Nem kérdés, hogy egy létező és erősödő trendről van szó. A kérdés leginkább az, hogy miért hisz jobban sok olvasó egy álhíreket megosztó oldalnak, mint akár az Indexnek. Könnyű azt mondani, hogy hülyék az emberek. Vagy azt, hogy lusták utánanézni, utánaolvasni. De ez már évekkel ezelőtt is így volt. Csak akkor az elsődleges hírforrásaik a hitelesnek tartott médiából kerültek ki. Csak azóta például a magyar közmédián rajta ragadt a hírhamisító jelző, az a lapok többsége pártkötődésű. Sokak szerint maradna a 444, az Index, és az RTL Klub itthon. A gond csak az, hogy a hazai média helyzete nem hatna ki sem a Brexitre, sem az USAban a választásokra. Ugyanakkor az emberek többsége itthon sem feltétlenül tartja hitelesnek a 444-et, az Indexet vagy az RTL Klub híradóját.
Az RTL Klub az év legfontosabb hírei közé a saját celebjeinek építését is betette. Az Index esetében pedig belefut sok olvasó egy felháborodott cikkbe egy megszólalás kapcsán, de rögtön ott egy link, egy videó ahol a teljes szöveg elérhető. Majd kiderül, hogy az amit aaz Index kiemelt belőle, más szövegkörnyezettel eltorzított az teljesen mást jelent, mint az eredeti szöveg. Az eredeti szöveg jelentésével kapcsolatos állítás pedig nem a vélemény, hanem a hír, a tényanyag része. A hír szent, a vélemény szabad, mondja az újságírói hitelesség egyik alapköveként ismert mondat.
Hasonló esetek más országokban sem ismeretlenek, és a hagyományos média hitelvesztésének a motorjai. Ezzel szemben a közösségi háló kapcsolatrendszerét bizalmi hálónak is tekintő megoldások szerepe megnőtt. A közösségi oldalak üzemeltetői pedig nehezen tudnak a hírek között válogatni. Hiszen nincs biztosan hiteles forrásuk nekik sem, így elég nehéz hiteles forrásokkal összevetnie a híreket egy algoritmusnak. Az emberi szerkesztés pedig elfogult. Ha a mesterséges intelligencia mintafelismerője is megkaphatja a rasszista jelzőt, akkor az ember által végzett szelekció előítéletes voltát is meg fogja állapítani valamelyik oldal.
A választás kapcsán a közösségi médiát hibáztató vélemények kihagyják a képből a korábbi baloldalra elfogult szerkesztést ugyanezen a platformon, amiből botrány is lett. Könnyű Orbán, Trump, vagy bármely hasonlóan radikális jobboldali fordulat kapcsán diktatúrát kiáltani, csakhogy van vele egy apró baj: A másik oldal sem demokráciát kínál, hanem csak a saját "majdnem demokráciáját", és innen pedig a két oldal közötti nézetkülönbség egyik fő kérdése az, hogy melyik oldal a kevésbé rossz, melyik oldal karaktergyilkossági kísérleteinek, konteoinak hiszünk jobban.
A demokrácia alapja, hogy a felelős választópolgárok döntenek a sorsukról.
Ez csak akkor lehet valódi döntés, ha a tényeknek birtokában vagyunk.
Csak akkor lehetünk birtokában a tényeknek, ha nem tájékoztatnak félre bennünket.
Ehhez hiteles média kell.
A hiteles médiának, a hitelesség eléréséhez szükséges szabadságra szüksége van.
Ha a politikai korrektség nevében sok információ kimarad, sok kérdést érinteni sem szabad, az korlátozza a sajtószabadságot. Ha pedig pár mondatot félreértelmeznek, eltorzítanak egyes sajtóorgánumok, elvesztik a hitelességüket, akkor ők a biztosan hiteltelen kategóriába kerülnek sok olvasónál, míg más oldalak lehetnek valószínűleg hiteltelen és a talán hiteltelen kategóriában is. Az álhír üzlet pedig innen pörög.
A pozitív diszkriminációra hivatkozva hozott diszkriminatív törvények okán a törvény előtti egyenlőség, a törvény egyenlő védelme sokszor sérül. Ezt egészíti ki a PC szólásszabadságot, sajtószabadságot korlátozó volta, és a tény, hogy az ilyenkor kicsavart mondatok alapján való közösségi nyomásgyakorlás pedig mellőzi a tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelméhez való alapjogot.
A két oldal nem demokráciája, nem igaz hírei közül pedig sokan a saját személyes tapasztalataik alapján fognak választani. Márpedig sokkal több ember van akit a PC elvárásai korlátoztak már, mint ahányan az új álhíroldalakkal kerültek szembe.
És amíg a PC, a kattintás szám és pár más szempont, beleértve az újságíró értékrendjét, a hitelesség elé kerülhet bármikor a mainstream médiában, addig az álhíroldalak terjedése nehezen megállítható. Ugyanakkor ezzel együtt a politikai oldalak hitelessége is változik, és ez közvetlenül is befolyásolja a választások eredményét.
A nagyobb gond, hogy ez egy idő után egy öngerjesztő folyamatot indít el. Hiszen ahogy számos sajtótermék elveszti a hitelét, úgy egyre többször kerül elő az, hogy két ellentétes állítás közül nem az adott szerkesztőség állításának hisznek, hanem az azzal ellentétes állításnak. Ilyenkor pedig, szinte mindegy, hogy ki mondott igazat, az adott lap hitele csökken az érintett olvasók szemében.
Egy idő után eljut oda, hogy az állításaikról sok olvasó akkor is feltételezi, hogy hamis, ha nincs ellentétes állítás, vagy az ellentétes állítás számára szintén hiteltelennek tűnik. A közelgő német, francia választások, az egyik francia jelölt által belengetett frexit kampány kapcsán ez a tendencia erős marad.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.