Kvóta, nem kvóta

Lett kvóta. Ide jön valamivel több, mint 1000 ember, akik menedék kérelmét még mindig el lehet utasítani. Az eddig forgatókönyv szerint ebből az ember mennyiségből körülbelül jó, ha 20 marad itt, és nem azért, mert mi ennyit engedünk. Hanem azért, mert a többi nem azért kockáztatta az életét a török-görög határon, mert a bőkezű magyar segélyekre, az itteni jó fizetésekre vágyna. Az egész menekültügy kapcsán az egyetlen komoly probléma az, hogy a menekülttáborok környékén a gyerekek nem nagyon részesülnek elfogadható oktatásban, az ellátás pocsék, azaz nem a háború elől jönnek tovább, az életüket féltve, de méltányolást érdemlő egyéni érdekből.

Az EU egyelőre nincs felkészülve arra a forgatókönyvre, hogy a migránsok egy mérhető hányada nem működik együtt, ergo vagy ki kell őket toloncolni, vagy be kell fogadni ott ahol ők akarják. Ha eddig sem jog, sem kerítés, sem vízágyú, de még sok helyen az éles fegyverek sem állították meg őket, akkor majd pont a kvóta fogja elérni, hogy ott maradjanak ahol regisztrálniuk kell? Akik azt mondták, hogy azért nem jó a kvóta, mert nem működik, sok részlet tisztázása nélkül pedig pláne nem, az első értékelhető akadály, az első balhé kapcsán tudnak mutogatni, hogy "mi megmondtuk", a kvótát erőből átvivők akik nem hallgattak az érvekre csak náciztak egyet pedig erre nehezen tudnak érdemben válaszolni. Mert feléjük megy az a vád, hogy az érdemi megoldás megtalálását pont ők lehetetlenítették el.

Európa bezárta a kapuit. Okkal. Akik pedig jönnek, még az e miatt megjelenő szigor előtt akarnak átjutni. Mire elkészül a horvát kerítés könnyen meglesz az a megoldás is, hogy aki nem legálisan jön, nem is fér, azt biztonságos harmadik országba, például Törökországba visszaküldik. Az első pár ilyen szállítmány pedig gyorsan csökkenti a nyomást a határokon. Amikor a szegénységre, árvízre és másra hivatkozók szembesülnek, hogy ők nem háborús menekültek, nem politikai menekültek, nekik haza kell térni, bármennyit is költöttek az útra, akkor egy idő után ennek híre megy, és ismét csökken a nyomás a határokon. 

Az 1000 fő körüli kvóta azt jelenti, hogy egyet sem kell a határon beengedni, mert vagyunk frontország. Horvátország viszont a legjobb úton halad afelé, hogy frontországgá váljon és az ottani katasztrófa miatt ők kapják meg a kvótát amit nekünk szántak, és ide akár 2000 ember is átkerüljön a 3 frontországból. Biztos, hogy ez önmagában akkora gond?

A kvóták körüli problémák, a menekültek "darabra mérése", emberek helyett számokként kezelése, és a céljaik semmibe vétele mellett ez is fontos szempont. Ugyanakkor hamar kiderülhet, hogy a németek álláspontja más szempontból is vitatható. Szerintük nem lehet a menekültek között vallási alapon különbséget tenni, és ez emberi jogi kérdés. A másik oldala a kérdésnek viszont más. Nézzünk meg mi a német álláspont várható következménye.

Nem tud Európa minden háborús menekültet befogadni, ha pedig nem vesszük előre a kopt keresztényeket, akkor olyan országba kerülnek, ahol a vallásuk miatt jelentős hátrány éri őket. A muszlim bevándorlók pedig olyan országba kerülnek, ahol a legtöbb vidéki boltban nincsenek halal termékek, ahol a legtöbb munkahelyen nincs lehetőség a rendszer imáikra, és ahol nem kapják meg azt, amiért Európába indultak, amiért az életüket kockáztatták. Igazi lose-lose szituáció, az egyetlen aki valamit is kapott a német politikus aki magyarázta más népek, más országok milyen rosszak és ő milyen jó (felsőbbrendű) ehhez képest. De ehhez a határvédelem, a bevándorlás szabályait áthágva engedjük be azokat akik továbbindulnak a biztonságos menedékhez képest.

Márpedig a kezdeti konfliktusos helyzet az hosszú távon nem barátot csinál az érintett muszlimokból. Hiszen nekik ez a kultúra problémát okoz, küzdenek azért, hogy ezen változtassanak. Sok követelésük lesz az iszlámhoz való alkalmazkodás terén, és amikor megszűnik az ellenállás, kérdés mi állítja meg a folyamatot? Ez pedig alapvetően más helyzet, mint ami olyan környezetben van, ahol nagyvárosokban, sok pénzből integrálják ezeket a muszlimokat, és jut nekik megfelelő iskola, boltok, a boltjaik, éttermeik és sok más kapcsolódó vállalkozás környezetében is lehet munkahely. 

Nekik kevés közös politikai céljuk van, annál inkább lehetőségük azonosulni egyes pártok álláspontjával más-más kérdésben, így pedig a párthoz kötődő értékrendet is könnyen kezdik magukénak vallani. Bár az eddigi integrációs kísérletek maximum félsikernek mondhatóak, sok probléma ismert, de könnyű azt mondani, nem politikailag korrekt ezt a bevándorlókkal azonosítani. Ráadásul egy bevándorlókra mutogató retorika a párt bevándorlókból lett támogatóinak ellenérzését is elhozná, a párt pedig ezen támogatók kapcsán az integráció kapcsán a siker lehetőségét látja. 

Jól látható, hogy a nézőpontok különbsége sokat számít a helyzet megítélésénél. Ráadásul az adott migránsok megítéléséhez is hozzá járul egy egyszerű szempont: Az egyén viselkedéséből a közösség jellemzőire korlátozottan lehet következtetni, a közösségről szerzett benyomás alapján az egyént megítélni viszont butaság, helytelen, és bunkó dolog. A magyarokat nácizó német, osztrák, spanyol embereknek is ezen kellene elgondolkodniuk, és a végén kiderülne, hogy ők maguk a nácik.

De ha már ott tartunk, hogy nem minden menekültet egyformán nehéz befogadni, hogy a Nyugat Európára jellemző álláspont előítéletekre, képmutatásra is épül, akkor tegyük fel a kérdést, kik is ezek a menekültek, és ki az akit a halálba küldene Európa, és ki az akit tárt karokkal vár? A szír polgárháború egyik előzménye az arab tavasz, aminek a lényege pont a sokszor véres diktatúrák elsöprése. Azok a tehetős, képzett szírek akik ide jönnek ezekben a rendszerekben lettek tehetősek, képzettek. Sok esetben pedig éppen ez választja őket el a környező országokban maradni akaró menedékkérőktől: Ők tudják, ha béke lesz, akkor se nagyon lenne maradásuk ott.

Hogy valóban részesei-e a korábbi rendszer bűneinek, vagy a rendszer áldozatai csak a vagyonuk és a helyzetük miatt látják így kérdéses. Aki azt mondja véres diktatúra haszonélvezői és ezzel együtt sokszor kiszolgálói voltak, annak többnyire igaza van. Akinek lehetősége volt ellenzékiként élni, az ott volt amikor ez az ellenzék egy emberként állt ki egy ismert nemzetközi terrorszervezet helyi szárnya mellett. 

Ugyanakkor sok esetben az illegális határsértőkkel kapcsolatos negatív tapasztalatok is arról szólnak, hogy a biztonságos államok és az EU szabályait sem hajlandóak betartani. Már bocsánat, de Ausztriában, Németországban azért nem akar regisztrálni a svéd segélyre vágyó, mert ez a két ország nem biztonságos ország? Vagy talán azért, mert magasról tesznek a törvényekre, és ők inkább ki akarják kényszeríteni a számukra kedvezőbb helyzetet szándékosan törvényt sértve?

Ha az utóbbi az igaz, akkor az tipikusan az a jogsértő magatartás ami kapcsán a menekültként kapható védelemből eleve kiesnek. Nem azért nem regisztráltak Görögországban, mert a görögök nem engedik, mert ott meghalnának... Hanem azért, mert nem akartak. A gazdasági problémák ellenére nincs ott életveszély, és az EU törvényei szerint legalább meg kellene próbálni. Sok védelemhez, büntetlenséghez maguknak kell keresnie a kapcsolatot a hatósággal. Mindenki eldönti, hogy erre mi a működő taktika: Elindulni a kerítés mentén és első átengedő pontnál, első csoport rendőrnél jelentkezni, vagy átmászni a kerítésen? 

De tegyük fel egy picit, hogy nincs kerítés. Mi a jogkövető magatartás? Mivel mindent meg kell tenni, hogy a lehető leghamarabb jelentkezzenek, a határkövek mentén, a határ magyar oldalán elmenni az első határátkelőig? A határon átlépve magyar hálózatra roaming, felhívni a 112-t? Egyenesen első településen rendőrséget keresni? Vagy felmenni Budapestre, a látott rendőrt messze elkerülni, venni egy jegyet és amikor ezt számon kérik "Germany Germany" kiáltásokkal tüntetni?

A jelentkezés, együttműködés viszont feltétele annak, hogy menekültként tekintsünk rájuk. Ha pedig az együttműködés elmarad, akkor komoly gond van. De lépjünk tovább. Vajon hány olyan embert utasítottunk el, aki valóban azonnal jelentkezett amint az EU vagy Schengen határain belülre ért, és a legjobb tudomása szerint mindenben együttműködött a hatóságokkal?

Pl. amíg várt régi profilokból, fényképekből, stb. igyekezet összeválogatni annyi ellenőrizhető adatot, hogy a személyazonossága megállapítható legyen, ha már a papírjait eldobta? Mert papírok és hasonló együttműködés nélkül van 3-4 baj. 

1. Nem tudjuk ellenőrizni sem a priuszukat, sem azt, hogy a korábbi diktatúra támogatóiként van-e közük emberiesség elleni bűntettekhez. Márpedig ennek az ellenőrizhetősége pont az a jogos érdek amiért az együttműködés bizony a kötelező alap ami nélkül nem kell őt menekültként elismerni.
2. Nem tudjuk kizárni, hogy a többi menekült, nem éppen előle próbált elmeneküli, ha pedig ezzel összezárjuk ellenséges oldalak képviselőit, kockára tesszük az életüket, az egész menekültügyi rendszer értelmét veszti. 
3. Ha a hasonló visszaélések után is menekültnek hívunk valamit, akkor a konfliktusok során a menekültek integrációjára való hajlandóság csökken, ez pedig a valódi, együttműködő menekültek befogadását is veszélyezteti. 
4. Lehet vitatkozni, hogy ezek közül ki a terrorista, de először is definíció kérdése. Érzésem szerint, aki a tisztességes eljárás, és a jogállami módszerek / jogkövető magatartás alkalmazása helyett fenyegetéssel és / vagy erőszakkal próbál egy államot / társadalmat rábírni, hogy valamit tegyen / ne tegyen / tűrjön, és e közben bárkit veszélyeztet és a célja másoknak jelentős érdeksérelmet okoznak, az terrorista. 

Azt látjuk, hogy ezek a bevándorlók a jogkövető magatartás alkalmazása helyett jönnek illegálisan. Ez egy pipa. A "ha megpróbálsz megállítani, akkor oda-vissza erőszak lesz" helyzet is már fenyegetés, erőszak része, de az "akkor olyan helyre kell visszaküldeni, amit nem vállalhatsz, mert belebuksz" is belefér. Azért nem követi a jogot, mert ki tudja kényszeríteni az akaratát... Ez erőszak, fenyegetés kategóriában bőven benne van. A kritérium másik fel is stimmel.

A mit tegyen, ne tegyen, tűrjön fenyegetés is igaz. De részben a családját, a vele együtt mozgókat, részben a vele szemben felálló rendőröket, stb. is fenyegeti az aki ebben a kérdésben döntést hozott. Akik kiszolgáltatottként jönnek a családfővel ebben a helyzetben a zsarolási potenciált nyújtó "túsz" szerepét is betöltik. De ugye az oda-vissza erőszak fenyegetése a nagyobb gond a dobálásoknál, áttört határoknál, sínre rántott nőnél, stb. Nem sok olyan határsértő van aki még csak a tömegben támogatást nyújtó, közösen cselekvő "erkölcsi támogatást" nyújtó "pszichikai bűnsegédként" sem vett részt ilyesmiben. 

A súlyos érdeksérelem kapcsán az 1. és 2. pont is elég. Nyilván nem egy Osama Bin Laden, de a definíciót a többség kitölti. És felteszem a kérdést, ha itt törvényt sért, kényszeríti az államot, törvényt sért, amikor részt vesz sok lázongásban mások egészségét fenyegeti azért, hogy gazdagabb államba mehessen, akkor máskor a saját anyagi érdekei képviseletében, miért ne szegne meg ugyanúgy bármely törvényt mást veszélyeztetve azért, hogy bizonyos anyagi előnyökhöz jusson, kedvezőbb elbíráláshoz jusson, másban is alkalmazkodásra kényszerítsen minket? 

Ha valakinek egyszer ez a megoldás elég jó, akkor nincs okunk feltételezni, hogy máskor nem lesz elég jó. Ha ennek a megoldásnak és az elkövetőinek bármiben teret engedünk, akkor a hasonló fenyegetéssel önkényesen ránk kényszerített feltételeknek engedünk teret. A hasonló módon szerzett előnyöket, és az érkező arabok antiszemitizmusának nyújtott teret érdekes módon abban a nyelvi és kulturális környezetben tekintik alapértéknek, ahol európai alapértékként a nácizmust is feltalálták. Érvekkel, felvetett problémákkal, mások jogaikkal sosem törődve, csak a saját vélt felsőbbrendűségükre gondolva sikerült a jogállamiságot kidobó alapértékeket tálalni (ismét). 

Az igazságnak persze két oldala van, a definíciónak való megfelelés csak egy durva képet ad. Ezektől ez emberektől nem félünk, és nem a lakosság jelentős része nem fél, nem érzi a terrort, mert nem őt veszélyeztetik, és nem hiszem, hogy veszélyesebbé válnának, mert onnan már keményebben fel lehet lépni ellenük, és rajta vesztenének, ezzel pedig van visszatartó erő. Könnyű azt mondani nekik otthon veszélyben lenne az életük, ők pedig talán csak nem életveszélyesek, amíg egy repülő kő véletlenül nem talál el valakit rosszul, vagy amíg a következő lépésben nem lesz egy utcai zavargás, ahol egy molotovkoktél által indított tűznek nem leszel te az áldozata. Oké, ilyet a "Gyurcsány takarodj" jelige alatt is kockáztattunk, de ettől még nem jó ilyet kockáztatni. 

Még akkor sem, ha nem ez az a kép ami a terrorizmus kapcsán jut eszünkbe, és amíg ezek miatt a fenyegetések miatt nem a mi jogaink sérülnek, addig könnyebb empatikusnak lenni a lázongóval, mint az arctalan állammal. Csakhogy az állam elsősorban belőlünk áll. És aki azt mondja, igenis kellene ezekre a bevándorlókra küldeni, mélységesen felháborodna, ha azt az pénzt, amit az állam amúgy rá költ irányítaná át egy az egyben ennek a csoportnak, mondván te akartad, hogy ezt kikényszeríthessék. Mondjuk pár szak esetében megszűnne minden állami támogatás. Ugyanis más farkával a csalánt verni könnyű, de felelősséget vállalni a tettekért nem. 

A békésen, papírral, szabad állás betöltése érdekében próbálkozó migránsból is lenne elég. Ők is megtöltenék azt a mennyiségű helyet, amit képesek vagyunk nekik nyújtani. Jóval kevesebb konfliktussal, járulékos költséggel, anélkül, hogy a jogállamiságot felcserélné az erőszaknak és önkénynek engedelmeskedő állam. És pedig a segítséget megköszönő, papírral, törvényesen próbálkozó emberrel vagyok szolidáris, az erőszakkal anyagi előnyt kereső csőcselékkel viszont nem Pedig mindkét csoport többségében szír, muszlim, arab.

Márpedig az EU féle kötelező elosztással működő kvóta után könnyen jöhet B tervnek a papírral jövő, tisztességes, hálás menekültek számára felkínált kontingens ami szerint tisztességesen is átjöhetnek Európába, de ott nekik is vannak kötelességeik. Ez a terv pedig, Merkel marhaságával ellentétben, működhet.