Az Iszlám, Lenin és a Terrorizmus

Az embert sokszor három dolog tart vissza a durva bűnöktől: A lelkiismeret, a nehézségek és a várható következmények. Hogy mennyire nehéz elkövetni egy terrorcselekményt? Tudományos és egyéb ismeretei alapján mindenki döntse el mennyire nehéz. Mert a történetnek két oldala van: Az egyik az, hogy egy terrorszervezet számára búvóhelyeket, logisztikát szervezni, képzetlen embereket kiképezni a titkosszolgálatok és a rendőrség orra előtt nehéz feladat. Ellenben számos cselekményt magányos merénylők követtek el túl sok helyismeret, felkészülés, szervezet és szervezeti háttér nélkül.

Az utóbbihoz viszont személyes motiváció szokott kelleni, és az sem jelent túl nagy távolságot. Ráadásul az eszközök házi előállítása nem nehéz, a határokon való átcsempészésük, az akcióig idegen országban való elhelyezésük az lenne. A gond csak az, hogy a helyi őrültnek könnyű a dolga, mert nem figyelik, a globális szervezet egyes tagjainak a dolga attól könnyebb, hogy a szervezet egésze dolgozik a feladaton. Nem nehezebb az egyes terroristák feladata, mint sok törvényes munka. 

A nehézség tehát nem visszatartó erő. És őszintén szólva a várható következmények kapcsán egy öngyilkos merénylő saját maga nem sok mindennel lenne megfenyegethető, hacsak nem azzal, hogy távolabb kerül a céljától, saját társainak okoz szenvedést. De ahogy a lelkiismeret szempontjából ezt elfogadhatónak tartják, az öngyilkosságot helyesnek, valószínűleg a környezetük meghatározó része pozitív várható hatásokkal számol. Az okokat kell megismerni.

Csakhogy ez esetben hamar észre lehet venni, egy másik tendenciát is: Az arab világ jelentős részét többnyire azonnal elítélik a terrorcselekményeket. Az utca ember, a vallási vezetők, az állami vezetők egytől-egyig így nyilatkoznak. Ez alól néhány területen vannak kivételek. A kivételekben pedig az a közös, hogy ott megvannak a saját terrorszervezetei, a saját jellemző helyi motivációjukkal, a globális terrorhoz inkább az európai ünneplők jelentenek hihető forrást. 

A tömeggyilkos terroristát köveket dobálva védekezők Európában élnek. Azok akik Németországban, Belgiumban, vagy éppen Franciaországban ünnepelték a brüsszeli merényletet Európában élnek. És nem a friss menekülteket befogadó központokat látunk ilyenkor, hanem a már tartósan ott lévő lakosságot. A baloldal erre mondja azt, hogy "na ugye ezért nem jelentenek problémát a mostani bevándorlók". Akinek viszont egy csepp esze van, az ekkor röhögi ki az adott baloldalit és közli: Ők, és a szüleik voltak bevándorlók, és az a befogadási és integrációs politika vezetett oda, hogy az egykor veszélytelen bevándorlóból ma terroristák, őket védő csőcselék, mások halálát ünneplő csürhe lett.

Ugye kezdjük érteni, hogy ez világos ítéletet mond arról a politikáról amit a baloldal ma is akarna folytatni. És azt szokták mondani a bölcs más kárán tanul. A hülye pedig a magáén se. És bizony ez az európai politikáról igen lesújtó képet fest, hiszen semmi érdemi változtatást nem tettek a már egyszer kudarcot valló politikán. Ez pedig abszolút nem az iszlám hitűek, és nem is a bevándorlók bűne. És azt is tudni kell, hogy a terroristák átjutása valamennyi Európai határon amikor több országban ellenőrizték őket nem a TEK hibája.

A TEK és sokan mások jelezték, hogy így nem lehet mindenkit ellenőrizni. Sem nálunk, sem az osztrákoknál, sem máshol. Annak idején 1956. kapcsán sokan a határok környékén az első menekülttáborban borzasztóan hosszú időt töltöttek. Amikor már ellenőrizték őket, valahol személyesen őket várták akkor mehettek tovább. Ehhez a megoldáshoz közösen, európai finanszírozásból, az érintett 2 frontország gazdaságát is segítve ki kellene építeni az infrastruktúrát. És onnan csak ellenőrizetten, kontrolláltan jönne tovább a többség.

Sokan sejtik: Most hangzik majd el olyan kitétel, hogy kivéve például a keresztényeket. De nem elsősorban azért, mert "fúj Iszlám, jó Kereszténység" vagy más egyszerű megfogalmazás miatt. Pusztán azért, mert akit azért üldöznek bármely iszlám hitű országban, vagy a táborok iszlám hitű közösségében, mert ő az aki "hitetlen" annak ez ellen az üldöztetés ellen jogában áll tovább menekülnie. Mint a nemi erőszaktól félő nőnek is. És ha neki menedékhez joga van, akkor annak része, hogy nem engedjük a nyakára azt aki elől menekül. 

Ez pedig a "fúj, diszkrimináció, milyen alapon akarod megmondani, hogy az egyik ember kaphat valamit a másik nem" helyzetben bizony a hasonló menedékhez való alapvető emberi jogot teszi meg a választás alapjává. Az első biztonságos menedéknél jobb senkinek sem jár. Ha nem tetszik, hogy az egyik továbbmenekülhet, míg te nem, hát ne üldözd. Tudom, senki sem fogja 1-2 perc alatt megtagadni magát, és neked is jók lennének az emberi körülmények... De az utóbbihoz szintén idő kell. 

A terrorizmus abszolút nem iszlám sajátság, sőt az arabok terrorizmusa sem éppen az iszlámból ered. Az állításaim első felére sokan az IRA, ETA és hasonló ismert szervezetek terrorakcióit említenék kapásból. Én viszont inkább az USAban egyes abortuszt is végző intézmények, orvosok elleni támadásokat, amiknek még nincs egyértelműen vége. Vagy éppen a baloldal kapcsán ismerünk a kommunizmus nevében elkövetett merényleteket.

De sok esetben az ideológia vagy nem is ismert (Matuska Szilveszter merényletére gondolhatunk) vagy meglehetősen kaotikus szélsőjobboldali katyvaszt látunk (hazai "cigányvadászat"), a terrorral sikert elérni próbáló nyugati ember igencsak elterjedt. Ennek pedig nincs sok hagyománya a Közel-Kelet államaiban.

A 19. század végének, 20. század elejének európai nacionalizmusa viszont az első világháborúban az Ottomán Birodalom elleni harcban a saját "nemzetüknek" jutó jobb sors nevében harcoló Európában szocializálódott zsidó és arab csoportokra is hatott. Igen, ebből alakult ki sok cionista és arab nacionalista csoport. Ami kapcsán az éppen aktuális hatalmi érdek miatt hol egyik, hol másik csoport figyelmen kívül hagyása, elárulása következett. 

Ahogy az "elnyomott nem lehet elnyomó" irányú gondolatvilág megjelent Lenin írásaiban (Marxra építkezve) és a baloldali "forradalmi" terrorcselekményeket legitimálta, úgy az ehhez mozgósítható "elnyomott" kisebbségek körében is megjelent a terrorizmus. A módszer viszont az európai kultúrkörben, éppen a sajtó, a hatékonysága miatt ragadós volt. Ha a feketék, a szövetségi épület ellen támadó amerikai baloldal jónak látta, akkor a szélsőjobb, a keresztény-fundamentalisták is. 

A terrorizmus egy a nyugati kultúrkörből eredő problémára adott nyugati kultúrkörből érkező válaszként jelent meg a Közel-Kelet országaiban. Nem véletlen az, hogy ahol az ilyen európai befolyás nem annyira erős, nem volt erős feléjük a "demokrácia export" ott a terrorizmust természetesen elítélik.

Az "elnyomott nem lehet elnyomó" érvelésre hivatkozva bármely gaztettet legitimálni próbáló érveléssel pedig mind a kisebbségek részéről is látható rasszizmus, mind a feminizmus és a nők által elkövetett erőszak, túlkapások, mind számos más kérdésben alapvetésként találkozunk. De éppen így a férfiakat érintő számos hátrányos megkülönböztetés (nyugdíjrendszer, honvédelmi kötelezettségek) esetében is. Vagy éppen ott, hogy a férfiakat érintő hátrányos munkaerőpiaci folyamatokkal éppen ezért nem kell foglalkozni.

Azt hiszed véletlenül hoztam ide ezt a két témát? Elárulok valamit: A kisebbségek részéről érkező erőszak, a többséget elítélő rasszista megjegyzések sok gettó kapcsán mindennaposak. És az ott szocializálódott emberekre építi a Daesh. Ez a terroristák múltja. A nőkkel való viszonyukat pedig látszólag ismerjük, és ehhez elégnek tűnik a vallási szempontokra mutogatni. Valójában ez egy kicsit összetettebb kérdés, hiszen a terroristák múltjában más esetek is hozzá tartoznak. Például amikor ők nem kaptak munkát. 

Amikor az EUban pár helyen már van kvóta, ezért a tényleg méltatlan körülmények között élő ember nem kap munkát, mert pöcse van, az a "szegény elnyomott" akinek a családjában ügyvéd, stb. van viszont esélyegyenlőségre hivatkozva akkor is kap, ha nem ő a legjobb. És közben a csapból is az folyik, hogy az elnyomott nem lehet elnyomó és ez sokszor törvénysértést, erőszakot is szül.

Az ebből tanuló ember előbb-utóbb dühös erőszakos bűnözőként bekerül a börtönbe, ahol keresi a további lehetőséget az önigazolásra, és az első karizmatikus pszichopata ad neki egy küldetést. A terrorizmus jelentős része így születik meg. Döntően ez is európai befolyás. 

Egyes baloldali blogok azt hazudják, hogy a jelentések szerint 99% nem potenciális terrorista a bevándorlók között. A valóság ezzel kapcsolatban a bevándorló 99% jelenleg nem hadra fogható tagja aktív terrorszervezetnek. A két állítás nem egyenértékű. Ugyanis az is potenciális terrorista, aki mondjuk majd 20 év múlva fog csendben rejtegetni az akkori terroristákat, esetleg össze is dob nekik egy kis pénzt, esetleg kővel megdobálja a kiérkező rendőröket, mert bizony a saját szintjén, támogatóként, aktív segítőként megjelenik.

Bár sok terrorcselekménnyel foglalkozunk, amikor valaki a lakosság megfélemlítése, károkozás miatt késsel követ el merényletet, akkor az bizony ugyanúgy terrorista. Sőt akár kővel (pl. vonatot megdobálva) is követhető el politikai célú merénylet. Ha ezek után ezt szó nélkül lelövik, akkor a fél világ a "jajj szegény palesztin" pártjára áll. Az iszlám világ jelentős része a késes merénylőt, mint terroristát is elítéli. És igen, tudják azt, hogy a terrorista "jutalma" a saját törvények szerint is halál. A legnagyobb gondjuk az, hogy nem lelőni, hanem lefejezni kéne. 

A magát civilizáltnak nevező Európa a terrorista mellé áll, és ezért az itteni muszlim közösség is elfogadhatónak, sőt hova tovább támogathatónak tartja a terrort. Egy hasonló merénylőt megkergető rendőrökből városrésznyi csata lehetne az EUban is. Akik aktívan támogatnának egy merénylet elkövetőjét a tettük megúszásában, bűnismétlésben, tevékenyen, másokat veszélyeztetve fedeznek és támogatnak egy terrorcselekményt azok egytől-egyig terroristák. 

A két világháború közötti események, az akkor és utána kialakuló módszerek kapcsán azért nem árt tudni: Az egyik oldal nem ismeri el Izrael jogát a létre, az ottani zsidók jogát az életre. A másik viszont a saját élete védelmében arányos védelem eszközével él. Borzasztó rossz lehet palesztinnek lenni, onnan nehezen fogadnak be sokakat máshova menekültként. De ameddig a konfliktusnak ez az alapja megmarad, addig két választásunk van: Vagy elfogadjuk, hogy a terroristák és aktív támogatóik szándékosan fenyegetik más életét, ezért az arányos önvédelem nevében bármikor megölhetőek. Amíg veszélyt jelenteken, addig a gyerekkatonájuk az iskola udvarán focizva is kaphat fejlövést, mert ez a Terror ára...

Vagy elkezdünk relativizálni. És eljutunk oda, hogy Európának sok terrorista elfogadható. Az "elnyomott nem lehet elnyomó" alapon sok szélsőség elfogadható. Ebből pedig a helyi közösség azt következtetést vonja le számára és elfogadható megoldás így érvényesíteni az érdekét. Ők is kitermelik, védik, támogatják az ilyen harcosokat, az elkövetőt aktívan segítő (rejtegető, rendőröket dobálva védő, elkövetőnek a rendőrök érkezését jelző) emberként maguk is terroristák lesznek. 

És ez baromira nem a hitről szól, hanem a dühükről, a többségi társadalommal szembeni haragjukról, az erőszak támogatásáról, az ottani helyzetről, egy olyan területről ahol a törvény csak esetleges. És arról, hogy a nyugati világtól látták ezt a mintát.