Ha vérzik, akkor nézik. Egy komolyabb balesetre azonnal odakapcsol a bulvár, és ez lesz a kattintásvadász cikk a szaklapokban is. Ilyen a normális emberi viselkedés. De sok esetben azonnal lesznek szakmai és akár politikai megszólalások is. Amint a megyei seriff Twitter profilján megjelent az első fotó a balesetről, tudni lehetett, hogy ebből vezető hír lesz. Pedig akkor még nem volt szó halottakról, és a sérültek számát is jóval alacsonyabbnak tudtuk. De a kép magáért beszélt.
Jött élő közvetítés Facebookon, megszólalt az Amtrak, az NTSB, de az USA elnöke is. Bár ne tette volna. Hiszen ő leromló infrastruktúra mellett az otthon vasútépítésre is elköltendő pénzről beszélt. Elfelejtettek neki szólni, hogy amikor mások meghalhattak, nem biztos, hogy ez a legjobb megközelítés. Vagy arról a tényről, hogy az új nagysebességű vonalon éppen aznap indult el a közlekedés. És a reggeli órákban, az egyik szerelvény, ami az első itteni járatát teljesítette az útra zuhant.
Az ügyben vannak szakmai hozzászólók, vannak érdekességek, és sok minden más is. Ugyanis ez a baleset különleges. Azt mondhatnánk egyenlőbb, az egyenlők között a figyelemért való küzdelemben, hiszen itt egy új nagysebességű vasútvonalról van szó, ahol az első napon rögtön történt egy komoly baleset. Ilyen sebességre tervezett pályán nem lehet szintbeli kereszteződés, sem. És mivel a vasutat át kell vezetni az utak felett, a töltés sem alacsony sok helyen, a pályára esett ág, pályára dőlt fa is valószínűtlen.
E tényezők kapcsán persze sokan megjegyzik: Ezek teszik drágává az itthon megújuló 150es vasútvonalat is. Vagy éppen az NTSB archívumában keresnek olyan balesetet (mindegy, hogy repülésben vagy vasúton) amit egy új, kétes minőségű kínai hamisítvány is okozott.
A politikával, bulvárral foglalkozó lapok nyitnak a vasúti témák felé, a világ vasúti lapjai pedig olvasókat szereznek az aktualitással, a kicsit bulvárosabb témával. És a kezdeti cikk után megpróbálják elérni, hogy a következő cikknél is megjelenjenek sokan visszatérő látogatóként.
A hazánkat élhetetlenné tévő szempontok közül megannyi ember szerint az egyik legrosszabb, hogy nem lehet elkerülni a politikai fröcsögést, hogy ez minden témát elnyom. Olykor még a szaklapokban is. Az iho.hu oldalairól nem csak eltűnt a "ha vérzik, akkor nézik" alapon olvasót szállító rovat, mert kellett a hely egy új üdvöskének.
Nem csak az történt, hogy az Index, az Origo, a Blikk, és akár a Pesti Srácok is gyorsabb, pontosabb sok hazai vasúti esemény kapcsán, mint az iho, ami egy vasúttal foglakozó lap online testvérlapja. Nem. Az történik, hogy az eseményt követő nap délután 1 óráig, még egy pár mondatos hír sincs az esetről. Pedig a baleset, az azt megelőző vasúti fejlesztés és sok minden más is érdekes.
Van helyette lejárt lemez. Ismétlődő téma. És meghatározó egy szerző. Zöldi Péternek hívják. Urbanisztikával foglakozik. Vagy legalábbis annak egy érdekes válfajával. Ő az a fajta ember, aki kitalál sok dolgot egy köztérrel kapcsolatban, s ha az megvalósul, akkor mindenki átkozódik, mert pont a közteret használókra nem gondol. De róla ezen a téren dolgozók is azt mondják, ő még rosszabb. Aki tudja csinálja, aki nem tudja tanítja, aki meg annyira sem tudja az ír róla alapon.
Osztanom kell a véleményt. Zöldi úr ugyanis lerajzol egy térképet. Kitalálja, hogy a peron kerüljön oda ahol 1 vágányú a szakasz, s ahol megvan a két vágány ott csak le és felszállás nélkül álljanak meg a vonatok. Az összes olyan ember aki az egyik irányból érkező gyorsról, a másik irányba érkező személyvonatra, vagy fordítva szállna át, mert ezzel akár 30-40 percet megsprórolhat szidná az ilyen marhaság kitalálóinak az anyját.
Ő az aki elfelejti: Ha egy munkával töltött nap után hazaindulsz, nem csak az számít, hogy 5 perccel rövidebb-e a 2-3 órás út, hanem az is, hogy kell-e a kiinduló állomáson 1 órát várni, a szűk menetrendi kínálat miatt, és a rossz csatlakozás miatt újabb 40 percet. Ránéz a menentrendre. A továbbra is azonos sebességre tervezett pálya kapcsán megállapítja: Ma sem gyorsabb a vonat, mint amikor minden új volt. Amit elfelejt: nem is lett lassabb, millió és egy lassújel miatt, és a kínálati menetrend miatt előbb ér az ember haza. De ezt a rendszert szétverné, papíron elérhető 3 perc menetidő alapján.
Mert az ő asztalán, elfelejtkezve a használókról úgy jól néz ki.
És az ilyen emberek politikai fröcsögése szállta meg hazánkban a szaklapokat is, magazinokat is. Nincs még egy olyan ország, ahol egy ritka és különleges eset a hasonló témával is foglakozó online magazinokban ennyi idő alatt ne került volna tárgyalásra.
De Magyarország ilyen. Mert a folyamatos politikai fröcsögés, mocskolódás, a szenny, már olyan természetes, hogy akkor sem hisszük el, hogy máshogy is lehet, ha a hír aktualitása, érdekessége a kérdésben mindenhol máshol győzedelmeskedni tudott. Pedig az eseménynek lehetne mindenhol hangos politikai vonzata is.
És piszok sokan érzik úgy, szívesebben lettek volna a balesetes vonaton, mint a lelkeket megnyomorító rutinszerű mocskolódás hazájában.
A halottak nyugodjanak békében, a hozzátartozók nyerjenek megnyugvást, a sérülteknek pedig jobbulást kívánok.
Nekünk pedig egy kis normalitást. A folytonos mocskolódásban megnyomorodott lelkű embereknek pedig egy kis nyitottságot a világ híreire. És a képességet arra, hogy a mocsoktengeren akár a hírek, akár az évnek ebben a szakában a karácsonyi hangulat, a szeretet, az emberség képes legyen áttörni.
Mert sajnos egy Amerikában történt baleset egyik azonnal látható tanulsága az, hogy ettől messze vagyunk még. És ezen azonnal változtatni kellene.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.