... mert választani kell

Bolgár úr esete Cserdivel

2017/10/11. - írta: Válasszunk

A Klubrádió és benne Bolgár György személye fogalommá vált. Hagyja az embereket beszélni, ami jó. Van amikor kérdez is, például Cserdi polgármesterétől miért nem megy az együttműködés azokkal akik belekötöttek. Érdekes. Én nem olvastam a polgármester életrajzában, hogy gondolatolvasó lenne. Bolgár úr ritkán foglal állást, de most nagyon is. Általánosítónak mondva és talán kicsit el is ítélve olyan kifejezéseket, amik egyáltalán nem biztos, hogy általánosítók. Zsigó Jenőn nem igazán kérte számon a gondolatolvasást. Annál inkább alákérdezve szükségtelen engedményekről és még rosszabb véleményről érdeklődik. Nem véletlen, hogy egy másik magazin blogja pedig ezzel a járató kampánnyal foglalkozik. 

Bolgár „Úr” műsorában elhangzik: „azt kértük, hogy tiltsák be a cigánybűnözés fogalom használatát” és persze bizonyos kísérletek megállítását is elfelejtette. Betiltani. Érdekes módon az elhangzik, hogy „természetesen a cigánybűnözés nem csak rossz kifejezés, nem csak előítéletes, nem csak igazságtalan, de…” és támogatásról, jóindulatról és sok mindenről beszél. Néhány dologról elfelejtkezik: Ilyen fogalom mondjuk szólásszabadság. Zsigó úr bűncselekményről beszél, alaptalanul. De ezzel ő maga viszont elkövet valamit, ugye? És sok minden más kimarad.

És Bolgár úr szerint nem a jogvédők táplálják a cigánybűnözést, szerinte az alkotmány meggyalázása emberi kötelezettségük is. És persze a rasszistázással egyetért. Persze mondhatnám: volt ő még anno Bolgár Elvtárs is, és akkor ment a Rákosi tempó, ahol mindenki a rendszer ellensége, azzal rasszista, fasiszta, nyilas volt, aki nem értett egyet a jó elvtársak minden gondolatával, szóval a tempó a stílus ismerős. Még akkor is, ha az újságírói etikát annak ellenére nem lenne pofám ilyen súlyosan áthágni, hogy millió és egy alkalommal mondom el: A blog nem sajtótermék, ránk ilyen követelmények nem vonatkoznak. 

Hasonló alapon lehetne Bolgár Elvtársat, ávósbajtársazni is. 

Ha Bolgár úrnak egy pici gerince lenne akkor pár apróságot felmérne. Már csak újságíróként a szakmai hitele okán. Az egyik egy nagyon egyszerű kis gondolatkísérlet: A szervezett bűnözés kifejezés elég ok-e arra, hogy bárkiről aki szervezetten tesz valamit (pl. dolgozik) azt gondoljuk, hogy bűnöző? A bűnözést megélhetési problémákkal összekötő megélhetési bűnözés kapcsán minden szegényt bűnözőnek tartunk? Nem. Ez alapján sem az általánosítás, sem az előítéletesség vádja nem áll meg. Bolgár és Zsigó viszont előítéletes a kérdésben. 

Miért működik Cserdi? Miért lehet téma a cigánybűnözés? Amikor akár Zsigó úr, akár az őt pártoló Bolgár Elvtárs nem lehetősségről, felelősségről beszél, hanem elnyomásról olyan esetben is amikor nincs valódi elnyomás, akkor szükségszerűen lebontja az empátiát. Amikor a romák egy része már csak ezért is dühös a többségi társadalomra és nem empatikus, akkor ebben a helyzetben könnyebb a többségi társadalom tagjai ellen bűncselekményt elkövetni. És amikor egy bűncselekmény elkövetése után a „mi vs ők” kérdés merül fel bőrszín, etnikai hovatartozás alapján ilyen helyzetben sokan az elkövetővel azonosulnak, az sok más potenciális elkövető számára jelent erkölcsi támogatást a következő bűncselekmény elkövetéséhez. 

A lopástól kezdve, a közlekedési baleset vétlen résztvevőjével szembeni erőszakos fellépésig. Amire nem csak Olaszliszka a példa, de számos példa pont azért nem kerül a hírekbe, mert sok roma követi a Cserdiben megteremtett modellt. 

A Cserdi model titka az, hogy gyűlölködés, ujjal mutogatás helyett felelősségről, empátiáról szól, amivel a kölcsönös empátiát lehet megerősíteni és helyreállítani. A hagyományos kézműves tevékenység ellehetetlenülése és a kommunista időben való erőszakos letelepítés mind az elnyomás miatt csökkenő empátiához, mind pedig számos konfliktushoz, és ott a „mi vs ők” értelmezés elterjedéséhez vezetett el. A félnomád életmód alapja az volt, hogy számos kézműves foglalkozást nem tudtak a kisebb települések eltartani, így az ilyen ipart űzőknek vándorolniuk kellett.

Az „ír cigány” nem roma, de ugyanez a háttere megvan, és természetesen az a kulturális háttér is, hogy a letelepedett földműves életmóddal szemben az még menthető és összegyűjthető lomok újrahasznosítása együtt járt az életmóddal. A „sokadik ilyen gyűjtögetés” egy erőszakos letelepedés után már az olyan tárgyakat is érintette, amik „határesetnek” tűntek, és ebből lopásvád, konfliktus volt. A hagyományosan elkért dolgok, az ilyen téren hagyományos segítségre szorulás a környékben ellenérzéseket keltett. 

Az ilyen helyzetben kialakuló bűnözés, aminek köszönhetően a cigányság felülreprezentált a börtönben, azért jelent minőségileg más, elkülönítetten kezelhető és kezelendő problémát, mert nem a szándékos erkölcstelenség az oka. Természetesen az elkeseredettség miatti bűnözés is megjelenhet. De Cserdi példája, ahol a munka, az adakozás, az empátia és a büszkeség felépítése drasztikusan visszaszorította a bűnözést azt is megmutatja, hogy itt könnyen visszaszorítható problémáról van szó.

A probléma visszaszorulása és az adott kisebb csoportokkal szembeni bizalom felépítése pedig remek kitörési lehetőséget jelent az adott cigány csoportoknak. A Cserdi csoda ezért működhet.

Csakhogy ennek a fajta bűnözésnek a létét elismerni, és ezt kezelni nem rontja a romák megítélését, sőt a probléma kezelése után javítja, hiszen pont arról szól, hogy itt nem erkölcstelenségről van szó. A probléma gyökerét jelentő „mi vs ők” értelmezés fenntartása, a sokszor alaptalanul is elnyomásról, rasszizmusról beszélő csoportok által lerombolt empátia viszont a probléma fennmaradását segíti. Amikor valaki azzal riogat, hogy a probléma tárgyalása a cigányok ellen általában (és minden cigány ellen) előítéleteket szülne, akkor olyasmit sugalmaz, hogy itt komoly takargatnivalója van a romáknak, és ez általános. Ez a sugalmazás viszont a rasszizmus táptalaja, és a probléma fennmaradását szolgálja.

Ami kapcsán a problémára mutogató egyes csoportok remekül megélnek, és ez számukra remek üzleti lehetőséget jelent. 

Ugyanakkor, bár volt rá példa, az elmúlt évben kétszer is, hogy roma származású bűnöző átvert. Ha Bolgár és Zsigó gondolkodása mentén azt érezném, hogy a témát jaj azonnal a szőnyeg alá kell söpörni, mert megvizsgálva kik és miért csinálnak ilyet a cigányságnak rossz lesz, akkor ott megjelenne egy általánosítás. Hiszen nem a bűnözőknek, nem ezek családjának lenne rossz, ha ezeket kiszűrnénk, hanem a cigányságnak. Ha bizonyos vagyon elleni bűncselekmények büntetésének szigorításáról hallunk ott is azonnal előkerül a "cigányságnak rossz lesz" c. érvelés.

Kérem szépen: Ha a vagyon elleni bűncselekmények, vagy bizonyos szabálysértések kapcsán a szigorítást úgy állítjuk be, mintha az minden romának rossz lenne az általánosítás, és minden olyan emberben akit legalább egyszer megpróbáltak átverni baromi rossz emlékeket idéz és próbál meg a romákhoz társítani. És ez utána minden romát sújthat. Ha viszont a Cserdi kapcsán megismert módszer szerint kezeljük a problémát, helyre áll sok esetben a kölcsönös empátia és a „mi vs ők”végre nem bőrszín alapján lesz természetes, hanem mi, tisztességes emberek vs ők, bűnelkövetők alapon akkor ott nem nagyon lesz sok előítélet.

Jól sejtjük: Ebben a helyzetben szükségszerűn az ellentét aközött aki a romló helyzetből évtizedek óta hasznot húz, miközben az üres beszéde igyekszik megoldani, legyen még probléma amiből meg lehet élni, és aki pozitív példával, elért látványos eredményekkel azért változtat a helyzeten, mert az élet más területén elért sikerei után megkérték rá. 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://valasszunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7812948885

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása