Miért szelektál(j)unk vallási alapon?

Vallási alapon szelektálni diszkrimináció, és törvénytelen, gonosz dolog. Csakhogy több ország mondta, jöhetnek menekültek, de csak keresztények, bár az ateistákkal sincs igazán bajuk. Mi a baj az iszlámhitű emberekkel? Ha nem a romkocsmában rozébor felett elmélkedő budapesti bölcsészek szemével nézzük a problémát, akkor hamar rá tudunk jönni, hogy mi lenne a baj. Ehhez elég olykor egy vidéki városban megfordulni és nyitott szemmel járni, nem pedig csak a büfé-ruhatár szakosok valóságtól elrugaszkodott bölcselkedésein agyalni. Mert sajnos vannak jól látható szempontok. 

Ha az ember vidéken jár, mert nem minden menekült kapna belvárosi nagypolgári lakást, és még autója sincs, sok minden nehezebben érhető el tömegközlekedéssel, akkor nem egyszer kisebb boltokban vásárol. Volt szerencsém ilyen helyen vásárolni. A hely szűkös, a választék is. Én valamiből éppen csak egy kicsit jobb minőséget kerestem, de a tulajdonos elmondta, erre ne is számítsak. Egyfelől, ha van mondjuk virsli, akkor abból nem fog két félét tartani, mert az egyik nem fogy el. És nem fog a legócskábbnál kicsit jobbat sem tartani, mert sokaknak csak erre van pénze. Így nemhogy bécsi virsli, frankfurti virsli, juhbeles virsli sem volt, de még Füstli vagy a klónjai sem.

Az iszlám hitű menedékkérő pedig gyanakodva nézi a szendvicset, hogy halal módon volt-e vajon levágva az állat amiből a felvágott készül, és sokan inkább kihagynák, a választékban ezzel is kell számolni. El tudjuk képzelni azt, hogy akár egy ilyen városi kisboltban, akár a falusi társában megjelenjenek a halal termékek? Mielőtt az optimista választ mondanád, megjegyeznék két dolgot. A zsidó ételek közül a sólet méltán népszerű nem csak a zsidóság körében. A kisboltban lévő konzerv sólet viszont többnyire nem kóser, pedig a hazai zsidóság létszáma ezt jobban indokolná, és végül is zsidó ételről van szó. Akkor ki az aki komolyan gondolja, hogy most viszont halal is lesz?

Ahhoz, hogy befogadjuk őket, ilyen apró hétköznapi dolgokat kell megoldanunk. Paphiány, lelkész hiány, rabbi hiány mellett most lehetne imám hiány is. De nekik is joguk lenne a hitélethez, ehhez pedig minimum imaházakat kellene emelni. És nem, ez a funkció nem fér be ökumenikus módon a keresztény templomba. Ez pedig pénzbe kerül. 

A szabad vallásgyakorlás joga őket is megilleti, és nem feltétlenül bölcs ezt munkaszerződéssel korlátozni. Náluk viszont nem csak arról van szó, hogy a szombatra átrakott munkanapok, a szombati nyitva tartás kapcsán a szabat miatt kivesznek egy-egy szabadnapot, egyezkednek a főnökkel a beosztásról, ami megoldható, hanem arról, hogy nem ártana egyes üzemek termelési rendjében úgy átszervezni a pihenők időpontjait, hogy ők a megfelelő időpontban imádkozhassanak. De ezt nem mindenhol triviális megszervezni. A hazai munkaerőpiacon nincs sok olyan munkahelyből túlkínálat ahol ezt meg tudnánk oldani.

Ahol van jelentős iszlám közösség az ország jelentős részén, ott egy szegényebb bevándorló is eséllyel tud letelepedni, ezek a problémák nem látszanak. A rozébor felett vágyálmokról fantáziálva sem merül fel a téma. De amikor dönteni kell akkor az ilyen apróságok számítanak. No nem azért, mert "erre elvből nem költünk", hanem azért, mert piszok sok olyan menekült van, aki tényleg az első biztonságos országban várja, hogy áthelyezzék, nem szegne törvényt. Ahhoz, hogy tudjunk segíteni, a legfontosabb az erőforrások hatékony felhasználása. Márpedig az, hogy sok menekültet olyan országba kényszerítsük, ahol a fenti probléma megjelenik, és ez forrásokat köt le az nem hatásos. Akkor már jobb lenne azt a pénzt több, de könnyebben integrálható ember megsegítésére költeni. 

Az pedig, hogy X vagy Y keresztény család az iszlám államban lévő táborban szenvedjen a diszkriminációtól, esetleg essen bajuk, hogy te a multikulti szuperhősének érzed magad a romkocsma leárazott rozébora felett, na az nem szempont.