Sokan mondják. Rossz a fegyvertartás, mert a fegyverrel könnyebb ölni. A fegyvertartást pártolók évtizedek óta mondják akár véletlenül, akár szándékosan könnyebb ölni autóval is. A autók, a cigi, az alkohol és számos más dolog sokkal több embert öl meg, mint a lőfegyverek. Ha a védekező félnél is lehet fegyver, az nem jelent biztos sikert, de egy kicsi plusz esélyt ad a túlélésre. A vita unalmas, és ízléstelen lenne a halottak felett politikai előnyöket hajszolni. Sokkal fontosabb megjegyezni azt, hogy az autó, a teherautó eddig is veszélyforrás volt. Robbanóanyaggal megpakolva és anélkül egyaránt.

Egy nemzeti ünnep volt a célpont. Ezzel az erővel lehetett volna az EB döntő, vagy bármely Európa számára fontos időpont, de az elkövető inkább egy csak Franciaországhoz kötődő időpontban csapott le. Lehet arról beszélni, hogy a családja mennyi ideje érkezett ide, hogy eddig nem követtek el semmit, hogy a család mely tagja volt törvénytisztelő állampolgár, és ki volt "szegény, elnyomott, megélhetési bűnöző" ám ettől függetlenül az ő történetük nem a beilleszkedés sikertörténete.

Miért volt megtartva az ünnep? Mert a terroristától elveheted a fegyverét. Talál másikat. Elveheted tőle a célpontját. Ha nem lett volna meg az ünnep, sok terrorista az is győzelemnek értékeli, de az "idejében lemondott ünnepre" hagyatkozva lecsap a Tour de France-n, vagy mondjuk az EB alatt, vagy esetleg a mindennapi forgalomban. A terrorizmusban ahogy fegyver a kés, úgy fegyver a jármű is. És az üzenet minden a terrorszervezettel szimpatizáló ember felé egyértelmű: Te is megteheted.

Ez a harmadik hasonló módszerrel elkövetett merénylet Franciaországban. És az üzenete éppen az, hogy nem csak a jól felszerelt, kiképzett terrorista gyilkolhat. Késsel, teherautóval, vagy egy TGV kisiklatására alkalmas jól elhelyezett akadállyal. De megfelelő helyen való gyújtogatás is hasonlóan veszélyes fegyver lehet. Nem működik az, hogy a rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok a fegyverre, a gyanús kommunikációra figyelnek. Nem kell fegyver, és nem feltétlenül kell plusz kommunikáció.

A módszerek kapcsán számos nyilvánosan elérhető forrás ad számos tippet a leendő terroristáknak. A terrorszervezetek hidegvérű gyilkosai számára az egyik komoly problémát az jelenti, hogy a nyugati országokban élő jelentős számú szimpatizáns ugyan elmondja, hogy ő "ölne és meghalna", de nem hiszi azt, hogy sikerrel végre tudna hajtani valóban hatékony merényletet. A merénylet kísérleteknek viszonylag kis részét sikerül megakadályozni, és a "sikerrel megakadályozták, hogy itt vagy ott merénylet történjen" üzenetek mögött többnyire az áll, hogy meg sem próbálták.

A terrorszervezetek számára legnehezebb feladat, hogy az ölni akaró szimpatizánsból a szervezet nem gondolkodó, eszközként használó fegyvere legyen. Ez az, aminél rendre kudarcot vallanak. A merényletet végrehajtó őrült nem személyként, szövetségesként jelenik meg ebben a harcban, hanem csak egy "egyszer használatos gyilkos fegyverként", használható önálló akarat nélküli eszközként. Sok potenciális terroristát nem is tudnak közvetlenül elérni és nem is akarják, mert kockázatos. A hasonló bárki által használható módszerek üzenete ezért fokozottan veszélyes.

Ha nem kell szervezés, nem lehet egy-egy összetett merényletet megtervező vezető kiiktatásával eltüntetni a know-howt és kihúzni a szervezet méregfogát, akkor az a terrorszervezet könnyebben harcol. Azt, hogy egy elkövető otthon szépen csendben felesküdött az Iszlám Államra senkinek sem kell tudnia.

Tegnap elkezdtem egy postot írni. Az olasz válságról. Már akkor, ha olasz válságról lehet beszélni. Mert bizony az Integráció akkor is Integráció, ha egy "migránsnak" kell beilleszkedni a francia vagy német társadalomba. És akkor is, ha egy régió országainak a nagy európai integrációba. Az Integráció nem az EU-ról szól, az csak egy formája, egy eszköze az integrációnak, ami lehet jó vagy rossz eszköz a célok elérésére. De nem csak az európai integráció jut eszembe.

Felépítettünk egy "integrációt" és egy "értékrendszert" ami alapja az, hogy a barátot hitegetjük és cserben hagyjuk, de az ellenség is leginkább csak szavakra számíthat tőlünk. Az így felépített káoszból pedig kinőtt valami, ami az integráció ilyen formájának kudarcát jelenti. És ez a megszületett szörnyeteg fenyegeti most sok ember biztonságát.

Akik tehetik igyekeznek "nyugodt lelkiismeretet" vásárolni, de nem túl drágán, és nem úgy, hogy a megsegített ember versenytárs lehessen. A cserben hagyott emberek egy része gettókban van, más része pedig olyan országokban amik elkezdték nem igazán támogatni ezt az értékrendet. Az integráció mind az egyének társadalomba integrálása, mind az európai integráció, mind pedig a katonai szövetség kapcsán ezen a hozzáálláson bukott el. Az ISIS pedig ebből született, ebből él, és erre építve még sokszor ölni is fog. 

A válasz pedig a nagyon európai üres szájkarate.