Pintér Bence rosszul keresi a jelölteket

Pintér Bence egy érdekes írást tett közzé az Átlátszó oldalain. Valóban érdekes, bár az írása elején van egy megkérdőjelezhető gondolat. Szerinte minden teljesült, amit az egyszeri ellenzéki szavazó vár. Többek között a teljes összefogás. Ezzel egyetlen egy gond van. Egy hagyományosan FIDESZ-es, nem nyerhető körzetben akkor sikerült összefogni, amikor leginkább a távolmaradásnak lett volna értelme. A helyi politikai kellően lényegtelen szelete kapcsán ugyanis nem lehetett semmi olyan dologról beszélni, amiért össze kellene fogni, csak azt lehetett elismerni, hogy itt nincs a pártoknak saját akaratuk, saját programjuk és nincs olyan ember aki a nem létező programot képviselhetné. Ez pedig nem egy jól maghatározott cél érdekében való összefogás, hanem az értelmetlen alibizés mintapéldája, egy olyan helyzetben, amikor az összefogás hitele épp a bányászbéka segge alatt van.

Csakhogy van egy alapvető probléma. 

Egy politikai irányzat három dologról beszélhet.

Adolf Hitler NSDAP-je azért lett nemzetiszocialista, mert Hitler bizony számos dolgot szociális szempontokkal indokolt. Elvenni a bűnbaktól és osztogatni a tömegbázis között. Az ilyen politika bűnbakot keres és a bűnbaktól elvehető javakban, az őt hátrányba hozva szerezhető / kiosztható előnyökben látja a megoldást. Akár radikális mértékben újraelosztásról a vélt igazságtalanságok korrekciójáról, a vált társadalmi különbségek csökkentéséről szól. Pontosan jól látta meg Hitler azt, hogy ez közös önmagában, Sztálinban, Leninben, Marxban, csak éppen a bűnbak és az áldozatnak beállított, haszonélvező tömegbázis cserélődött. Itt a lényeg a fokozódó újraelosztás, és annak elhitetése, hogy a vesztesekkel szembeni intézkedés alapvetően helyes. Ez egy baloldali opció. 

A másik opció arról szól, hogy a jelenlegi rendszer kapcsán elismeri, hogy azt alapvetően jó szándék alakította ki, nem elnyomó, hanem alapvetően igazságosra törekvő, de a változó világ, a létező problémák miatt folyamatos finomhangolásra van szükség, és a társadalom előtt álló feladatok, a további előrelépések (ide akár sok ember felzárkóztatása is belefér) kapcsán megoldásokra és ehhez többlet munkára, többlet eredményekre van szükség. Ez egy konzervatív opció. 

A harmadik opció azt mondja, hogy a társadalom alapvetően jól működne, de az első politikai irány mentén elkezdték azt elrontani, és ezt a rombolást visszafordítani a fő feladat, majd utána lehet megkeresni, hogy merre van az előre. Erre lehet azt mondani, hogy egy antikommunista, historizáló opció. Fontos megjegyezni, hogy Orbán Viktor természetes politikai irányultsága ez, és nem a fenti konzervatív jobboldaliság vagy baloldaliság. Orbán Viktor ezért is folytat folyamatosan konfrontatív politikát.

A humánum nevében elkövetett, de mások jogait semmibe vevő politikai hibákkal szemben foglal helyet, de ez az alapállás ideológiai szempontból bármely oldallal szemben lehet, a nép haragját képviseli és a népszerű álláspont képviseletéről szól. Ebben az értelemben populistának nevezhető, és a népszerű álláspont képviselete teremti meg a hitelességét, de az ehhez szükséges propaganda a népszerű álláspontot felnagyítja, terjeszti. 

Orbán Viktor rendszerét a fentiek alapján kétféle rendszer tudja leváltani:

• Egy valódi konzervatív rendszer
• A korábbi baloldali politika veszteseit képviselő, annak haszonélvezőit és megvalósítóit bűnbaknak kikiáltó alt-left rendszer. 

Csakhogy a helyi munkásokkal, stb. szemben bármely kisebbséget, bármely bevándorlót támogató rendszer veszteseit, a helyi munkásosztályt képviselni, minden szexuális, vallási, nemzeti kisebbséggel, bevándorlóval szemben egy xenofób rendszer. Az a pont, ahol a szélsőjobboldalként ismert irány és a baloldal összeér. Ahol a szocialista szó elé odakerül egy jelző, és innen a mások jogait sértő, a bűnbakot kizsákmányoló baloldalt szélsőjobbnak nevezzük, még akkor is, ha lényegében nem sok dolog (sőt inkább) semmi sem változott. 

Viszont az a forradalmi radikalizmus, ami a baloldal során, ha a kevesebb nem volt elég alapon működött, ami baloldali terrorszervezetekhez, stb. vezetett ezzel nem csökken, hanem a rendszer extrém volta, embertelensége akár fokozódhat is, Így ez utóbbi fordulat nem működik. 

Olyan politika kellene, ami a FIDESZ harcát, annak szükségességét a baloldal korábbi igazságtalanságával szemben hasznosnak elismeri, sok arányos visszavágást arányosnak, szükségesnek tekint, de képes kimondani azt, hogy az a baloldal megdöglött, esélytelen, az elitellenesség egyre több helyen ment, győzött a józan ész, de most építkezni kell, megoldásokat kell találni, higgadt normális fejlődésre van szükség az oda-vissza szabadságharc és vádaskodás helyett, normális és élhető ország kell. 

Ha holnap Bauer Tamás, Kunhalmi Ágnes, vagy sokan mások azt mondják, őket is megtévesztette sok nemzetközi trend amivel Orbán Viktor okkal fordult szemben, sok dologban igaza volt a FIDESZnek, de holnaptól árokásás helyett együtt kell építkezni a FIDESZszel. Hogy igaz a feminizmus nevében sok volt a diszkrimináció, az előítéletesség, a zaklatás, de épp így a Wilkomenskultur is rossz volt, de most a cél ne oda-vissza a bűnbak keresés legyen, hanem úgy kell kormányozni, és ebben ellenzéki oldalról ötletekkel, finom ellensúlyokkal részt venni, hogy mindenkinek jobb legyen, akkor alkotható egy olyan narratíva ami versenyképes, vagy akár jobb is lehet a FIDESZ üzeneténél. 

Győri Péter akár nyerhetett volna. Nem lett volna nehéz. Csak azt kellett volna mondani, hogy a hajléktalankérdés a FIDESZnek is fontos. Mert senki sem szeret hajléktalanokkal találkozni az utcán. Még kevésbé a kapualjában. És az sem jó, amikor egy New York városában egy Hotel azért kap kritikát, mert a tűzlépcsőn bemászó hajléktalanok itt vagy ott fürdenek. A hajléktalannak is alkalmazkodnia kell a társadalomhoz, igénybe venni sok lehetőséget, még akkor is, ha az előnyei mellett hátrányai is vannak, de a közösségnek is úgy kell működni, hogy a hajléktalan helyett holnap egy dolgozó, lakással rendelkező ember legyen.