Sokan az elsőfoknál sokkal szigorúbb büntetést emelnék ki. Bizonyára. De ugye emlékezzünk: Az áldozat környékén volt olyan aki aljas indokból, előre megfontolt szándékkal, védekezésképtelen személy sérelmére és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés kísérletét akart ráhúzni az elkövetőre. Ez esetben a büntetés 10 évtől indul, és tényleges életfogytiglan lenne a vége. A halmazati büntetés és a többszörös minősítés miatt aligha lehetne a minimum közelében lévő ítéletről beszélni. Mondjuk úgy a sikerük esetén a jelenlegi ítélet kétszerese sem lenne meglepő.

Ma akik akkor az emberölés kísérlete mellett érvelnek úgy beszélnek győzelemről, hogy a bíróság nem ezt a tényállást állapította meg, halmazati büntetésként is az emberölés minősített eseténél szereplő minimumnál érezhetően kevesebb a halmazati büntetés. És bár az ítélet nem jogerős, innen súlyosbítani már igen valószínűtlen lenne. Enyhíteni még bőven lehet, de ha nem enyhítik akkor is a 9 év egy részét letölti a támadó, de persze jó magaviseletért korábban szabadul. Orvos már valószínűleg nem lesz. De éppen ilyen bizonyossággal mondhatjuk azt, hogy az emberölés kísérlete mint vád már nem áll meg. 

Azok akik úgy gondolták az adott minősítés melletti érvek címlapot érdemlő tényszerű hírek, az ellenérveket pedig elsüllyesztették nem ártana, ha felismernék: Az általuk közlésre sem méltatott ellenérv köszön vissza az ítélet indoklásában és az arról beszámoló indexes cikkben: "A nőt megölni nem akarta az orvos, hiszen így pont a célját nem érte volna el, magyarázta a bíró. A támadó tudatában a halál bekövetkezésének reális lehetősége nem merült fel a bíró szerint, de az igen, hogy életveszélyes sérülést okoz, amibe belenyugodott."

Tegyük fel felmerül a halál lehetősége a tudatában, ha reménykedik annak elmaradásában akkor még mindig a bíróság által felállított minősítés állna fenn. És a bíróság érvelése kísértetiesen hasonlít ahhoz amit magam is mondtam, és ami eljutott ugyan sok helyre, de nem jelent meg. Nem mindenben értek egyet a bíróság ítéletével, hiszen a közvetett életveszély sok mindenre ráhúzható. Sőt biztos vagyok benne, hogy egy orvos nem a lehetséges legrosszabb hanem a valószínű prognózisra gondol. És lőn csoda a szakértők erről nem mondtak semmit.

De a bíróság hozott anyagból dolgozik, és ha a terhelt azt bizonygatja, hogy nem ő követte el, akkor nehezen tud mit mondani arról, hogy amikor elkövette mire gondolt. Szerintem életveszélyre se. Szerintem hallott erről sokkal súlyosabb eseteket lúg marta áldozatokról amiket túl szoktak élni. De ha ezt ő nem mondja el, erre a szakértő sem tér ki, erről senki se kérdezi a szakértőt, akkor a bíróság csak az előtte lévő bizonyítékokból dönthet. A közvetett életveszély ahol a halál valószínűsége alacsony és ahol szinte biztos prognózis a "felépülés" ritkán érdemli meg az életveszélyt okozó minősítést.

Egy orvos pedig volt partnere egészségi állapotából is tud arra  következtetni, hogy a halálos következmény elmarad. Innen viszont nem hiszem, hogy ne bízott volna az életveszély elmaradásában. 

Ismerek egy párt, ahol bizony a lány azokon a bizonyos napokon annyira feszült, stresszes, hogy ezt nem csak verbális agresszió kíséri, hanem időnként minimális fizikai is. Jaj, a másiknak eleredt az orra vére, és tudnia kellett, hogy ilyen történhet, és vérzékenységben szenvedők ebbe akár bele is halhatnak. Csak azért, mert neki rossz másikon kitölteni a haragját is aljasság, ami kapcsán elfogadta az életveszélyes helyzet távoli lehetőségét. Abszurd lenne őket leültetni.

De amikor valaki azt mondja ilyen vagy olyan sérüléseknél létrejöhet életveszélyes állapot, akkor elfelejti, hogy azt az életveszélyes állapotot sokszor az elkövető is felismerné, tenne ellene, mert a halálos vagy életveszélyes következmény ellentétes a céljaival. És a következő segítség érkezéséig ugyan volt hátra némi idő, de nem annyi amennyi idő alatt egyes életveszélyes szövődmények beállhattak volna a szakértői vélemény szerint. 

De nyilván aki felmentésre játszik az nem ilyenek vitatkozva próbálja enyhíteni a büntetését. És nyilván nem sikerült egy olyan hihető magyarázatot találni a történtekre amiben nem ő lenne a bűnös. Így tisztességes tárgyaláson az adott tényállás szerint elítélték ami így korrekt.