sem, hogy "női kvóta legyen a cégeknél is". Azaz a céget alapító és sikerre vivő férfiak felétől vegyük el a lehetőségeket, mert aki nem alapít céget, az is kapjon vezetői pozíciót, mert "nemférfi" vagy mint a múlt század közepén "nemzsidó". 

Hiszek abban, hogy sok lány önerőből is sokra tudja vinni, nem kevesebbek ők sem, így egyenlő terepen is jól boldogulnak. Hogy a diszkrimináció az előbb-utóbb vissza üt. Akár a kontraszelekció miatt (ha rosszabb munkaerőt veszel fel, mert nem roma, a konkurencia kapja meg a jobbat, ő hatékonyabb lehet), akár a piac önszabályozása miatt (ha hamarabb mész nyugdíjba, kevésbé kapsz vezetői pozíciót). Akár a jogos ellenérzések miatt. És hiszek abban, hogy egy nő is ugyanolyan állampolgár, ugyanolyan választópolgár, mint a férfi. Azonos jogokkal, és azonos kötelességekkel. 

Ismerek olyan lányt is, aki szadomazo szexet kedveli, többnyire más lányokkal. Na ő nem tudja, hogy megsértődjön, vagy ünnepeljen a feltételezések miatt. Mert, ha a megalázó feladat a cél, akár nála is van felcsatolható műkolbász, amit lehet nyalogatni is... Szóval attól még, hogy nő, neki is eszébe juthat ilyesmi, és egyenlő. De ugye az azért nem zavarja, hogy ilyen "ötlettelen, fantáziátlan" feladatokat nem hozzá kötik. Valahogy van egy olyan érzésem, hogy az ő ötletes feladatainak sem örülnének sokan. Pedig mások örömmel és önként mennek bele. 

Ha egy táborban a többség nő, és mindenki ordít, hogy "többet" vagy "még", vagy nem elég erotikus... Akkor azért mindenki felel. Ha fiút és lányt is leitatnak, és fiúk és lányok is visszaélnek a helyzettel, akkor fiú és lány is felel. Nem azért, mert nem vagyok empatikus a lányokkal. Hanem pont azért, mert az vagyok és tudom azt is, hogy ők sem kevesebbek, ők is ugyanúgy képesek felelősséget vállalni a tetteikért. Ugyanakkor viszont, ha valakit az akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva ágyba visznek (ezen a ponton áldozat), erről ő nem panaszkodhat, mert egy pasitól ez szánalmas, de másnap reggel feljelenthetik, és ő lesz a szörny... Na az nem korrekt probléma, és életeket tehet tönkre. 

Más esetben a családjogi kérdések, a családon belüli erőszaknál lévő hamis sztereotípiák, a mit kell tűrni, stb. kérdés is ilyen. Látjuk a videót. 8 éves fiú beszél elmondja miért nem ütünk meg egy lányt. De vajon ki kérdezte erről meg azt a lányt aki tengerészgyalogos, és minden vágya az volt, hogy harcoló alakulatba kerülhessen. A frontra. Csak azért, mert ő szerintem nem a "nem ütünk meg egy lányt," elvet mondaná, hanem a nem ütünk meg védtelen embert. Nem ütünk meg gyengébbet. Nem ütünk meg kiszolgáltatott embert irányt mondaná, és hozzá tenné, aki az előítéletek miatt még vissza sem üthet, de ha agyonverik akkor is jön pár előítéletes ember, aki kitalálja biztos megérdemelte... Na az ott kiszolgáltatott ember. 

És beszéljünk a tiszteletről. A képeken látható lányokat tisztelem. A harcoló alakulatba kerülő tengerészgyalogos nőt is, aki sosem ütne meg kiszolgáltatott embert, és egalista. A hazugságot, az előítéletességet, a rosszindulatot, stb. viszont nem tisztelem, és nem is fogom. Akkor sem, ha felveszel hozzá egy "így néz ki egy feminista" feliratú pólót. 

A gólyatábor nem ideológia, nem nőjogi kérdés

A gólyatáborok problémája nem elsősorban nőjogi kérdés. Mert áldozatok sok téren vannak. Az egész kérdés arról szól, hogy van egy tábor, ahol akár 500 ember van. Ebből az 500 emberből legalább 490 úgy gondolja, a részegedés, a szex, az ilyen feladatok, az ebből összeálló csapat jó buli. Ez "kicsit" több mint 2/3 és nem nemekről szól, hanem önállósodásról. Ők így akarnak bulizni, egymást heccelik, és örülnek annak, hogy kiszakadtak a szigorú ellenőrzés alól, így egymást heccelve szakítják át a határokat. Tabukat döntenek, és ezt is akarják. Határokat lépnek át, és ez is a cél. 

És az, hogy a részegséget a másik kihasználja, hogy részegen nem tud megállni és túllép a határon? Azért nem veszik komolyan és tusolják el az ügyet, fiúk-lányok vegyesen, mert úgy gondolják ezzel együtt jöttek ide, ilyen tábort akarnak, és nem jó itt nemet mondani. De van 1-2 vagy 10 az 500 között, aki nem ezt akarja. Aki ugyan a biztatásnál megy a tömeggel, és maga is részese a dolognak, de bele sem gondol mivel jár ez. Nem gondol bele, mit segít elő, mert nem felnőtt. Vagy belegondol, de ugye a többiek sorsa kit érdekel, ő más, az ő egyenlőbb. Statisztikai alapon a gólyák közt lesz ilyen is, olyan is.

Egy rosszul szervezett táborban, ha szerencséjük van, akkor kimaradnak abból amit nem akarnak, de beilleszkednek. Ha nincs szerencséjük, akkor nem sikerül a beilleszkedés. Ha marha nagy balszerencséjük van, akkor a megalázó feladatok, a nemi erőszak, stb. kapcsán olyan dologba kerülnek bele áldozatként, amit nem tudnak feldolgozni. Fiúkat és lányokat is ér ilyen sors. 

Egy jól szervezett rendezvényen mindez nem szerencse, hanem szervezés és döntés kérdése. 

Tételezzük fel a következő rendszert: A tábor elején a leendő hallgató megismerkedhet minden számára fontos információval. Azzal is, hogy hol van hagyománya a szívatásnak, hol a részeg orgiának, stb. Majd ez alapján biztonságosan elkülönített helyszínen akad több elérhető közösség által szervezett program. Az egyik helyen a kockák társasjátékkal, kártyával, szerepjátékkal múlatják az időt... Másik helyen a részegedős buli, az orgia megy, mert "az egyetem erről a szabadságról is szól"... A harmadik helyen más komolyabb programok vannak.

A biztonságról a tábor felépítése, némi felnőtt felügyelet, esetleg profi vagyonőr cég bevonása gondoskodik. Mindenütt van aki leállíthatja az állatságokat. A visszaeső elkövetőket pedig nem a HÖK, hanem az egyetem szűri ki. A lehetőségekről már a tábor előtt lehetne tájékozódni, és aki nem a táborba megy, az az egyetemen belül is megkaphatna minden beilleszkedéshez kellő információt. Előtte és utána is lennének változatos közösségi programok. 

Ha egy rendezvényen az "egyszer-egyszer át lehet lépni a határokat, mint a római szaturnálián" alapon úgy szervezne a közösség bulit, hogy felvállalva azt, hogy azon szexuális feladatok, orgia is lehet, akkor nyilván erre felkészülve is meg lehet csinálni a dolgot biztonságosra. "Safe word", felügyelet, stb. és nem lenne erőszak. 

Lőn csoda, a visszaélések kockázata, és nem csak azok egy típusának kockázata, azonnal minimális lenne. Rendben, sok feminista és sok erősen vallásos panaszkodna az orgiára, de egy őszinte és korrekt rendezvényen nem sokan válnának áldozattá. Oké, szörnyülködni azért még lehetne, hiszen ha a jogi kar kicsit a lelkiismereti szabadságra mutogatva bevallottan orgia jellegű bulit szervezne, akkor is hallanánk a puffogást: "te úr isten, ezek a jövő jogászai, pedig milyen trágár dalaik vannak, és mi mindent nem csinálnak ott". 

És aki erre azt mondja, hogy ez "férfi álom"... Nos, sok férfi a többi kockával társasozna, mert ebben nem sok sikerélményt látna. De ismerek nem egy olyan lányt, aki bizony elsőként menne egy ilyen buliba. Igaz, az egyikük a korbácsot is vinné. A barátnői meg... 

(A cikkben szereplő fényképek antifeminista és egalista lányok interneten elérhető fotó. Ezeket állásfoglalásként tették "közkincsé" a neten. A képek jogtulajdonosai a képeken szereplő lányok)