A 444 szerint az önvezető autókról szól, de az újságíró "első gépeket" emleget. Gondolom a tudomány rovat remek munkatársa is bölcsészettudományi karon szerezte a diplomát, de pár történelemórát kihagyott. Mondjuk az első gépek ókori megjelenését tárgyalóktól kezdve. És nem, nem dönteni segít senki, pláne nem az önvezető autókkal kapcsolatban. Ott ugyanis nem ilyen egyszerű "kit áldozunk fel" kérdések vannak. Ahol gyalogátkelőhely van, védtelen, gyengébb emberekkel, ott ugye nem száguldozik az önvezető autó. Akkora sebességgel a betonakadály ritkán halálos a bent ülőkre. A megfogalmazott kérdés tehát elsőre kamu.

A Moral Machine inkább arról szól, hogy egy kicsit istent játszhatunk, bár a feladat elsőre látványosan irreális...  De így is felvetett egy olyan dimenziót amit a 444 korábbi cikkében a "kit áldozzon fel az önvezető autó" kérdése nem: Méghozzá a "ki megy át a piroson" kérdést. A törvényesség ilyen esetben a válaszadók körében azzal együtt is jelentős tényező volt, hogy a szabályosan közlekedő állat, vagy a szabálytalanul közlekedő ember élete a fontosabb kérdésben leginkább az ember mellett döntöttek. Nem ez az abszolút fontosságú egyetlen szempont, de szempont. Ugyanakkor nem a közlekedési szabályokról van szó itt sem.

De ehhez kicsit messzebbről kell kezdenem a magyarázatot. Egy autó nem tudja, hogy akit elütne (ha előütné) az orvos vagy bűnöző. A Moral Machnine az értékválasztásról szól. Az egyik nyilvánvaló értékválasztás, hogy több vagy kevesebb embert mentünk meg. Az átlag válaszadónak nagyon fontosnak tűnik a kérdés, de lépjünk csak egy kicsit tovább: Ha valaki most is másokat veszélyeztetve szeg szabályt és most ő él tovább az mit jelent a holnapi nappal kapcsolatban?

Kevesebb másikat nem veszélyeztető szabálykövető embert, és több másokat szándékosan veszélyeztetőt. Ha ez nincs visszatartó erő akkor ezt a kérdést holnap, holnapután és az után is meg kell hoznunk ugyanazok miatt. Akik ugyan egy-egy napon több életet jelentenek, de a történet végére jutva már a másik oldalt pártolva lenne több ember élete megmenthető. És nem gyalogátkelőhelyről van szó.

Hanem mondjuk arról aki azt mondja: Nem működök együtt a hatósággal. Két opció van: vagy az én védelmemben kockázat a rendszer, amikor én mások életét szándékosan veszélyeztetem. Mert lehet, hogy én tényleg fegyvertelen kölyök vagyok, de lehetek bűnöző is aki csapdába és a halálukba csalná a rendőröket, és az utóbbi választással a halálukat okozná. Meg azokét is, akiket a rendőrök megmentenek, és akik az én tetteim későbbi áldozatai.

Elfogadva azt, hogy a fekete rendőr nem rasszista. A barátai, kollégái akinek az ő színével nincs baja nem a bőrszín vagy más hasonló dolog miatt lépnek fel keményebben a helyi fekete közösség tagjaival szemben, mint ahogy a fehérekkel bánnának... Akkor azt is be kell látnunk, hogy a szakmai tapasztalatukat, a gyanúsított viselkedését, a problémákat is figyelve pontosan az a morális kérdés merül fel, mint a piros lámpán átmenőnél.

Amikor a gyalogos lelép a pirosnál, pedig jönne akinek elsőbbsége van, elfogadja azt a tényt, hogy a másik miatta félreránthatja a kormányt, ütközhet, és ezzel az autóban ülők kapcsán akár egy fél családot is kiirthat, ő a gyengébb gyalogos. Aki a rendőrrel szemben nem működik együtt, az is tudja, hogy ez hosszú távon hova vezethet, hány ember, hány család halálához. Csak az önvezető autót, a gyalogátkelőhelyet, stb. emlegetve kicsit nehezebb a témában rasszizmust kiáltani.

Persze előkerül a "férfi privilégiumot, a nők rosszabb társadalmi megítélését, őket minden téren érő hátrányokat" kiáltó feministák rémálma is: A mérhető, bizonyítható diszkrimináció. Itt is, máshol is, az őket segítő programokban, törvényekben is. És az is, hogy amikor rosszabb lehetőségekről beszélnek, és ezt diszkrimináció nyakába varrják, mert szerintük egy nő is mindenben ugyanolyan jó, mint a férfi... Nos akkor rá lehet mutatni a világrekordok különbségeire. Vagy arra, hogy sakkban és más hasonlókban jók-e? Vagy az olyan vállalkozások ahol az alapító neme ismeretlen a piac számára a siker valószínűségére. Az itt mért női privilégiumot a különbségekkel összevetve alapvetően kérdőjeleződnek meg a feminista törekvések. 

De a fenti összehasonlítás sem csak a nőkre vonatkozik, hanem a szociális érzékenység jegyében pozitív diszkriminációt kérő, sok helyen így diszkriminált csoportokra. Az ő "privilégiumaikat", ezek igazságtalanságát is méri egy olyan teszt, ahol az "önvezető autók" és azok programozása egy olyan kontextust ad egy általános kérdésnek, amire kevésbé írtuk meg előre "kötelező, politikailag korrekt" válaszokat. Pont ezért érdekes ez a mérés. Még akkor is, ha tényleg nincs köze az önvezető autókhoz. Annál inkább a törvényekkel programozott önvezető társadalomhoz, államokhoz.

Ha a törvény a "program" amit vizsgálunk, akkor a kérdésben való szabályos közlekedés kérdése nem a jogszabályokról szól. Hanem azokról a "vérrel írt törvényekről" amik kapcsán tudjuk: Ha azoktól eltérünk, akkor az hosszú távon nagyon sok életbe kerül. 

Persze a történetnek lehet egy kicsit magyarabb olvasata is. Mikor az EUs szabályozás is "migrant and asyslum seeker" kifejezést használja, és nem a refugee kifejezést, ami bizony azt jelenti, hogy ők tényleg migránsok és menedékkérők és nem menekültek, akkor mindig jön egy DKs, MSZPs aki mindenkinek meg akarja magyarázni, hogy de bizony az menekült. Nem, nem az.

Nos ezekkel a menedékkérőkkel egyetlen egy baj van. Mindannyian tudják, ha ők betartják a szabályokat, lassabban, nehezebben jutnak jó helyre, de a biztonságuk a hatóságokkal együttműködve jobb lenne. Kevesebben esnének az embercsempészek áldozatául. Amikor a jobb helyre való eljutás érdekében nem működnek együtt a hatóságokkal, akkor pontosan tudják sem őket, sem a velük jövő sok más embert nem lehet igazán ellenőrizni.

A határon így nem csak terroristák, hanem drog, fegyver, stb is átjut. Nekik, ha sikerrel járnak ez könnyebbség, de sok ember életébe kerül. Ha megakadályozzuk, visszazavarjuk őket, akkor a többségük ugyan túléli, de nyomorog, veszélyben lesz, és lesz közülük is valamennyi áldozat. Valószínűleg így lesz mondjuk 150 év távlatában kevesebb áldozat.

És valószínűleg ahogy az állammal nem működnek együtt úgy veszik semmibe a másik ember földjét, magántulajdonát, megélhetését létbiztonságát. Igen az ártatlan tizenévesként bemutatott gyerek is az út megannyi szakaszán okoz így problémákat.

És ahogy egyre többen szembesülnek ezekkel a problémákkal, úgy válik jellemzőbbé az is, hogy az emberek a menedékkérők ellen fordulnak. Az ellenük elkövetett gyűlölet-bűncselekmények száma növekszik. Az Index szerint ők vannak nagyobb veszélyben Németországban a németek miatt, és nem fordítva. Ezzel viszont nem értek egyet.

Pont azért, amiért a családon belüli erőszak esetében is a CDC, orvosi szaklapok statisztikáiból tájékozódom és nem a feminista szervezetek vagy az igazságszolgáltatás statisztikáiból. Ahhoz ugyanis, hogy valamiről tudjuk, ott migráns veszélyeztetett valakit, bejelentett bűncselekmény kell, és a látencia a kétféle esetben nem azonos. És ami még fontosabb ismertté vált elkövető. És az is, hogy az elkövető státusza említésre kerüljön, ne legyen a politikai korrektség jegyében ez a részlet elfeledve. 

Ha minden rongálást, akár kerítésben, akár a terményben esik kár, minden természetkárosítást, ahol az átvándorló migránsok azért tesznek kárt védett növényekben, állatokban, természeti értékekben, mert így nem kell egy szegényebb országban regisztrálni, mehetnek a gazdagabb hely, a több pénz felé feljegyeznénk rongálásként, természetkárosításként, minden magánlaksértést, stb. felírnánk, és nem tekintetnénk természetesnek, akkor a sorozatos elkövetés miatt szinte minden migráns évekre börtönbe kerülhetne, mert ebben ők is részesek.

Ha a határon átlépve (lehetőleg határátkelőhelynél) rögtön közölnék, hogy nekik a másik ország miért nem volt biztonságos, miért ez az első biztonságos ország, ők itt menedéket kérnek, és maximálisan együttműködnének, nem összefogdosni kellene őket, hanem csak adminisztrálni, az ügyeket kezelni, az gyorsabb, biztonságosabb és jóval kevesebb kárral járó út lenne. És bár a határátlépés kapcsán való törvénysértést a menekült státusz legitimálhatja, az együttműködés hiánya, a rongálások, stb. már más helyzetet jelentenek.

Ha a Moral Machine felvetéseit követjük, akkor a migráns krízist is így kell látnunk. A migráns a Moral Machine gyalogosa. És baromira nem mindegy, hogy a piroson megy át, vagy a zöldön. Az áttelepítésre váró migránsok ugyanis nem erővel  jöttek, az első országban együttműködtek, egy jelentős részük itt is együttműködne. És a betelepülésükhöz lehetne normális, biztonságot szavatoló feltételeket szabni. Ugye értjük, hogy ezek miért vannak nagyon más helyzetben, mint az országon sáskajárás szerűen átmenő illegális bevándorlók? 

Az, hogy a "migráns vagy menekült", ide-oda durva személyeskedő érveket dobáló vita helyett piros és zöld lámpánál átmenő gyalogosokat látunk, képessé tehet arra, hogy a vitában helyesen döntsünk.